Budapest

I. kerület

Királyi Palota észak-keleti végén(Vár), a sikló mellett

A Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végén álló 6 m magas szobrot Donáth Gyula 1905-ben készítette.

Budai vár

Mátyás kútja

Stróbl Alajos Mátyás kútja című alkotását 1904. október 30-án adták át a budai várban, a királyi palota hátsó kertjében. A „magyar Trevi-kút”-ként is ismert híres szoborcsoport Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című elbeszélő költeményének egyik jelenetét mutatja be. Egy sziklatömböt ábrázol, melyből forrás tör elő. A forrás felett Mátyás király áll vadászöltözetben, lábainál elejtett szarvas, körülötte kíséretének tagjai vadászkutyáikkal, melyek szomjukat oltanák a forrás vizéből.

A szoborcsoport bal alsó oldalán Galeotto Marzio olasz humanista tudós sólyommal a térdén jegyzetel. Vele átellenben, a jobb szélen Vörösmarty Mihály Szép Ilonkáját láthatjuk.

A szoborcsoport a második világháborúban megrongálódott, a háborút után csak részlegesen rekonstruálták.

2020-ban a Nemzeti Hauszmann Program keretében hajtották végre a teljes körű rekonstrukcióját.

Budavári palota, az oroszlános udvar bejárata

Homlokzatdíszítmény

A királyi palota legbelső udvarába, az Oroszlános udvarba vezető bejárat, az Oroszlános kapu a Hunyadi udvar felől. Terve még Ybl Miklós, a kivitelezés pedig Jankovits Gyula nevéhez fűződik. A kapu két oldalán 1902 óta látható szoborpár a Festészet és Szobrászat allegorikus alakja. Felettük mindkét oldalon egy egy szép turulmadár látható.

A Várkert Bazár díszítményei

A Várbazár a Világörökség része, Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaként. A Várbazár hosszú évtizedeken keresztül a Budapest ékköve volt a Duna partján, de 1996-ban bekerült a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékei közé.

A felújítás I. ütemében 2014. április 3-án adták át a Várkert Bazár lépcsőpavilonját díszítő Trófea szobrokat. A két szobor Csányi Szabolcs kőszobrász-restaurátor munkája nyomán újult meg. Eredetileg horganyból készültek, a Várkert Bazár 1958-as felújításakor műkőből öntötték ki, most azonban az 1883-as eredeti állapotnak megfelelően ismét horganyból készültek el.

A római kori páncélt ábrázoló szobrokon oroszlánfej, kosfej, turulfej és egész alakos turul látható, valamint a vadászat és hadászat különböző történelmi eszközei is: kard, tegez nyílvesszőkkel és fokos. A talapzatnál elöl és hátul két-két pajzs támaszkodik a páncélzatnak, elöl középen sisak, a hátoldalon zászlórúd fut végig függőlegesen. A katonai köpeny drapériaként hullik alá, a vállakat rojtok emelik ki. A lómotívum a pajzsokon és a mellvérten is ismétlődik, a hátsó pajzsokon küzdő emberalakok láthatók. A levetett páncélban nincs ember, a sisakot fatuskó emeli a kompozíció fölé. Az egyik vállon turul, a másikon pedig nőalak áll koszorúval a kezében.

1956-os emlékmű a Tabánban

Az emlékmű Ócsai Károly alkotása, anyaga süttői mészkő.

„Ezt az emlékművet a magyar nép és az élő szabadságharcosok emelték szabadságharcunk 40. évfordulójára. A mártírok és résztvevők örök emlékére, méltó emlékezetül a hősök példamutató hazaszeretetére" - hirdeti az emléktábla. „Nem hal meg az, aki életét a hazáért áldozza, mert az utókor nemzedékei megőrzik 56 hőseinek dicső emlékét."

Az amerikai 56-osok fizették és építtették ezt a 12 méteres gyönyörű emlékművet, amelynek a tetején egy 2 méteres hatalmas turulmadár van. Az obeliszket 1996-ban állították fel a Tabán domboldalában, az oldalára pedig Ócsai Károly domborművét 2001-ben helyezték el.

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról itt olvashat.

III. kerület

Árpád gimnázium

Homlokzatdíszítmény

Az 1940-ben épült Árpád Gimnázium a magyar építőművészet fontos épülete. Külső megjelenésében kisebb átalakításoktól, hozzáépítésektől eltekintve megőrizte eredeti állapotát. Meglepő módon - de nem érdemtelenül - elkészülte után nem egészen 40 évvel már városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. Papp Imre és Hidas Jenő személyében olyan építészek tervei alapján készült, akik éveket dolgozhattak Olaszországban. Így nem véletlen az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épület kialakításában. A Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja szépen tükrözi az olasz hatásokat.

A homlokzat minden felesleges dísztől mentes, a sima kőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett három darab, egyenként 190×260 cm méretű, haraszti mészkőből készült dombormű. Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai ősi történelmünk három pillanatát örökítik meg:

• a földszinten: A meghódított népek fejedelmei hódolnak Árpád vezérnek,
• az első emeleten: a Vérszerződés,
• a második emeleten: Emese álma.

Az iskola épülete és a domborművek a II. világháborúban megsérültek, restaurálásukat Óra Sándor szobrászművész végezte.

Tobak Tibor repülő ezredes emléktáblája

V. kerület

A nemzetgyűlés hősi halottainak emléktáblája

Az Országházban az un. delegációs folyosó falán látható az alkotás.

