Győr-Sopron megye

Árpás

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett árpásiak emlékműve.

„Hazáért elesett hős fiainak Árpás község népe" állíttatta 1924-ben.

Bogyoszló

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett bogyoszlói hősök emlékműve a település temetőjében.

„Négy világtáj látta ádáz harcainkat,
messze idegenben porladoz a testünk,
de megvan az ára: lelkünk égbe szárnyalt,
s örökre él hazánk, amelyért elestünk"

Börcs

Trianon emlékmű

2021 május 30-án avatták az emlékművet.

Bősárkány

Világháborús emlékmű

Csér

Világháborús emlékmű

Az evangélikus templom előtt áll Rumi Rajki István alkotása a helyi világháborús hősök emlékére.

Csikvánd

Világháborús emlékmű

A szépen felújított I. világháborús emlékmű Somogyi Sándor alkotása, melyen a hősök névsorát később kiegészítették a II. világháború áldozataival.

Az emlékmű talapzatán elől olvasható feliratok:

„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!”

„Meghaltak a hazáért.”

Dőr

Millecentenáriumi emlékmű

1996 óta áll a temető melletti parkban Horváth Géza kónyi kőfaragó munkája. Az emlékmű tetején egy szárnyát széttáró turulmadár, törzsén 896 és 1996 feliratok, alatta kőbe vésve a történelmi Magyarország alakja, az alatt egy kereszt látható.

Enese

Turul szobor

2014-ben az 1956-os megemlékezések során adták át az enesei művelődési ház udvarán a Turul szobrot. A szobrot és talapzatát helyi vállalkozók készítették és a két világháborús emlékmű között helyezték el. Talapzatán a régi Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet láthatjuk és a „Hitvallás" első versszakát olvashatjuk.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában."

Fertőszentmiklós

Országzászlós emlékmű

Szürke gránit talpazaton kb 500 cm zászlórúd tetején gömbön áll a kiterjesztett szárnyú bronz turul.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Gönyű

Világháborús emlékmű

A templom kertjében álló kősziklán márványlap hirdeti a helybeli világháborús hősök emlékét. Tetején az ismeretlen sorsú eredeti turul pótlására fénykép utáni másolatát 2020-ban készítette Tölgyesi Poós Anna szobrászművész.

Győr

48-as emlékmű

Az 1848-as szabadságharcban elesett honvédek tiszteletére a XIX. század végén kialakított Honvéd ligetben áll a bronz turulmadárral koronázott emlékmű. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára állították. Alkotói: Csányi Károly és Markup Béla.

Az oszlop tábláján a következő felirat olvasható:

„Az 1848 március 15-éhez fűződő események emlékére
emelte Győr sz.kir. város közönsége 1902".

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást

Győr

A napóleoni csata áldozatainak emlékműve

Az emlékművet 1897-ben állították győr-kismegyeri városrészén az 1809-es napóleoni csata áldozatainak emlékére. Az emlékművet a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén zajlott ütközetének helyszínén állították, ahol a magyar nemesség összecsapott Napóleon seregével. A történelmi esemény érdekessége, hogy egész Európában is ez volt az utolsó nemesi felkelés (latin szóval insurrectio).

Az emlékmű létrehozását a millennium évében, 1896-ban Goda Béla, Győr vármegye alispánja kezdeményezte. A város történetében mindmáig legnagyobb véráldozattal járó csata méltó megörökítése ügyében korábban sokat tett Jókai Mór írófejedelem és Kisfaludy Sándor költő, az egykori testőrtiszt, aki maga is részt vett az ütközetben. Munkásságukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően ítéljük meg a több mint 200 éve lezajlott eseményeket.

Az emlékmű kivitelezésére Leonhardt kapott megbízást, míg fővédnökül a trónörökös Ottó főherceget sikerült megnyerni. A süttői szürkegránitból készült hatméteres oszlop tetején áll kiterjesztett szárnyakkal az ősi turulmadár, amely a maga nemében talán a legszebben kimunkált alkotás az országban. Az emlékhely sarkain álló négy ágyút a komáromi várból hozatták. Az emlékmű a csata minden résztvevőjének emléket állított, külön megemlékezve a kismegyeri major hős védelmezőiről. Szövege magyar, francia és német nyelvű.

