Erdély

Székelyföld

Abásfalva

világháborús emlékmű

A régi jegyzőség épületével szemben áll az első világháborúban elesett 18 abásfalvi hős turulmadaras emlékműve, amelyet az abásfalvi Unitárius Nőszövetség emeltetett 1926-ban. 1985-ben pedig vaskerítéssel vették körül.

Alsóboldogfalva

világháborús emlékmű

Pálló János alkotása 40 hősi halottnak állít emléket.

Alsósófalva

világháborús emlékmű

A szobor különlegessége, hogy ez az egyik legmagasabb turul madaras szobor egész Erdélyben. Bizonyítja, hogy a falu egyik hagyományos foglalkozása éppen a kőfaragás volt. Hatalmas tömege pedig jelzi az óriási emberáldozatot (178). 1916 szeptemberében a betörő románok 70 itthon maradt idős és fiatalabb férfit „hajtottak el" szülőföldjükről Moldvába kegyetlen bánásmóddal. A 70-ből 46-an meghaltak, áldozatul estek a kínzásoknak, éheztetésnek.

Az alsósófalvi emlékmű állításának pontos idejét és készítőit nem ismerjük.   Tetejére a bécsi döntés után helyezték el a világosabb színű, kőből faragott kockára egy "tört ágon" álló, 32 cm magas, 85 cm szárny-fesztávolságú turulmadarat, melynek fejét és bal szárnyának tetejét az 1945-ig itt maradt kozák katonák - egy éjszakai mulatozás után - az egyik közeli ház ablakából lelőtték. Szász Imre nyugalmazott tanító szüleitől úgy hallotta, hogy az 1930-as évek után állították az emlékművet. Az alsósófalvi emlékmű a Székelyföldön található valamennyi közül a legnagyobb a madéfalvi után. Az emlékművet 523x523 cm alapú, szépen kovácsolt vaskerítés veszi körül.

Atyha

Fiastetői kilátó

A turulmadarat formázó kilátót 2006. július 22-én avatták fel az egykor szebb napokat látott Atyha melletti Fiastetőn. A kilátó ötlete Dr. Fazekas Özséb gyulai belgyógyász főorvostól származik, a tervezés Gyímesi Márton építészmérnök munkája.

Volt idő, amikor Atyhának ezerhétszáz lakosa volt. Ma, egyházi nyilvántartás szerint alig kettőszázhúszan lakják. Úgy mondják magukról: Élő Múzeum a falu. Néhány éve életre kelt a faluturizmus. A „messzenéző”, és az onnan feltáruló látvány még vonzóbbá teheti ezt a - jobb sorsra érdemes - falut.

A Fiastetőn (980m) elénk táruló festői képet Orbán Balázs jó száz évvel ezelőtt "nagyszerű körlátvány" kifejezéssel illette.

A barátság, a testvériség és a hitünk soha el nem múló erejét üzeni ez a kilátó a Világ felé.

Bözödújfalu

világháborús emlékmű

Bözödújfalu, az elárasztott falu I. világháborús emlékművét és talapzatát 1996-ban kihozták a víz alól és az emlékkertnél felállították.

Csíkbánkfalva

világháborús emlékmű

2008 március 15-én a magyarság ősi szimbólumával „koronázták meg" a második világháborús hősök emlékművét a Csíkszentgyörgyhöz tartozó Csíkbánkfalván.

A helyi emlékezet szerint a szentgyörgyi parkban álló emlékművet a bécsi döntés emlékére állítottak, aztán, hogy a változó időket túlélje, eltávolították róla a magyar címert. A kilencvenes években a második világháborús hősök névsora került fel a kőkeresztre.

A turulmadarat - amely kardot tart a karmai közt - Dóczy András szobrászművész viaszvesztéses módszerrel egy csíksomlyói öntőműhelyben készítette alumíniumból.

Csíkfalva

világháborús emlékmű

Csikkozmás

világháborús emlékmű

Az első és második világháborús emlékmű ma a községháza előtt áll. Ezen a helyen már 1941-ben állt egy emlékmű, melyet azonban 1965-ben a hatóságok lebontattak. Ezt állíttatta helyre a falu lakossága 1990-91-ben, és április 7-én felavatta a visszaállított emlékművet. A márványtáblába 64, első világháborúban elesett, valamint 37 második világháborús hősi halott neve van bevésve.

"Nem hiába hullott vérünk,
újra szabad magyar földünk!"