A Magyar Országgyűlés a hősök napja alkalmából 2011. május 30.-án visszahelyezte az Országház épületének falára, a Delegációs Terem előtti folyosóra az 1910-1918-as törvényhozás első világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát. A bronz mementó Keviczky Hugó alkotása, eredetileg 1925. október 31-én került átadásra. A szocializmus építése alatt valamikor eltávolították az első világháború hőseinek emlékművét. Csak az Országházban dolgozók leleményességének, lelkiismeretességének volt köszönhető, hogy az emléktábla mégis egy sötét raktárhelyiségben átvészelte a 20. század második felét, sőt még a 21. század első tíz évét is!?

Tisza István és Návay Lajos emléktáblája az Országházban

2011. október 31-én avatták fel újra Tisza István és Návay Lajos emléktáblája az országház falában, a delegációs terem bejáratának bal oldalánál. Keviczky Hugó alkotásának szövege: A Magyar Nemzetgyűlés hálás kegyelete. Az 1918. október 31-én és 1919. április 29-én a forradalom és kommunizmus terrorjának következtében a hazáért vértanú halált szenvedett borosjenői és szegedi gróf Tisza István és földeáki Návay Lajos volt képviselőházi elnökök emlékének.

Tőzsdepalota

Homlokzatdíszítmény

Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították a Lloyd palotában, a Roosevelt téren. Amikor ezt kinőtték, 1893-ban új palota építéséről határoztak, melyhez megvették azt a telket, ahol a Hild János tervei alapján 1786-ban épült „Újépület” (Neugebäude) állt. Az osztrák önkényuralom e szimbólumának a kiegyezés után nem találtak megfelelő funkciót, ezért 1897-98 között lebontották. A századfordulón ezután kezdett kiépülni a Szabadság tér. Az új rendezési terv szerint a 4,3 hektáros tér két szemközti, meghatározó épülete, az Osztrák-Magyar (ma Nemzeti) Bank és a Tőzsdepalota. Mindkét épület Alpár Ignác tervei szerint épült.

A Tőzsdepalota építése 1902-ben indult, és 1907-re fejeződött be. A kereskedés azonban már 1905. október 30-án megindult. Ekkor ez Európa legnagyobb tőzsdeépülete volt: 145 méter hosszú, 41-61 méter széles. Tőzsdepalota hatalmas mérete a hajdani birodalmi rivalizálás igényét fejezte ki Budapest és Bécs között. A kupolaterem 15 méter átmérőjű 18,5 méter magas, az épület 145 méter hosszú.A kupolaterem 15 méter átmérőjű 18,5 méter magas. A hatalmas kapuzatot két, oroszlános, neoreneszánsz torony és timpanon ékesíti, ezen Merkur és Hephaisztosz, a kereskedelem és az ipar istenei ülnek.

A tőzsdét 1948-ban szüntették meg. Az elmúlt több mint 100 évben számos intézménynek adott már otthont, többek között minisztériumnak, hadi kórháznak, Lenin Intézetnek és az utolsó időkben 2009-ig a Magyar Televízió székházaként is szolgált. Az épületet 2006-ban a Kincstár eladta, az épület felújítás alatt áll, várhatóan luxusirodáknak és üzlethelyiségeknek ad majd otthont.

A Belügyminisztérium József Attila utcai homlokzata

A József Attila utca 2-4. számú ház, a Belügyminisztérium homlokzatát díszíti a Turul és a címer.

Belvárosi ház homlokzatát díszíti turulmadarunk.

VI. kerület

Andrássy úti ház homlokzata

Homlokzatdíszítmény

A lakóház homlokzatát díszíti ez a madár.

Király utcai ház homlokzata

Homlokzatdíszítmény

A lakóház homlokzatát díszítik ezek a madarak.

VII. kerület

New York palota

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9-11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.

New York kávéház

Dohány utcai homlokzat

Homlokzatdíszítmény

A lakóház homlokzatát díszíti ez a madár.

Péterfy utcai homlokzat

Homlokzatdíszítmény

A lakóház homlokzatát díszíti ez a madár.

A volt MTA bérház szobrai az Astoriánál

A ház 1939-ben épült az MTA bérházának. Valószínűleg ekkor készültek a házat díszítő szobrok, melyek közül az egyik az Akadémia allegóriája: a magyarságot jelképező Turult tudással itató nőalak szobra.

Az MTA címerallegóriájáról itt olvashat bővebben Johann Ender, a neves osztrák festő festménye mellett.

VIII. kerület

Nemzeti Múzeum kertje

A múzeum környékének esztétikus kialakítására Petz Ádám tervezte meg a múzeumkertet. 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt.

Arany János szobra

A múzeumkert legjelentősebb emlékműve a Stróbl Alajos alkotta Arany János ülőszobra, mely 1883 óta díszíti környezetét. A szobrokat Stróbl Alajos készítette. A talapzat Schickedanz Albert munkája. Az emlékművet 1893-ban állították fel. A szobor talapzatán középen a Turul madár, baloldalt Rozgonyi Piroska, jobboldalt Toldi Miklós, a Toldi trilógia hőseinek szobra látható.

Himfy lant

A „Himfy-lant" emlékmű Kisfaludy Sándornak, a XIX. század első felének jeles költőjének állít emléket. Alkotója Petrovics Döme.

A talpazat tetején földgömbön áll a 150 cm bronz sasmadár. Hozzá tartozott még a névadó "Himfy lant" is, mely 1944-ben ledőlt.

Először a Múzeumban állt, majd később végleges talpazatával kihelyezték a kertbe.

A talapzaton a felirat:

„HIMFY LANT
készítették
Kisfaludi Sándor
emlékére
magyar és Erdélyhon
leányai
1848"

A talpazat legalján:

„Ezen emlék kőtalpazata készült
A M. Nemzeti Múzeum költségén
1903-dik évben."