Ünnepélyes felavatására 1897. október 17-én került sor. A korszak társadalmának színe-java részt vett az avatáson és a koszorúzáson, Győrt Zechmeister Károly polgármester képviselte. Az egyesített osztrák-magyar hadsereg gerincét gratziak alkották, egyben a legnagyobb vérveszteséget is ők szenvedték el. Nevükben az emlékmű felavatását követően a gratzi alpolgármester rótta le kegyeletét a hősök előtt. Jókai Mór, Győr díszpolgára levélben köszöntötte a győrieket. „... Ez a mai szent nap egy eltemetett óriásnak, a magyar nemességnek megdicsőítő napja. Erre az egy napra visszaveszem a nevem mellé az ypszilont, amelyet az új korszak kezdő napján, beállva a közmunkások, a polgártársak sorába, nevemből elhagytam, s felemelt fővel mondom ki, hogy őseim mind magyar nemesek voltak s apám is ott harcolt a győri csatatéren, mint tisztje a felkelő seregnek…”

A kegyeleti emlékmű talapzatáról a bronz turulmadarat 2009-ben ellopták, darabokra vágták, és színesfém-kereskedőnél akarták értékesíteni. A kompozíciót Lebó Ferenc szobrászművész a megkerült darabok felhasználásával rekonstruálta. A helyreállításhoz adományozó magánszemélyek és cégek 3,3 millió forint támogatással járultak hozzá.

A kismegyeri csatáról itt olvashat bővebben.

Győr

Kossuth híd hídfő

Ha felpillantunk a Kossuth híd, győri nevén Révfalusi híd, Győr-Belváros felőli hídfőjére, két Turul szobrot láthatunk rajta. Valamire vigyáznak, valamire figyelnek.

“Nagyszombaton felrepült az első turulmadár az új hid városfelőli oldalán. Hét méter magas kőtalapzatán áll a bronzmadár, karmai között fekvő kardot tart. Lányi mester (Lányi Dezső, született Leimdörfer Ignác (Bán, 1879. január 23. - Hollywood, 1951. május 4.) magyar szobrász.) sikerült műve, melyet a fővárosban öntöttek bronzba. A mutatós díszekből úgy a városi, mint a révfalui oldalon kettő-kettő fog állani az ívezet előtt s kétségkívül sokat emel a hid szépségén.” (Dunántúli Hírlap, 1928.04.11.)

Győr

Székely himnusz emlékműve

A Székely himnusz-emlékművet 2022. szeptember 6-án, a zeneszerző halálának századik évfordulóján avatták fel győri Simor János püspök téren. 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, 2022-ben pedig bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett.

A nyolctonnás kőtömbön álló, több mint kétméteres szobor Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrász alkotása. A Székely himnuszt Csaba királyfi, a székely nemzet atyja, védelmezője testesíti meg. Alakján számos, a magyar mondakörből ismerős motívum jelenik meg: jobb kezén egy turulmadár ül, bal keze az életfás-palmettás díszítésű kardján nyugszik, övén csodaszarvasos veretek láthatók, tarsolylemezén az életfa. Mellkasát lemezes bőrvért fedi, közepén az Emese álma legenda elevenedik meg a nagyszentmiklósi kincs ábrázolása alapján. A kőtömb elejébe vésték a Csaba királyfi feliratot székely rovásírással és latin betűkkel (magyarul), oldalán pedig a Székely himnusz első versszaka olvasható:

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillag ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.

Győr-Bácsa

Hősi emlékmű

A két világégés és 1848-49 áldozatainak emlékére állított szobor Győr-Bácsa városrészen.

Szent Kamillus templom domborműves emléktábla

A Szent Kamillus templom északi oldalfalán látható a márványtábla díszes kőkeretben, turul, országcímer, fegyverek és katonasisak díszítéssel. A nádorvárosi római katolikus hitközség emelte emléktáblát 1926. június 29-én avatták fel, melyet Horváth Adorján (1874-1943) mintázott, Birkmayer László (1885-1970) faragott.

Az emléktáblán a hitközség hősi halottainak felsorolása mellett a felirat:

"Jobb nekünk meghalni a harcban, mint
hazánkat veszni látni!"

Győrszentiván

Hősi emlékmű

A község lakóinak adakozásából 1924-ben állították az I. világháborúban meghalt győrszentiváni hősi halottak emlékére. Az emlékmű Istók János tervei alapján készült.

1994-ben a Szentiváni Részönkormányzat felújíttatta az emlékművet, és márványtáblán elhelyezték a II. világháború áldozatainak névsorát is.

Győrújfalu

Világháborús emlékmű

A katolikus templom kertjében áll a két világháború áldozatainak emlékére állított alkotás.

Harka

Hősi emlékmű

1923-ban állították az emlékművet a világháború áldozatainak emlékére.

