Tolna megye

Alsónána

Világháborús emlékmű

Az evangélikus templom kertjében látható Wilhelm János kőfaragó mester 1927-ben felállított emlékműve.

Bátaapáti

Világháborús emlékmű

Az evangélikus templom előtt látható Wilhelm János kőfaragó mester által készített emlékmű.

Bikács

világháborús emlékmű

A bikácsi világháborús emlékművet 2011-ben felújították, az emlékmű tetején levő turulmadarat lecserélték. 2012. augusztus 11-én avatták fel az emlékmű talapzata előtt elhelyezett „Bikács vitézei” feliratú táblát, melyen felsorolják a település vitézeit.

Bonyhád

Székely emlékpark

A bukovinai székelyek Völgységbe való letelepítésének 50. évfordulója alkalmából 1995-ben felavatott Székely kapu állításával kezdődött meg a Székely emlékpark kialakítása, amely a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének köszönhetően évről-évre folyamatosan bővül. Kopjafák, keresztfa, emlékpad állít emléket a szülőföldnek, a halottaknak, köztük a székelység történetét meghatározó személyiségnek: Hadik Andrásnak, „kinek sokat, talán mindent, a létüket köszönhetik a bukovinai székelyek.” Az emlékpark alkotói helyi fafaragók: Tusa János, Beréti István, Szemcsuk István.

Bonyhád-Tabód

Világháborús emlékmű

Decs

Világháborús emlékmű

Állította bajtársa emlékére Gáspár István és családja, 1923-ban.

Dombóvár

Trianon emlékmű

Hosszú és változatos története van a mai nevén Nemzeti Összetartozás terén álló emlékhelynek.

1936. október 18-án leplezték le a mai Gyár utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésében felállított Országzászlót, ami az I. világháborút lezáró trianoni „békediktátum” elleni tiltakozás kifejezésére készült.

Az obeliszk tetején a Fetter Károly alkotta turulmadár szobrát helyezték el. A zászló rúdján egy esküre emelt kéz, a mellvéden Magyarország középcímere, az emlékmű elején pedig Nagy-Magyarország volt. A címeres nemzeti lobogó félárbócra volt eresztve a gyász jeléül. Az alkotáson Papp-Váry Elemérné „Hiszek egy Istenben” című imáját lehetett olvasni. Néhány év múlva a művet eredeti állapotában a Szabadság utcába helyezték át.

Az idő múltával 1848-as emlékművé alakították. A turulszobor helyére jelképes örökmécses került, a mellvédről levették a címert és a helyére Petőfi Sándor egyik versrészletét őrző táblát tették. Idővel a talapzat életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani az emlékművet. Helyére D. Varga Gábor, Dombóváron élő keramikusművész alkotása, az 1849-es vértanúk emlékműve került. A turulmadár az emlékmű lebontás után ideiglenesen a polgármesteri hivatal Ujváry Termében nyert elhelyezést.

Az örökmécsest 2004. március 15-én felváltotta a szekszárdi Farkas Pál szobrászművész alkotta turulszobor, melyet 2007. október 7-én avattak fel.

Végül 2020-ban nyerte el az emlékhely jelenlegi formáját. A tér rendezése során megtartották a Farkas Pál szobrászművész készítette Turul szobrot és az azt tartó obeliszket. Az obeliszk talapzatát mészkővel borították be. Ezen helyezték el a Varga Gábor keramikusművész gróf Apponyi Albert arcképét ábrázoló domborművét. A téren az egykori nagy Magyarországot is megformálták térkövekből.

Az emlékhelyen látható másik öt plakett szintén Varga Gábor munkája, Fiume, Horvátország, Szlavónia, és Erdély címerei, valamint a Magyar Királyság angyalos pajzstartókkal és a Szent Koronával díszített kiscímere. Ez utóbbin egy Wass Albert-idézet: Percre se feledd, hogy testvéred / minden magyar, bárhol is éljen.

A zászlón is a Magyar Királyság kiscímere van, és az „Így volt, így lesz” jelmondat.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Felsőnána

A háborús hősök és áldozatok emlékére Törő György fafaragó népi iparművész által készített alkotás évekig várta, hogy méltó helyére kerüljön, ami végül 2010-ben valósult meg itt a településen a templom mellett.

Harc

Trianoni emlékhely

2011. június 4-én ünnepi külsőségek közepette avatták fel a Diófa csárda udvarán a Trianoni emlékhelyet, melyet a vendéglőt működtető Nagy Lajos és családja állíttatott a Párizs környéki békediktátumra emlékezve. A család hazafiasságból oly nagyszerű dolgot vitt végbe, amely példaként szolgálhat mindannyiunk számára.

A faragott kopjafát harci mesterek készítették. A turulmadarat ábrázoló fehér szobrot - magyarság ősi szimbólumát - egy hévízi kőszobrász készítette.

Iregszemcse

Világháborús emlékmű

A község főutcáján látható Sidló Ferenc 1923-ban felállított világháborús emlékműve, amely 123 hősi halottnak állít emléket.

Az emlékmű Felsőireg község és Szemcséd eszmei község közös emlékműve. A két település 1938-ban egyesült, mai nevét 1939-től viseli.

Jágónak

Világháborús emlékmű

Kakasd

Trianon emlékmű

A Makovecz Imre által tervezett faluház mellett látható a Trianoni békediktátum centenáriumára állított emlékmű, egy fa posztamensen álló szépen kidolgozott, bronz turulmadár, karmaiban karddal. Az emlékművön az 1920-2020 évszámok olvashatók.