Fiumei úti Nemzeti Sírkert

Bár a Nemzeti Sírkertnek valójában az ország területén bármely sírhely a része lehet, sírjait a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozza meg, a Kerepesi úti temetőt, más nevén a Fiumei úti Sírkertet az itt eltemetett nevezetes halottak nagy száma miatt gyakran szokták Nemzeti Sírkertnek, vagy „nemzeti panteonnak" nevezni, amely egyúttal „Európa legnagyobb szoborparkja".

Az 1847-ben megnyitott sírkertben végül is két évvel később temettek először, miután a tavaszi hadjárat vége felé a honvédcsapatok bevonultak Pestre. Ekkor az isaszegi csata áldozatai közül tizenegy, a Rókus-kórházban elhunyt katona kapta meg itt az új temetőben a végtisztességet. Jó ideig ez maradt a Kerepesi úti temetőben lezajlott egyetlen ünnepélyes, államiként definiálható dísztemetés. Az első nevezetes halott 1855-ben Vörösmarty Mihály volt, majd következett Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Ganz Ábrahám... és sorban a többiek. Amikor a nemzeti kánonban „legdrágább halottként” tisztelt Batthyány hamvait is itt helyezték végső nyugalomra, egyenesen hazafiúi kötelesség lett a Kerepesi úti sírkert nemzeti panteonná nyilvánítása. 1871-ben Feszl Frigyes javasolta, hogy a párizsi Père-Lachaise temető mintájára szűnjön meg a sírkert köztemetői jellege, s csak a nemzet nagyjai, a kimagasló eredményeket elért honfiak és honleányok (illetve családtagjaik) temetkezhessenek a Kerepesi úton. A döntés azonban lassan született meg. Végül a fővárosi közgyűlés 1885-ben 880. számú határozatával dísztemetővé nyilvánította, ami által részben megvalósult Széchenyi „Nemzeti Pantheon" gondolata is. Nemzetünk sok-sok nagy egyénisége találta meg itt örök nyughelyét. És a síremlékek között jó néhányat díszíti a Turul.

• Batthyány-mauzóleum

Az első független magyar miniszterelnök, az 1849. október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégzett Batthyány Lajos nyugszik itt családja körében.

Először a család nagy titokban a Budapest Belvárosában, a Ferenciek terén lévő ferences templomban temette el. Batthyány méltó újratemetésének gondolata a kiegyezés után merült fel. Először a sírkert délkeleti részén, egy középmagasságú domb tetején, egyszerű márvány üregben helyezték örök nyugalomra. A mauzóleum építésére közadakozás indult. A díszes síremlék Schickedanz Albert - akinek sírja ma a Batthyány Mauzóleum mögötti úton áll - tervei alapján 1874-ben készült el.

Síremlékére Tóth Kálmán sírversét vésték:

„Nagy küzdés volt egész élete
Sokak által félreértve
Oh de oly szent volt halála,
Életét megmagyarázta."

A Schickedanz Albert tervezte műemlék ekkor még befejezetlen maradt, csak a 2000. évi, millenniumi felújítás során kerültek helyükre a tervben szereplő kiegészítők. A megjelenésében monumentális síremlék középen a domborműn- az épület legkiemelkedőbb elemeként - gróf Batthyány Lajos arcképe látható. A támfal jobb oldalán a magyar címert, bal oldalán pedig a család grófi címerét ábrázoló reliefek kaptak helyet. Impozáns a kétoldalt látható öntöttvas kandeláber.

A mauzóleum több szinten helyezkedik el teraszokkal tagoltan. Az első teraszról nyílnak a sírboltok bejáratai.

Archív felvétel:

• Kossuth mauzóleum

Kossuth Lajos mauzóleumát Gerster Kálmán építette eklektikus stílusban 1903-1909 között. A szobrokat - az oroszlánt legyőző géniuszt, a koronás nőalakot, a bejárat melletti oroszlánokat - Stróbl Alajos mintázta.

A kupolás belső tér közepén áll Kossuth Lajos díszes szarkofágja, kétoldalt a falfülkékben családtagjai nyugszanak, köztük két politikus fia. A kupolát borító mozaikot Róth Miksa készítette Kölber Dezső kartonja alapján.

Az 1848/49-es szabadságharcosok sírkertje veszi körül a mauzóleumot, amelyet Kossuth Lajos földi maradványainak hazahozatalát követően építettek. Építésze a mauzóleum mögött nyugszik a 39. parcellában.

• Petőfi család síremléke

1908. október 24-én a Petőfi-társaság kezdeményezésére a kegyelet, a nemzet és főváros áldozatkészsége egy sírba gyűjtötte a Petőfi család hamvait. Egy sírba került az apa (a jó öreg kocsmáros), az anya, a testvér, a hitves és a gyermek. Csak a költő hamvai hiányoznak. Mégis a síremlék hatalmas méreteivel (2 m magas haraszti kő posztamensen 2 m-es bronz turulmadár) egyértelműen Petőfi jelképes sírjaként szolgál, kinek elengedhetetlenül ott a helye a Nemzet panteonjában.

A Petőfi család hatalmas síremlékét Bory Jenő készítette 1911-ben. A kétméteres posztamensen ugyanekkora turul madár látható. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. (A két sírkereszt helyére "A legszeretettebb apa - a legszeretettebb anya" felirattal ellátott követ helyeztetett a költő.) Arany Jánoshoz írt sorai: „Kedves barátom, oly csapások érnek, melyek megsemmisítenének, ha csupán fiú volnék s nem férj és apa is. Alig egy hete, hogy megtudtam apám halálát, s holnap anyámat temetjük el, azt az anyát, kinél jobbat soha nem teremtett az Isten, s kit én úgy szerettem, mint soha anyát nem szeretett senki. Sem apám, sem anyám többé!”

A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el.

Felirata: A magyar vendéglősök orsz. szövetsége a jó öreg korcsmárosnak 1913. márc. 15.