Csíkszentkirály

A helyiek régi vágya valósult meg 2011. augusztus 21-én Sárpátky Zoltán szobrászművész alkotásának, a Turul szobornak a felállításával. Ez a turul a határokon átívelő nemzeti összetartozás, összefogás jelképe, ugyanis Csíkszentkirály község Kaposvár jelentős anyagi segítségével tudta az emlékművet megvalósítani.

Az anyaországbeliek és a határon túli magyarok összetartozását jelképezi eredetmondánk csodálatos madara.

„Kiterjesztette szárnyait és védelmébe vette ezt a népet” - áll a szobor talapzatán. A kitárt szárnyú turulmadár a nemzetet oltalmazó szimbólum, amely a Kárpát-medence bármely pontján megjelenve az egységes magyar nemzet hírnöke.

Csíkszentmárton

világháborús emlékmű

Két egybeépült falu, Szentmárton és Csekefalva I. világháborús hősi halottjainak tiszteletére 1941 novemberében állították fel 1941 novemberében Csíkszentmárton főterén a kettős kereszttel díszített emlékművet. 1944 szeptemberében az emlékművet megrongálták. Több mint 40 éven át a kommunista rendszerek alatt nem lehetett helyreállítani. 2000-ben Szent Márton ünnepe alkalmával újraavatták Nagy Ödön csíkszeredai szobrász közreműködésével felújított, részben kiegészített emlékművet. Két oldalára felvésték a község két világháborús hőseinek neveit. A történelmi magyar címer alá az 1000-es és a 2000-es évszámot vésték, ami miatt sokan helytelenül Milleneumi emlékműnek nevezik. A kőemléket lezáró kettős keresztre ekkor került a turulmadár. Néhány lelkes szentmártoni embernek köszönhetően 2001-től újra állnak a zászlórudak, melyeken ünnepnapokon ott lengnek a nemzeti lobogók.

Csíkszépvíz

A rakamazi turul egy szép példája a Kassay Fogadón.

Disznajó

világháborús emlékmű

A ma Marosvécshez tartozó Disznajó első írásos említése 1319-ből maradt fenn: Gyznoio. A név a disznó és a régi magyar jó = víz szavak összetétele. Először a patak neve volt, melyhez fürödni jártak a vaddisznók, s a patakról került át a torkolat körül kialakuló falura. Az Árpádkor elején a Maros környéke gyéren lakott erdős vidék, királyi várbirtok volt, a marosvécsi várhoz, ill. a tordai várispánsághoz tartozott. A tatárjárás után szászokat is telepítettek e birtokokra, ezt jelzi a kétféleképpen előforduló neve Disznajónak, az egyik rész neve gyakran Szászdisznajóként fordul elő. Ma is álló temploma a 14.-15. században épült, valószínűleg a korábbi, a tatárjárás során elpusztult templom helyén. A 13. századtól többnyire magánbirtok. A 15. században például a losonczi Dezsői család épített itt erődített udvarházat. Később birtokosok voltak itt a Kornisok, Lázárok és Bánffyak is. Az 1600-as években már iskolája volt.

A falu lakói az I. világháború áldozatainak emlékére 1940-ben Turulmadaras emlékművet állítottak. A zárt, dobozszerű épületen egy turulmadár és két zászlótartó volt. 1945-ben megcsonkították a szobrot, a hatalom kiszolgálói a Turult a Marosba dobták. Az üresen maradt talapzatára 2009-ben ismét felkerült az I. és a II. világháború hősi halottaira emlékeztető bronzszobor a helyi közösség összefogásából. A mostani alkotást a szászrégeni Baróti Ádám szobrászművész készítette, és Balogh József öntötte ki.

Disznajó ma is magyar többségű település, 2002-ben 1143 magyar és 152 román lakosa volt.

Énlaka

Hősi emlékmű

Az egyedülállónak mondható énlaki turulmadaras emlékmű a rovásírásáról híres templom bejáratától kissé jobbra áll a Hegy-kertben. Az emlékművet az énlaki születésű Patakfalvi Zsigmond (született 1879. március 13-án, meghalt 1961-ben) tanító készítette agyagból és a korondi Katona János fazekas égette ki 1925-ben. Az emlékmű fölé az énlaki tűzoltóság négy darab 50 cm-re kinyúló, terméskőlábra helyezett vasállványra kúp alakú tetőt rakott, amit horganyzott lemezzel borítottak.