Kapuvár

Trianon emlékmű

Kisbabot

Világháborús emlékmű

Az 1926. május 26-án avatott emlékmű alkotója Seifert Géza soproni szobrász. Az evangélikus egyházközség által állíttatott emlékmű 17 helyi hősi halott emlékét őrzi. Az emlékművet 2020 márciusában felújították.

A talapzaton mai helyesírással olvashatjuk Vörösmarty mondatát a Szózatból:

„S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl."

Kóny

Hősök szobra

Az I. világháborúban elesett kónyi katonák emlékére állíttatta Kóny község 1924-ben. Alkotója Birkmayer János. Felújítva 2011-ben.
A kereszten az évszám: 1914 - 1918.
A katona mellett a következő felirat olvasható: "Nyugosznak ők, a hős fiak dúló csaták után"
A katona alatti részen elöl, jobb és bal oldalon az elesettek neve olvasható ABC sorrendben.

Lövő

Világháborús emlékmű

A fehérre meszelt emlékművet 1928-ban emelték.

Pázmándfalu

Világháborús emlékmű

"A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGÉRT
ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
PÁZMÁNDFALUI HŐSÖK EMLÉKÉRE
ÁLLÍTOTTA PÁZMÁNDFALU KÖZÖSSÉGE:
MAGYARORSZÁG FENNÁLLÁSÁNAK
1000-IK ESZTENDEJÉBEN
1996. JÚNIUS 1."

Rábapatona

Világháborús emlékmű

Rábasebes

Világháborús emlékmű

A római katolikus templom kertjében áll az első világháborúban hősi halált halt 17 rábasebesi áldozat emlékműve. 1927. szeptember 4-én avatták fel Mechle Béla soproni kőfaragó alkotását.

Rábaszentandrás

Világháborús emlékmű

1937-ben avatták fel a pápai szobrász-kőfaragó, Vajda Sándor alkotását a katolikus templom előtt. Az emlékmű 44 hősi halottnak állít emléket.

Rábatamási

Hősök szobra

Rajka

Árpád vezér szobra

Árpád vezér szobrát a pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából állították Rajkán. Bujtás László szobrászművész alkotását 2017. szeptember 03-án avatták fel.

Ravazd

Világháborús emléktábla

A római katolikus templom falán helyezték el Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a koronával és turullal ékesített első világháborús emléktáblát. 53 hősi halottnak állít emléket. II. világháborús emléktábla kapcsolódik hozzá.

Répceszemere

Hősök emlékműve

Az 1937-ben felavatott emlékmű 37 hősi halottnak állít emléket. Schneider Géza pápai kőfaragó alkotása.

Répcevis

Világháborús emlékmű

Az 1923-ban felállított emlékmű 27 hősi halottnak állít emléket. Az emlékművet 2018-ban felújították.

Sopron

Felkelő emlékmű

Sopronban, a Károly kilátó közvetlen szomszédságában található a Felkelők emlékműve, Kovács György alkotása, mely a Rongyos Gárdának állít emléket. Magánkezdeményezés alapján régi hallgatók, mai erdészek készíttették el a "rongyosok szobrát". Az emlékmű avatására 2001-ben, az 1921-ben tartott népszavazás 80. évfordulóján került sor.

Az emlékmű egyik oldalán az alábbi szöveg olvasható: „A Rongyos Gárda, a soproni főiskolások, a mosonmagyaróvári akadémikusok, és a többi hős emlékére. Az erdész utódok. 1921-2001." A másik oldalán Reményik Sándor: Nyugatmagyarország népe című versének első versszaka: „Egy kard fekszik a mérlegserpenyőn, / az alkuvások lim-lomja fölött. / Talán nem is kard - tán csak egy kasza. / A nép, kibe egy világ ütközött, / most megvédelmezi magát - maga."

A Rongyos Gárdáról gyakorlatilag szinte semmit nem írnak a történelemkönyvek, és nem szólnak arról, hogy az 1921-es soproni népszavazást nem a politikai vezetők csikarták ki, hanem néhány száz önkéntes harcos, a „rongyosok serege”. Ők állták útját az osztrák reguláris hadseregnek, hogy ne tudják birtokba venni a trianoni békediktátum szerint nekik osztott nyugati területeket.