• Buday Dezső síremléke

Buday Dezső nemzetgyűlési képviselő síremlékét Sződy Szilárd szobrászművész tervezte (1935). Hátsó, elhagyott részén a temetőnek találjuk ezt a madarat, karmaiban a hon zászlajával egy 3m magas szürke gránitobeliszk tetején.

„Buday Dezső, nemzetgyűlési képviselő, született Aradon 1868. Előbb a Tisza-szabályozásnál mérnökösödött, majd a budapesti Ármentesítő Társaságnak lett mérnöke s azután igazgatója. A pesti D-i kerület listáján jutott be 1922. a nemzetgyűlésbe".

• Paupera család sírboltja

Paupera Ferenc (Budapest, 1876 - Budapest, 1943. május 23.): bankigazgató. 1911-ben részt vett a Földhitelbank Rt. alapításában, annak vezérigazgatója, majd elnöke lett. A Földhitelbank Rt. nagyarányú tőzsdespekulációja és veszteségei miatt 1929-ben fizetésképtelenné vált, összeomlott és felszámolt. Bűnvádi eljárás indult ellene, mely azonban rá nézve nem járt büntetőjogi következményekkel. 1922-ben pártonkívüli, 1926-tól egységes párti programmal nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. A Magyar-Cseh Kereskedelmi Kamarának elnöke, a Nemzetközi Kamarák Szövetsége m. csoportjának alelnöke, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának tagja volt. 1929-től Bajor Gizi férje volt, de amikor a bank tönkrement, tönkrement a házasság is, 1932-ben elváltak.

• Majovszky család sírboltja

Majovszky Pál (Besztercebánya, (1871. június 22. — Budapest, 1935. december 13.) műgyűjtő, szerkesztő és újságíró.

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkatársa, majd 1894-től 1917-ig annak vezetője volt. 1913-tól 1917-ig, nyugalomba vonulásáig miniszteri tanácsos. A művészeti osztály élén sokszor támogatta a nagybányai művésztelepet. Sokat segítette Szinyei Merse Pál munkásságát. 1925-től kezdve a képzőművészeti élet középpontjának számító Magyar Művészet című folyóirat első szerkesztője lett. Egyike volt a legkiválóbb műértőknek. Metszetgyűjteményét már 1914-ben a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta, a XIX. század francia mestereinek rajzaiból és vízfestményeiből álló nagyszabású gyűjteményét ugyancsak a múzeumra hagyta. Számos kiállítás rendezésében vett részt és ösztönző hatással volt egész művészeti életünkre.

Salgótarjáni úti zsidó temető

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert területéből egy 55 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével 1874-ben hozták létre. a pesti zsidóság legjelesebb alakjait temették ide (pl: Weiss Manfréd gyáriparos, Fényes Adolf festőművész vagy éppen Kaufmann Dávid vallásfilozófus). A temető azonban hamarosan megtelt, a második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni úti temetőben temetési szertartásra.

A díszsoron találhatjuk Vázsonyi János és Vázsonyi Vilmos turulos síremlékét. Vázsonyi Vilmos izraelita családban született, családja a Weiszfeld nevet magyarosította Vázsonyira. Ügyvéd, liberális- polgári demokrata politikus, miniszter. Az 1896-os választásokon még nem jutott be a parlamentbe, de az 1901-esen már igen; a budapesti Terézváros országgyűlési képviselőjévé választották. 1917-ben az Esterházy-, majd annak bukása után a következő, harmadik Wekerle-kormány tagja volt, mint igazságügy-miniszter illetve a választójogi törvény reformjával megbízott tárca nélküli miniszter.

Fia, János ügyvéd, liberális polgári politikus. 1918-ban az októberi forradalom idején apjával együtt Münchenbe, majd Svájcba emigrált. 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatta és Dachauba deportálta, utána New Yorkban élt.

Aranysas udvar

Az Üllői út és a Baross utca sarkán áll Fodor Gyula egyik legszebb, két fő homlokzattal bíró épülete. A ház egykori tulajdonosa és építtetője, Károlyi Lajos gróf. Egykor a helyén állt az Arany Sas Szálloda. Kapuját és homlokzatát díszíti szép madarunk.

Ráday Mihály: Jelenetek a pesti utcán című könyvében olvashatjuk az alábbiakat:

„Baross utca 11. (Üllői út 14.) - Sas-udvar. A Fodor Gyula tervei alapján 1905-07 között épült négyemeletes 2 utcára néző lakóház az egykori Arany Sas Fogadó helyén áll..... Figyelmet érdemelnek a rézdomborításos kapu (Győri és Gerő műlakatosok munkája)..... szobrai......."

A kapu:

és a homlokzat:

IX. kerület

Szabadság híd

A Szabadság híd látványossága és jellegzetes dísze a pillérek csúcsain elhelyezkedő egy-egy turulmadár, amelyek már 1896 óta díszítik a hidat, alkotójuk Nagy Virgil.

A névadó, Ferenc József ezekkel a szavakkal adta át a hidat: „Örömmel engedtem meg, hogy ez új híd nevemet viselhesse, s midőn azt a közforgalomnak ezennel átadom, őszintén kívánom, hogy e szép mű, amely egyszersmind a magyar műépítészetnek s vasiparnak kiváló teremtő képességét is tanúsítja, újabbi hathatós tényezője legyen kedvelt magyar székesfővárosom további felvirágzásának."

A millennium évében felavatott objektum a legek hídjaként vonult be a történelembe: a legszebb Gerber-rendszerű híd, a legrövidebb pesti Duna-híd, Közép-Európa egyik első szecessziós vashídja, s az első híd, amely teljes egészében „hazai anyagból, magyar ész és magyar kéz munkájával” emeltetett. A mindössze két év alatt elkészült híd a millenniumi Magyarország életerejének bizonyítéka.