Egyik különlegessége az emlékműnek, hogy tetejére „lelőtt turulmadarat" alkotott a művész, melynek szárny-fesztávolsága 35 cm. Az avatási ünnepség 1925. szeptember 18-án volt. Ez a síremlék egy háromlépcsős talapzatra elhelyezett, három, csökkenő méretű emeletből képez obeliszket, melynek tetején, sziklán, élettelenül fekszik a turul. Az alsó és felső rész szabályos kocka alakú test, míg a középső, a neveket tartalmazó szabályos négyszögű hasáb. Az alsó 54x54x54 cm-es kocka mezőiben háborús jelenetek vannak formálva agyagból. A középső mezőkben találhatók a feliratok: Északi oldalán: „1914-18 A /VILÁGHÁBORÚ /HŐSI HALOTTJAINAK /EMLÉK/OSZLOPA". Keleti oldalán a hősök nevei.

Erdőfüle

Millennium 2000 emlékmű

Erdővidék székely településén 2000-ben, a millenniumi emlékévben avatták fel a főút mentén, a falu központi részén ezt a tömzsi, andezitkövekből felépített obeliszket. Csúcsán egy szárnyait aszimmetrikusan kitáró turulmadár látható. E madárszobrot Kósa Bálint tervezte és mintázta meg. A kőobeliszk feliratai: „Millennium 2000", alatta pedig a Szózat zárósora: „Itt élned, halnod kell."

Etéd

Világháborús emlékmű

Fehéregyháza

A falu szélén, az országúttól 3 km-re délre, egy kis dombon áll a segesvári csatában elesett honvédek meglőtt szárnyú, de kardot hozó turulmadaras obeliszkje. Bár ma több kísérlet is van az ellenkezőjének bizonyítására, valószínűsíthető, hogy Petőfi Sándor is alatta nyugszik. Mindenesetre már 1861-ben felmerül az igény, hogy meg kell jelölni Petőfi Sándor halálának helyét a fehéregyházi csatatéren. A tömegsír helyét Haller Ferenc 1867-ben bekerítette és ő ültetett köré hársfákat. Az emlékművet 1887-1888-ban Alpár Ignác, a tetején lévő turult 1897-ben Köllő Miklós készítette. Az emlékmű felavatása 1899. július 31-én történt. A csata színhelyéül szolgáló területet 1900-ban a magyar állam vásárolta meg nyilvános árverésen Haller Louise-tól. Az emléktáblát 1949. július 31-én helyezték el, amelyen az alábbi idézet található:

„Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok
Siromnál éljent a respublikára,
Meghallom én azt, s akkor béke száll
Ez üldözött, e fájó szív porára.”

Archív felvétel:

Gelence

„Árpádfa", tetején a turulmadárral.

Gelence

A 2013. évi falunapon felállított bronz­ turul szobrot Gáspár Géza szobrász készítette, a kőtalapzat Gráncsa László munkáját dicséri. Az emlékmű talapzatán Gelence címere és a község bejáratánál található székely kapu mása látható, valamint egy Jancsó Benedek-idézet olvasható.

"A turulmadaramat abban a pillanatban ábrázoltam, amikor rászáll a gelencei vár tetejére, ami a gelencei címeren is látható. Próbáltam egy méltóságteljes, szolid turulmadarat készíteni, olyat, mint a székely nép. A magas talapzaton álló madár vigyáz a székely népre..." (Gáspár Géza)

Gidófalva

országzászló

A községháza előtti téren 1943 szeptemberében avatták az országzászlót, amely egyúttal az I. világháborús emlékműként is szolgált, emléket állítva a helyi áldozatoknak. Az emlékmű főoldalán a koronás magyar címer domborműve állt és „A hazáért" felirat. Az 1945 után eltávolított címer helyére aztán 1997-ben Erdély bronzba öntött címere került.

Az emlékmű alapja őrzi az 1940-es Nagy-Magyarország 63 vármegyéjének rögeit, amire egy kis - mai napig sértetlenül megmaradt - tábla emlékeztet.

Az emlékmű egyik oldalán a felirat „Vitéz nagybányai Horthy István Magyarország kormányzóhelyettes"-ére emlékezik.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Gyergyószárhegy

Hármasfalu

Mint a neve is mutatja, három apró falucskából összetevődő település, Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván alkotja. Utóbbi kettőben turulos emlékmű is áll.

Világháborús emlékmű Csókfalván

A 6. (archív) kép az 1942-es országzászló avatáson készült.

Világháborús emlékmű Székelyszentistvánon

Hidegszamos

Hodgya

Kopjafa

A kultúrház előtti parkban található idős és ifjú Pálffy Béla fafaragók munkája a világháborúk áldozatai emlékére emelt turulos kopjafa.