Kéty

Világháborús emlékmű

A község főutcáján, az evangélikus lelkészlak melletti téren 1932. augusztus 20-án avatták fel Kupi Antal alkotását, mely a település 46 hősi halottjának állít emléket.

Kismányok

Világháborús emlékmű

A község főterén 1934 óta áll a világháború áldozatainak emlékműve. Csákány Lajos kőfaragó alkotása 22 hősi halottnak állít emléket.

2001-ben újították fel.

Kocsola

Madocsa

Világháborús emlékmű

A Polgármesteri hivatal előtti fákkal övezett kertben látható Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1939-ben felállított alkotása.

Medina

Hősök szobra

1936-ban avatták fel az emlékművet, az első világégés áldozatai emlékére. 69 hősi halottnak állít emléket. Később vésték fel rá a második világháborús elesett személyek neveit. A turult Tövisháti András restaurálta 2009-ben, az oszlop felújítása 2010-ben történt.

Mórágy

Világháborús emlékmű

Mucsi

Világháborús emléktábla

Az első világháborúban elesett hősök emlékét két márvány emléktábla őrzi a Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom külső falán, a bejárat mellett kétoldalt. Az emléktáblák 1924-ben a „község közönségének adományából” készültek.

Nagyszékely

Világháborús emlékmű

A református templom előtt 1923 óta áll Somogyi Sándor alkotása, melyet a világháború helyi áldozatainak emlékére állítottak.

Az I. világháborús emlékművet 1923-ban emelték, talapzatát később kiegészítették a II. világháború áldozatainak neveit tartalmazó emléktáblákkal.

A műkőből készült emlékmű elején és hátoldalán egy-egy dombormű látható, az obeliszk csúcsán pedig egy turulmadár került elhelyezésre. A turulmadár azonos a szabadbattyáni, a csikvándi, szomódi, diósjenői emlékművek turulmadaraival.

A templom mellett található a hősök emlékligete (mely rögtön a háború után elkészült), ahol a hősi halált halt katonáknak egyenként állítottak oszlopokat, rajtuk az elhunytak nevével és alakulatának megnevezésével. A névtáblák egy része sajnos már hiányzik.

Nak

Trianon emlékmű

Varga Gábor dombóvári szobrászművész alkotását a békediktátum 95. évfordulójára állították.

Ozora

Világháborús emlékmű

Kalotay-Kreipel Ottó alkotása 1929 óta áll a katolikus templom és a vár között.

Az emlékmű felirata:

"1914-1918

Testvér, ha utad e hely előtt visz el,
Állj meg egy percre és tedd össze kezed,
E 215 magyarért küldj egy fohászt,
Ki a hazáért élt, küzdött, elesett.

Ozora nagyközség hős fiainak emlékére"

(És a 215 név felsorolása)

Sárszentlőrinc

Világháborús emlékmű

Az evangélikus templom kertjében látható az 1922. május 6. felavatott emlékmű, mely 65 hősi halottnak állít emléket. Niginyi János szobrász és Altiery Miklós budapesti kőfaragó a szobor alkotója.

Sióagárd

I. világháborús emlékmű

A római katolikus templom előtt, a Hősök terén áll 1931 óta az I. világháborús emlékmű. Alkotója Székely Károly szobrászművész. A 6 m magas obeliszk tetején tekintélyes méretű, 180 cm széles a turulmadár is.

Ebben a községben a megszokottól eltérően külön szobrot állítottak a II. világháború áldozatainak emlékére, ezért is a megkülönböztető cím.

Archív felvétel:

Szekszárd

I. Béla király szobra

I. Béla tiszteletet parancsolva áll a trónja előtt, melyen két sólyom ül, a trónja két oldalán oroszlánok vigyázzák a magyar király trónusát. Az 1986-ban felállított szobor a régi városközpontban, a királyról elnevezett téren áll, alkotója Lesenyei Márta szobrászművész.

A szobor felirata, mely szerint "Szekszárd város alapítása 925. évfordulójára emelték...", téves. A 925. évforduló nem a város, hanem az I. Béla király által 1061-ben alapított bencés apátságra vonatkozhat. A korában jelentős méretű, az Árpád-ház uralkodói hatalmát sugalló apátságot Kaukázusból származó mesterek tervezték. Innen ered az Európában érdekesnek számító keresztet formázó alaprajza. A "jámbor" I. Bélát a királyi család temetkezési helyének szánt monostorban temették el 1063-ban.

I. Béla király életéről itt olvashatunk.

Váralja

Erdei állatok szobra

2007-ben Borbély Ferenc, Friedrich Imre és Törő György fafaragók készítették. A parkerdő bejáratánál áll a veszélyessé vált egyetlen szilfából faragott, 3 méteres szobor.

Várdomb

Világháborús emlékmű

Várdombon, a templom előtt látható Konrád Sándor 1943-ban készült alkotása. Állíttatta Várdomb lakossága hős fiai emlékére.

Rajta Várdomb 27, az első világháborúban és 50, a második világháborúban elesett hősi halottjának neve olvasható, tetején a szabadság jelképe, a Turulmadár.

Varsád

világháborús emlékmű

Az emlékmű az evangélikus templom mellett áll. 1940 októberében avatták fel pankotai Farkas Béla budapesti szobrászművész alkotását.