1896. október 4-én - az ünnepélyes avatás előtt - ütötte a helyére Ferenc József az utolsó szegecset a kész hídba. A királyi szegecs ezüstből készült, F. J. monogramot véstek a fejébe. Gyűrű alakú fémtok vette körbe, amelyen egy üveglapocska akadályozta meg, hogy a kíváncsiskodók a kezükkel hozzáférjenek. Amíg a hídon nem dübörgött át annyi autó, mint most, s kényelmesebb volt a közlekedés, bizonyára sokan megálltak, hogy megszemléljék a pesti hídfőnél, a hídőr házikója mellett a nevezetes szeget.

De ma már hiába keresnénk. Nincs meg. Az ezüstszegecs vagy 60 évet kibírt, de aztán eltűnt. Hiába pótolták később alumíniummal, három napon belül azt is ellopták. Nyilván azt hitték, szintén ezüst. Aztán pótolták a pótszöget is, hiába. Ma már csak a tok van meg. Nem is próbálkoznak a pótlással...

Ráday utcai homlokzat

Homlokzatdíszítmény

Üllői úti homlokzat

Homlokzatdíszítmény

A Nagyvárad térnél, az Üllő út egyik házánál láthatjuk a homlokzat Turul díszeit.

Fradi sas

1928-ban Manno Miltiades tervezte a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó szakosztályának hivatalos jelvényét, a turulmadaras jelvényt. A turulmadár a karmai között tart egy futball labdát, és egy pajzs alakú Ferencváros feliratú zöld-fehér csíkokkal ellátott címert tart. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend, bár az idők előrehaladtával a turul „sassá szelídült".

Az új stadion éke lesz Szőke Gábor Miklós alkotása. A szobor 8 méter magas, a madár szárnyfesztávolsága 16 méter. Az alkotás, amely egy labdára lecsapó sast ábrázol, 5000 acéldarabból áll.

Az eredeti alkotás kistestvére az edzőkomplexumot őrzi. A négy méter magas és egy méter széles, körülbelül egy tonna súlyú szobor keményfából készült. A lemezeket acélcsavarok rögzítik, a szobor belsejében pedig egy fémváz található. Az alkotás szintén Szőke Gábor Miklós munkája.

X. kerület

Kőbánya

Magyar Oltár

A Magyar Oltár elnevezésű millecentenáriumi emlékmű Szervátiusz Tibor 1994 és 1996 között készített alkotása. A kőbányai Szent László téren a millecentenárium évében állították fel. A bal oldali tömbjén a '896', a jobb oldalin az '1996' évszám olvasható, a millecentenárium kifejezésére. A térplasztika középső hármas egységén balról jobbra Árpád fejedelem, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István látható.

Kozma utcai temető

Dr. Adler Illés főrabbi síremléke

I. világháborús emlékmű

Új Köztemető

Kádár Zoltán repülő szertiszt főhadnagy síremléke

Háry László emléktáblája

Tóth Lajos emléktáblája

XI. kerület

Szent Gellért rakpart

5 m magas vájatos kő oszlopon vas gömbön áll mindkét oldalon a kiterjesztett szárnyú mintegy 60 cm-es turulmadár. Alkotójuk Krisztián Sándor.

Archív felvételek:

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom

A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1924-ben kezdték el építeni és 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült.

A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől. A 40 éves kényszerű bezárás után 1989. augusztus 27-én ismét a Pálos Rend gondozásába került. Ezt követően a templomot 1990 őszére hazai adományokból újították fel.

A sziklakápolnában a háború és az orosz megszállás alatt elpusztított belső berendezést teljesen újjáépítették. A liturgikus tér művészi berendezését Ferencz Béla adományozta a Pálos Rendnek, a mártírhalált halt pálosatya, Vezér Ferenc emlékére. 1994-ben, ünnepélyes körülmények között szentelték fel. Valóban fejedelmi ajándékot kaptak a pálosok, bizonyítva azt, hogy a 15 milliós nemzet fogalma nemcsak elvont illúzió, hanem élő valóság is a lelkek birodalmában. Az ábrákon az ősi magyar és avar motívumok mellett múltunk olyan nemzeti és keresztény szimbólumai jelennek meg, mint az új hazába vezető csodaszarvas és turulmadár, a szentkorona, a koronázási jelvények, a nemzeti címer. És olyan események, mint Eger ostroma, vagy Szent István korona felajánlása.

A magyar függetlenség emlékműve

A Függetlenségi park közepén 1994 óta áll Kiss Sándor és Vadász György alkotása.

Az emlékmű központi eleme egy vízmedence közepén magasodó, finoman sudarasodó, mintegy 6 méter magas csavart oszlop, a csúcsán - Vadász György szavaival - "látomásszerű arany-bronz szárnyalással" a turulmadár.

Nem kellett eltelnie egy évtizednek ahhoz, hogy a zöldes színű oszlop úgy nézzen ki, mintha már több évtizedes lenne. Kifakult, megkopott, helyenként megrepedezett, eltörött, a rendszerváltozás eufóriájának elmúlását, a szárnyaló eszmék elhasználódását jelképezve.

Móricz Zsigmond Körtér

Csorgó

Az 1942-ben Schall József tervezte gombát 2014-ben felújították. A felújítás során megújult a csorgó (alternatív elnevezéssel: Csodaszarvas legenda) is, amelyet eredetileg Szomor László még 1930-ban készített.

XII. kerület

A II. világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve

A 4,4 méter széles, körülbelül hat méter magas talapzatra emelt, karmai között kardot tartó turulmadár az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán, az egykori háborús cselekmények helyszínén áll, a II. világháború katonai és polgári áldozataira emlékezve.
Alkotója Szmrecsányi Boldizsár
Felállítás éve: 2005.