Hodgya

Székelykapu

Az első Hodgyai Falunapok alkalmával 2004-ben avatták fel a művelődési ház előtt álló faragott székelykaput. A kapu tükörben a nap és a hold között Erdély címere látható. A kapu idős és ifjú Pálffy Béla fafaragók munkája.

Homoródalmás

világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett homoródalmási székely hősök emlékszobra.

Homoródszentmárton

világháborús emlékmű

A Román Viktor általános iskola előtt áll a hősi emlékmű.

Jedd

Kézdialmás

Attila emlékjel

2014. augusztus 20-án, Szent István napján a Kézdialmás szomszédságában lévő Avas-tetőn Cserei Lázár kézdialmási egyházgondnok kezdeményezésére emlékjelt állítottak Attila hun királynak, és nagyméretű székely lobogót is avattak.

A kőtömbre az alábbi szöveget vésték: "E kő őrizze emlékét a hunok nagy királyának, kinek neve Attila (395-453), ura volt ő minden földnek, a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig, a Rajna folyótól a Keleti-Kárpátokig." A hun király neve rovásírással került a kőre.

Kézdiszentlélek

világháborús emlékmű

A világháborús emlékmű része. 1940. szeptember 13-nak, a turul visszatérése napjának állít emléket.

Kilyénfalva

világháborús emlékmű

Kisborosnyó

világháborús emlékmű

Kisgalambfalva

világháborús emlékmű

A falu központjában, a református templommal szemben áll az emlékműegyüttes, az első és a második világháború hőseinek emlékműve, valamint a milleneumi emlékkő. Középen áll a gránitból emelt csonkagúla alakú I. világháborús emlékmű, tetején a turul. 1941 júliusában készítették helyi kézművesek helyi alapanyagból.

A felirata:

„A Hazáért. / 1914-1918" majd a hősi halottak névsora és egy Bajza József idézet, ami több székelyföldi katonai emlékműről is visszaköszön: „Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után."

A Millenniumi emlékkő felirata:
„Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896.”

Az 1100 éves fordulón hozzátoldották az 1996-os évszámot.

Kőrispatak

világháborús emlékmű

A falu központjában az iskola udvarán van a világháborúk hőseinek emlékműve. Az emlékmű tetején őrködik a falu felett a Turul madár.

Kurtapatak

Turul szobor

Kurtapatakon a Felszegben, a kettős (magyar és román) állampolgársággal rendelkező házaspár, Póka Erzsébet és Tuzson Csaba magánbirtokán 2009 óta áll a turulmadár-szobor.

Vetró András szobrászművész bronz madara a ház mellett kialakított kertben kapott helyett, alapzatát kézdiszentkereszti szobrászok készítették.

Az első magánbirtokon álló turul szobor nem az alkalmiságot, nem az ideiglenességet, hanem a biztonságos itt maradást, a megmaradás bizonyosságát sugallja.

Tuzson Csaba a nyergestetői hős, Tuzson János bélafalvi honvéd őrnagy leszármazottja.

Küsmöd

világháborús emlékmű

Az emlékmű 1930-355 között készülhetett.

Az egyszerűen "szobor"-ként emlegetett műemlék a falu központjában, az ötirányú útelágazás kisterén áll. Alkotója Nagy Miklós székelykeresztúri kőfaragó. A műemlék alapja 40 cm magas és 185 cm hosszú, két sorban rakott patakkőből készült. A 22 cm magas, 148 cm hosszú és 45 cm széles, simára faragott alaplapon hat hős neve van bevésve. Erre helyezték a 95 cm hosszú, 22 cm széles, 78 cm magas, simára faragott kőtömböt, melyre három oszlopba bevésték számozás nélkül, alfabetikus sorrendben az I. világháborúban elesett 34 küsmödi hős nevét. Ennek a tömbnek a két szélénél van elhelyezve a szintén kőből faragott, 2 db, 27x57 cm-es ágyúgolyó. A nevek fölötti bal oldalon áll az 50 cm hosszú, 20 cm széles és 110 cm magas obeliszk, amelynek tetején 14 cm magas, 32 cm széles, simára faragott tömbre egy kőből faragott katonasisakon a 23 cm magas, 80 cm szárny-fesztávolságú turul (szintén kőből) látható.

1940 után a szobor mellé helyeztek egy 60 cm hosszú, 34 cm széles, 78 cm magas kőtömböt, két mezőre osztva. Ennek tetején állt a kőből faragott magyar korona. Ezeket 1945-ben eltávolították egy kertbe, ahonnan a néhai Borbély Ferenc, volt mtsz-elnök az 1960-as években beépíttette az akkor épült saját házába, siklódi mesterekkel. Az emlékművet vaskerítés veszi körül.

