Címerek

„Bizalmam az ősi erényben"

Az Angyalos címer az 1867-es kiegyezés után, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt (1867-1918) volt a Magyar Királyság jelképe.

"Bizalmam az ősi erényben" - Ferenc József királyi jelmondata. Latin eredetije: Virtuti confido (bízom az erényben). Ebben a formában a király 1867-es megkoronázása alkalmából vert emlékpénzre került rá, míg a magyar változat később több pénzérmén is felbukkan.

„Bizalmam az ősi erényben« volt jelszavam, midőn egy negyed század előtt dicső elődöm szent koronája a nemzet színe előtt fejemre tétetett s ez által Magyarország apostoli királya és hű népei közt a kölcsönös szeretet és bizalom megerősödve, új zálogot nyert. E bizalmamban nem csalatkoztam, mert a lefolyt huszonöt év alatt a magyarnak ősi erénye is: hű ragaszkodás királyához és rajongó szeretet hazájához minden alkalommal szívemelő Összhangzásban nyilvánultak, minek folytán nemcsak az ország szellemi és anyagi terén, a legörvendetesebb haladás és fejlődés mutatkozott, hanem az egész monarchia hatalmi állása is növekedett… ” - Ferenc József magyar király szavai a a főrendekhez intézett válaszából (1892)

Az angyalos nagycímer tartalmazza a társországok címereit is, míg a kiscímer a társországok címerei nélkül jelenik meg.

Címerünk ábrázolása

1849-es nagycímer

Állítólag Kossuth rendelete szerint (bár arra nincs bizonyíték, hogy ez bizonyosan Kossuth nevéhez köthető): „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult” a címerben a korábbi koronát babérágra cserélték.

Azt azért fontos leszögezni, hogy Kossuth tisztában volt avval, hogy a Korona nem Habsburg felségjelvény, hanem hazánk alkotmányosságának hordozója. Mindenesetre a Korona lekerült a helyéről és született ilyen címer is.

Erdély címere

Erdély címere az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket a hét vörös bástya jelzi.

Hivatalosan Mária Terézia 1765-ben adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek a mai formájában használt címert, melyen a pajzsot a fejedelmi korona díszíti, és a két női alak szimbolizálja (jobbról) az igazságosságot és a bőséget (balról).

A címer fellelhető beépítve a magyar középcímeren (1867 után), továbbá Románia mai címerén is.

Monarchia címere

A Kazah Köztársaság zászlaja

Hajdanvolt közös történelmünkre utal ez a lobogó, közös nemzeti szimbólumaink - a Nap és a turul megjelenítésével. A kék a türk népek közös színe. Itt a végtelen égre utal, amely az emberek jólétét, nyugalmát, békéjét és egységét őrzi.

A nap és az arany turul a szabadságszeretetre illetve a kazahok magasröptű gondolataira és magasztos eszményeire utal. A rúdrész bal oldalán az Életfa, ami a létra Föld és Ég között.

Románia címere

Románia címere (1992-ben elfogadott változatában) egy kék színű pajzs közepén egy sassal, mely csőrében egy keresztet, karmaiban pedig kardot és jogart tart. A sas mellén egy öt részre osztott pajzs van amelyen a jelenlegi állam történelmi alkotóelemeinek címerei láthatók: Havasalföld, Moldva, a Bánság és Erdély jelképei mellett, az alsó kettő közötti ötödik mezőben lévő két delfin a Fekete-tenger partvidékét, Dobrudzsát jelzi.

Az első világháború utáni új címert (a mai alapját) I. Ferdinánd román király személyes megbízására köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus tervezte 1921-ben.

Lajtabánság címere

A Kárpát-Medence, illetve Európa legrövidebb ideig létezett államalakulata, bár még évtizedek múlva is sokat beszéltek róla. 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon Felsőőr központtal. Felsőőrött, a mai Oberwarton 1921. október 4-én 12 órakor kiáltották ki „Lajtabánság” függetlenségét. Még saját, húszféle szép, színes bélyeget is nyomattak Bécsben, „Lajtabánság posta” felirattal. Átmeneti létét a trianoni döntés elleni tiltakozásnak, a nyugat-magyarországi felkelésnek és a Rongyos Gárda tevékenységének köszönheti, megszűnése pedig a Sopron és környéke hovatartozásáról döntő népszavazás kiírása eredményeként következett be.

Regnum Marianum allegóriája

A Regnum Marianum allegóriája Magyarország és Erdély címerével.

Az ország romlása miatt érzett fájdalmában két férfi könyörög Máriához segítségért: a bal oldali férfi a királyi Magyarországot, a jobb oldali Erdélyt jelképezi.

18. század közepéről származó, ismeretlen magyarországi festő műve.

Uralkodói, családi címerek

Vármegye címerek a történelmi Magyarország területén

Települések címerei a történelmi Magyarország területén

Megyecímerek a határon innen

Települések címere a határon innen

Szervezetek címere, jelvénye