Nagy vihart kavart emlékmű.
Többször le akarták bontani, de szerencsére a mai napig áll!

Farkasréti temető

Bozay Attila sírja

A 60 éves korában, 1999. 09. 14-én elhunyt Bozay Attila Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, citera- és furulyaművész síremléke. A síremlékre a krómacél életnagyságú madarat Segesdi György szobrászművész készítette.

Sírfelirata kottával: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

Homoki Nagy István sírja

Homoki Nagy István Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, író és ügyvéd.

XIII. kerület

Margitsziget

Urmánczy emlékpad

Az Erdélyi Férfiak Egyesülete 1942. októberben Budapesten, a Margit-szigeten, azon a helyen, ahol a platánok alatt, kedvenc padján üldögélni szokott, emlékpadot építtetett Urmánczy Nándor 'a megalkuvás nélküli magyar' tiszteletére. Az emlékmű állításról a Pesti Hírlap 1942. október 27-én megjelent tudósítása számol be. A mészkő emlékpadot az erdélyi, ditrói születésű Siklódy Lőrinc készítette. A pad oldalain három bronz domborművet helyeztek el. Az egyiken Urmánczy profilja, a másodikon az Ereklyés Országzászló előtt szónokoló Urmánczy látható Ditrói Siklódy Lőrinc szobrász- és plakettművész alkotásán. A harmadikon az Erdélyi Férfiak Egyesülete címere volt látható, melyet Füredi Richárd készített.

A profilt ábrázoló dombormű felirata: "Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő 1868-1940. A trianoni béke elleni irredenta és revíziós mozgalom megteremtője és vezére. Az Ereklyés Országzászló Intézmény megalapítója, örökös elnöke. Hiszek Magyarország feltámadásában."

A revíziós mozgalom szellemiségét is őrző emlékpadot a kommunista hatalom nem tűrte el, és 1946-ban szétverték.

Budapesten maroshévízi kezdeményezésre a megsemmisült emlékpad újjáalkotott változatát - Módy Péter szobrászművész és Dani Gyula szobrász művét - 2013. október 1-jén, Urmánczy Nándor születésének 145. évfordulója alkalmából újból felállították a Margitszigeten. Az emlékpad visszaállításának fő kezdeményezője a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület.

„Dr. Urmánczy Nándor Maroshévíz leghíresebb magyar szülöttje. Sokat tett szülőtelepüléséért, de az összmagyarságért is. 1902-1918 között országgyűlési képviselői tevékenysége is a magyar nemzet érdekében zajlott le. Korának egyik legfontosabb személyisége volt. A vörös diktatúra beállta után mind a magyar, mind a román kommunista kormányoknak sikerült elfeledtetni az utókorral tevékenységét, munkásságát." - indokolta az egyesület a javaslatot.

Újlipótváros

Phőnix ház

Homlokzatdíszítmény

A Hollán Ernő, Katona, Pannónia és Wallenberg (alias Phönix) utcák határolta Phönix-ház nevét tulajdonosáról, a Phönix életbiztosító-társaságról nyerte. Az épület egyik bejárata Phőnix, a másik a Turul névre van keresztelve. Az ötödik kép a Phőnix ház Turul bejáratát mutatja.

Az 1929-ben épült épülettömböt Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervezte.

Váci úti homlokzat

Homlokzatdíszítmény

XIV. kerület

Millenniumi emlékmű

Kond, Ond és Tétény (Töhötöm) fejedelem szobra.

A régi Erzsébet-híd tárgyi emlékei

Az 1898-1903 között épült régi Erzsébet-híd tárgyi emlékei között a Közlekedési Múzeumban láthatjuk ezt a gyönyörű madarat. A turul mellett nagyon szép emlék az utolsó képen látható korona is.

George Washington szobra

A Városligetben, szemben a tóval, a Washington sétányon 1906 óta áll Bezerédi Gyula szobra.

1902. szeptember 27-én az amerikai magyarok Kossuth Lajos clevelandi látogatásának ötvenedik évfordulóján egész alakos szobor állításával emlékeztek meg az 1848-49-es szabadságharcunk vezéralakjáról. A szobor pontos mása volt a nagyszalontai Kossuth-emlékműnek. A szobor történelmi jelentőségét mutatja, hogy az avatóünnepségen több mint 8 ezer személy vett részt.

Ennek a szobornak a viszonzásaként született meg a gondolat, hogy Budapesten George Washington emlékének tiszteletére állítsanak szobrot.

George Washington (1732. február 22. - 1799. december 14.) az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789-1797), a függetlenségi háború (1775-1783) főparancsnoka és győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot.

Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fővárosa, Washington, róla kapta a nevét.

Az amerikai magyarok adományaiból Bezerédi hamarosan el is készítette a Washington-szobrot.

A bronz szobor nemzeti ruhában ábrázolja a jobb kezével botjára támaszkodó, bal kezében kabátját és kalapját tartó nagy amerikai szabadsághőst. A talapzaton kiterjesztett szárnyú turul tartja a hős kardját. A szobor impozáns, méltóságteljes. Épp amilyen a szabadság, a demokrácia eszméjéhez illik. Bezerédinek, a kor jelentős szobrászának ez az alkotás lett élete fő műve. A fémmunkák Galli és Vignalli ércöntők munkája.

A magyar repülés úttörőinek szobra

A szobor alkotója Illés Gyula, a felállítás éve 1987.

„A magyar repülés
úttörőinek emlékére
1987."

Trianon emlékmű

Zugló erdélyi testvérvárosa, Alsórákos egy 8,5 tonnás bazaltkövet ajánlott fel, azon áll Domonkos Béla szobrász 2012. október 27-én leleplezett emlékműve, egy turulmadár kettős kereszttel.