Azt, hogy Sopront ma a Hűség Városának nevezhetjük, azt elsősorban nekik köszönhetjük. Hősies harcuk, az 1921. augusztus 28-i és 1921. szeptember 8-i, két ágfalvi csata vezetett a velencei tárgyalásokhoz, majd a későbbi soproni népszavazáshoz. Ők kényszerítették ki a népszavazás lehetőségét, hogy aztán a hazáért rajongó soproni és Sopron környéki lakók kifejezhessék hűségüket Mária Szent Országa mellett.

A Húség városában a hivatalok egészen az 1946-os kitelepítésig kétnyelvűek maradtak. A hivatalos adatok szerint ekkor 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

Bővebben itt olvashatunk a Rongyos Gárdáról

A Rongyos Gárda irodalmi megörökítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula diák, vagyis vitéz Somogyváry Gyula.

Hűség kapuja

Sopron legősibb tornyán, a 61 méteres Iűztorony aljában található boltíves bejárati kapu, a Hűség kapuja, ami a nemzet háláját fejezi ki Sopronnak. Az 1922-ben átadott alkotás arra emlékeztet, hogy 1921-ben - a Rongyos Gárdánál már említett - népszavazáson a soproniak Magyarországhoz kívántak csatlakozni. Az ősi toronyról azt mondja a fáma: „Áll azon az alapon, amelyet még a római legionáriusok raktak le, lábát az Árpádok harcosai ruházták, köntösét Mátyás iparművészei szabták, és süvegét a barokk mesterektől vette."

A kapu fölött a szoborcsoport Hikisch Rudolf műépítész és Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotása. Középpontjában a Magyarországot szimbolizáló Hungaria alakjával, fején a magyar Szentkoronával. Hungaria ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát, illetve másképpen magához gyűjti Sopron hűséges fiait. A szoborcsoport alakjai kifejezésre juttatják a soproni magyar és német ajkúak, valamint a különféle vallásúak hűséges ragaszkodását a magyar hazához. A szoborcsoport alatt látszik a két Turul.

A kapun volt a torony restaurálásáig a város címere is, amely az 1922.évi XXIX.tc értelmében alján szalaggal bővült, rajta "Civitas Fidelissima", a leghűségesebb város felirattal.

Archív felvételek:

Népszavazás emlékére állított emlékmű

A felkelő harcok és a népszavazás emlékére 1932. május 5-én állították az emlékművet. Domborműves talapzaton áll egy mintegy 6 m-es zászlórúd tetején egy bronz gömbön a Turulmadár.

Attila hun király szobra

Vörös János alkotását, az Attila szobrot először 1935-ben állították fel Sopronban a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskolában trónra lépésének másfél ezredik esztendeje alkalmából. Felavatására május 4-én került sor. A nagy hun királyról egész alakos köztéri szobrot egyedül Sopronban állítottak. A szobor abból a szempontból is első, hogy ez volt az első, helyszínen betonból öntött szobor.

Attila haragos tekintetével, erőt sugárzó és félelmet keltő pózban kardjára támaszkodva földgömbön áll. Fején - akár a pártus királyoknál - a Szent Sólyom. A szobor talapzatán rovásírással Attila neve olvasható.

A II. világháborúban találat érte, megsérült, de sorsa csak később pecsételődött meg. 1977-ben a József Attila lakótelep építésekor mondták ki halálos ítéletét, de szerencsére a kiadott feladatot nem hajtották azt végre. A szobrot csak elfektetve betemettették, így menekült meg a rongálástól, a teljes pusztulástól.

1990-ben került elő, és 1991-ben újra felállították. A rendszerváltás óta áll mostani helyén, nem messze attól az iskolától, ahol eredetileg felállították.

Szany

Kárpát-Haza emlékmű

Kárpát-Haza emlékmű állítva 2010. 06.04.

Vitnyéd

Csonka Magyarország emlékmű

A 2004. októberében felállított emlékmű ötszög keresztmetszetű, felfelé keskenyedő oszlopa tetejét egy turul díszíti. Oldalain Magyarország és a trianoni békediktátum következtében elcsatolt országrészek területe és lakosainak száma olvasható:

- Csonka-Magyarország: 93073 km2 / 7 615 000 fő
- Ausztria-Várvidék (a mai, Burgelandnak keresztelt új tartomány): 3967 km2 / 291 000 fő
- Bácska - Nyugat Bánát-Muraköz: 20913 km2 / 1510 000 fő / Olaszországhoz: 18 km2 /49 000 fő
- Csallóköz, Felvidék, Kárpátalja: 61 666 km2 / 3518 000 fő / Lengyelország: 519 km2 / 24 000 fő
- Partium, Kelet-Bánát, Erdély, Székelyföld: 102 724 km2 / 5 257 000 fő