A turul madarat és a kettős keresztet tartó kő alapzat döntött síkú homlokfelületén Nagy-Magyarország, és abban a Csonka-Magyarország nagysága és határvonala látható. A bronz turulmadár szárnyfesztávolsága 160 centiméter.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Országos Állategészségügyi Intézet

Homlokzatdíszítmény

Az épület főbejáratával szemben, a földszinti előcsarnokban a magyar címert őrző két turulmadár között egy márványtábla áll 1946 óta, rajta a felirat:

„ORSZÁGOS / ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI / INTÉZET / ÉPÜLT 1928 évben."

A Tábornok utca 2. sz. alatt felépült Intézetet 1929. november 11-én nyitotta meg Mayer János földmívelésügyi miniszter. Az eredeti felirat így festett a márványtáblán:

„M. KIR. ORSZÁGOS ÁLLATEGÉSZSÉÜGYI INTÉZET / vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS kormányzósága / MAYER JÁNOS / földmívelésügyi minisztersége / Wallerstaini MAYER KÁROLY / államtitkársága idejében / JENDRASSIK ALFRÉD / műépítész tervei alapján építette / KAPPÉTER BÉLA építőmester / az 1928. évben."

XV. kerület

Világháborús emlékmű

A Városháza előtt áll a világháborús emlékmű. Kivitelezője Zsákodi Csiszér János, melyet 1932-ben állították föl a Hubay Jenő téren a Városháza előtt.

Az emlékmű elején négy rohamozó katona látható. Hátoldalán egy, családja körében üldögélő katonát láthatunk. A középen álló obeliszk - melyet Král Gyula készített - tetején turulmadár látható.

Az egy emelet magasságú emlékmű 4 lépcsős alapon áll. A téglalap alapú csonka gúla alapja másfélszer két méter, magassága öt méter körüli, alsó ötödénél kissé megtörik. A gúlán egy közel egy méteres magas, körbefutó, lépcsőzetesen díszes keretekkel ellátott tartón trónol a Turul madár. Az öt alakos fő szoborcsoportot a gúlához illesztett, egy méter magas félköríves kőtartón helyezte el a művész. A szoborcsoport egy rohamot mintáz. Az emlékmű hátoldalán, - hasonlóan az első oldalhoz, de csak fele magassággal, - egy katona és családja látható. Az alakok életnagyságúak. 349 első világháborús hős neve olvasható hátoldalon, mindkét oldalon. A szobrot a harmincas évek elején már fel kellett újítani, a szobrász Zsákodi kérésére. Ezt a munkát B. Tóth András végezte el.

Valószínűleg a turul volt az oka annak, hogy az emlékművet 1970-ben eltávolították a térről. 1977-ig a Köztemetőben állt az emlékmű, melyet később a Közvágóhíd térre helyeztek át, elég rossz állapotban. A turul eközben a sülysápi szobortemetőben pihent.

1996-ban az önkormányzat az emlékmű helyreállítása mellett egy méltóbb helyre való áthelyezés mellett döntött. A Széchenyi teret elvetették, és úgy döntöttek, hogy a Városháza fokozatos megújítása mellett a teret is a régi formájában állítják vissza. Közadakozásból, és a képviselőtestület hozzájárulásával tehát újra felállították régi formájában az emlékművet.

A talapzaton 11 olyan személy neve szerepel, akik természetes halállal haltak meg, mint a világháború veteránjai.

XVI. kerület

Árpádföldi Emlékhely

Mátyásföld, Katymár utca

Ezen a helyen tárták fel a pesti oldal egyik nagy Árpád-kori és középkori temetőjét. A X.-XVI. századig tartó temetkezésekről 545 feltárt sír és épületmaradvány tanúskodik.

A szobor Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotása, melyet 2006. szeptember 29-én avattak fel az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége civil szervezet kezdeményezésére.

Cinkotai országzászló

Az 1936 Pünkösd vasárnapján átadott emlékművet a község elöljárói a politikai váltás után 1948-ban úgy mentették meg, hogy a 48-as szabadságharc 100-ik évfordulója alkalmából - a turult és díszeit elveszítve - 1848-as emlékművé alakították át. A szellemisége megmaradása okán azonban a hatalom 1961-ben földig romboltatta.

Az 1998. évi márciusi ünnepség már a felújított emlékműnél zajlott, igaz ekkor még nem az eredeti állapotban állt az emlékmű.

2017 őszén felújíttatta az önkormányzat, ekkor visszakerült rá a turulmadár és a Nagy-Magyarország dombormű.

Laki Károly magángyűjtemény

Laki Károly -gyűjteménye a Kalitka utcában.

Mátyásföldi Forradalmi Emlékmű

Az 1848-49-es forradalom emlékére állított emlékmű Budapest XVI. kerületében, Mátyásföldön a Paulheim téren.

1935 június 10-én avatták fel. Jelen volt dr. Urmánczy Nándor az EONB (Ereklyés Országzászló Nagybizottság) elnöke, Tasnádi Endre az EONB. társelnöke, Körmendy Ékes Lajos ny. főispán, v. Adorján Ágoston altábornagy, Szigethy Béla frontharcos, dr. Révész Béla főszolgabíró, dr. Csiky Béla országgyűlési képviselő, Marton Imre főjegyző, Corvin Mátyás dalkör, Szilágyi Erzsébet leánykar.

A bronzturul alatti Magyar Hiszekegy sorait 1948-ban levésték és Szabadságzászlóvá alakították. 1990 után az 1848-1948 évszámok alá az 1956 évszám került.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást

Világháborús Pilóták emlékműve

Az első vadászrepülőgép gyárunk és közforgalmú repülőterünk emlékére állított emlékmű 1996-ban a 80. évforduló alkalmából.

XVII. kerület

Első világháborús hősi emlékmű

Az akkor még önálló község Rákoscsaba az első világháborúban elesett lakosai előtt kívánta leróni tiszteletét Sidló Ferenc alkotásával. A szobrot a történelmi Rákoscsaba központjában, a mai Csaba vezér téren avatták fel 1925. július 12-én.

A helyi szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti, s ehhez igazodott Sidló is a szobor alakjának megformálásakor, melyet Csaba vezér után mintázott meg.

Elején márvány táblába vésve ábécésorrendben az első világháborúban elesett rákoscsabaiak nevei, hátulján a szoboravatást megörökítő emléktábla található, Csaba vezér talpa alatt pedig egy rövid kis emlékvers olvasható a következő felirattal:

Csaba vezér hirdesd késő unokáknak
kik voltak hősei im Rákoscsabának!
S emlékükön könnyes szemmel elmerengve
tanítsad meg forró hazaszeretetre!

Az önmagában álló szobor köré 1933-ban kovácsoltvas dísz védőkorlátot emeltek, a kettő közé pedig apró díszkertet létesítettek. Csaba vezér fejét a régi régi hagyományoknak megfelelő szép turul ékesíti.

Rákoskeresztúr

Első világháborús hősi emlékmű

Rákoskeresztúron, a Pesti út 142-144. sz. házak előtt áll a kőből készült első világháborús hősi emlékmű. Alkotója Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 1924. évben állíttatta „Rákoskeresztúr közönsége”.

Az eredeti állapotában fennmaradt emlékmű a magyar honvédség rákoskeresztúri (magyar, szlovák, német nemzetiségű) 130 hősi halottjának állít emléket. Fő alakja egy jobbját a szívére tevő, baljában puskát tartó első világháborús katona, mögötte téglalap alakú posztamensen, karmai között kardot tartó turul. A posztamens hátoldalán babérkoszorúval övezett kard látható. Anyaga műkő, mérete megközelítőleg 3,1×0,9×1,3 m.

Központi felirata: „Egy ezredévnyi szenvedés kér éltet vagy halált."

2001-ben a felújítást Babusa János szobrász és Egri Hunor kőszobrász-restaurátor végezte.

Rákosligeti Hősök Emlékműve

Rákosligeten, a Hősök tere buszmegállónál álló emlékművet 1925. május 31-én avatták fel. Alkotója Friedrich Loránd és Wandra Lajos. Az eltűnt, rohamozó fegyveres katonát ábrázoló dombormű alkotója pedig Körmendi Frim Jenő szobrászművész.

Felújította 1996-ban a Budapest Galéria.

A ma álló emlékmű az eredeti átalakítása. Az eredetivel megegyezik a jelképes díszkerítéssel övezett, sarkain stilizált oszlopokkal díszített, szarkofágszerű, négyzetes hasábon álló gúla, tetején a turullal, első lapján a koszorúval övezett függőleges karddal. A mészhomok téglából rakott, alul és felül több lépcsővel díszített, talapzaton álló beton csonkagúla alakú emlékmű típusterv alapján készült. Az egyediségét adó, felső részén található kardot és babérkoszorút formázó dombormű és tetején a turul külön megállapodás alapján készült. Tetején a turul madár kitárt szárnyakkal, repülésre készen áll.

A korabeli sajtó így számol be az avatásról:

"Rákosliget közönsége Pünkösd hétfőjén leplezte le a hősi halottai emlékezetére közadakozásból emelt szoborművet. Az ünnepi beszédet József főherceg tartotta igen nagy hatással. A rohamozó katonát ábrázoló emlékmű Thomek István szobrászművész kitűnően sikerült alkotása."

A régi fotókon még látható a talapzaton lévő domborművön egy rohamozó katona, mára azonban ez már nem található az emlékművön. Helyén márványtábla áll, rávésve Bajza József Apotheosis című versének első két sora: "Nyugosznak ők, a hősfiak / dúló csaták után", alatta a háború kezdő és záró évével: 1914-1918. A versrészlet eredetileg is az emlékművön, a gúlán volt, halványan ma is kivehető az eredeti vésés.

Archív felvételek:

XVIII. kerület

1956-os emlékmű

Pestszentlőrincen (XVIII. kerület), a Tarkő és a Székelyudvarhely utca sarkán, a Hargita tér közelében 2010 óta áll Zsolnai Mihály fafaragó alkotása.

Az 1956-osforradalomról és szabadságharcról itt olvashat.

XXI kerület

Országzászló

2012. július 18-án Csepel újjáalapításának háromszázadik évfordulóján avatták fel ezt az országzászlót. A törökdúlást követően, háromszáz évvel ezelőtt e napra keltezték Csepel újjáalapítási okiratát.

Csepel története ennél régebbre nyúlik vissza, hiszen nevét Árpád fejedelem főlovásza után kapta, 973-ban pedig már fejedelmi székhelyként említik.

Az ötödik képen látható képeslap mutatja, milyen volt a csepeli országzászló 1938-ban.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

XXII. kerület

Első világháborús emlékmű

Nagytétény első világháborús emlékműve a Szentháromság téren található, a Nagytétényi út és a Szentháromság útjának találkozásánál. A kőhalmon álló bronz turullal díszített emlékművön 105 első világháborús hős neve olvasható. A talapzat alján négy kis emléktáblán további 15, második világháborúban elesett helyi lakos neve is szerepel. A emlékművet 1934-ben állították fel az egykori pestis-oszlop helyén; alkotója Vass Viktor. Az emlékművet 2005-ben felújították.

Első világháborús emléktábla

A budatétényi Szent István-templom bejárata melletti emléktáblát készítette 1926-ban Sződy Szilárd szobrászművész.