A falu szabadtéri ünnepségeit mindig a szobornál tartják. A hagyományos március 15-i ünnepségek alkalmával megkoszorúzzák, halottak napján pedig gyertyákat gyújtanak a hősöknek is.

Az első két kép a felújítás előtti, a következők pedig a felújított emlékmű együttest mutatják.

Lemhény

világháborús emlékmű

A falu lakossága 1995-ben állította az emlékművet a világháborúkban elesett hősök emlékére.

Madarasi Hargita

Turul Kereszt-Bástya emlékoszlop

"S Erdély szent bércére zúgva száll,
Vissza száll a magyar turul madár!"

Az összetartozásnak és a testvérvárosi kapcsolat születésének 20. évfordulóját ünnepelte 2014 Pünkösd vasárnapján Szarvas és Szentegyháza városa. Az ünneplés talán legszebb, legméltóbb formáját választották, amikor elhatározták, hogy a szarvasi turul másának a Madarasi-Hargitára is le kell szállnia.

A két város példás összefogásnak és kemény munkájának köszönhető, hogy félév alatt, a célul kitűzött időben Pünkösd vasárnapján felavathatták és felszentelhették a turul madaras emlékoszlopot a Madarasi-Hargitán.

A Turult műkőből Buzogány Mózes készítette Csőke Péter gyulai kőfaragó mester segítségével.

Az összetartozás, a magyarságtudat jelképe lett itt is a turul, ami reményeink szerint most már mindig ott fog állni a Madarasi-Hargita csúcsán. Mint ahogyan Tamási Áron Ábele is mondotta: ide most a sas fölszállt, és "nyugodjon bele, mert az igazságot is meg lehet szokni". (Ahogyan ezt az emlékoszlop táblája is hirdeti!)

Madéfalva

Siculicidium emlékmű

A Siculicidium emlékműve Székelyföld egyik első, modern értelemben vett emlékműve, amely képzőművész és építészek bevonásával, a közösség jelentős anyagi áldozata révén emeltetett. (Az első ilyen emlékmű a Nyergestető-i csata 1897-ben állított emlékoszlopa.) Különleges a mű azért is, mert minden bizonnyal ez volt a leghosszabb ideig készülő környékbeli emlékmű. Többszöri nekifutásra kezdődött meg a gyűjtés 1891-ben, és hét év telt el az első pénzadományoktól a turul oszlopra helyezéséig illetve újabb hét évre volt szükség, amíg az adósságokat törlesztve, az ünnepélyes avatóünnepségre is sor kerülhetett.

Az emlékállítás gondolata már az 1850-es években megszületett, több ízben is volt próbálkozás gyűjtésre, de szervezettség és a következettség hiányában nem járt skerrel. Az 1891-ben indult szervezett mozgalom azonban sikerrel kecsegtetett. A gyűjtés az első esztendőben nagyon sikeresnek tűnt. Az ország minden részéből érkeztek adományok, így 1892 márciusára már 700 forint gyűlt össze és szeptemberig az összeg elérte az 1000 forintot. Tamás József csíkszeredai születésű Budapesten élő építész ugyanebben az évben ingyenes elkészíti az emlékmű terveit. Később a gyűjtés, a bizottság minden erőfeszítése dacára lelassult.

Az emlékmű alapját végül 1898. május 10-én tették le. Ugyanabban az évben, december 4-én a Köllő Miklós által tervezett turult is elhelyezték az oszlopon. A turul szárnyterjedelme 2 méter és 60 centiméter, Gladenbeck H. és Fia budapesti cég öntötte. A márvány emléktáblát 550 koronáért Sántha Nándor budapesti vésnök készítette. Az ünnepélyes felavatásra viszont nem kerülhetett sor, mivel az összegyűlt pénz nem fedezte az elvégzett munkálatokat.

Az emlékmű 12 000 koronába került. 1904 augusztusában, a gyűjtés 13. évében ebből az összegből ezer korona még mindig hiányzott. Az emlék-bizottság tagjai ekkor a székely becsület megmentésére hivatkozva intéztek még egy utolsó, szinte kétségbeesett felhívást a néphez, s végül 1905. április 19-én adta hírül a Csíki Lapok, hogy „Együtt a pénz”.

Az emlékművet több ezer ember jelenlétében 1905. október 8-án avatták fel. Utolsó archív képünk az emlékmű avatásakor készült.

A magyarok által gyakran látogatott emlékhely márványtábláján az alábbi felirat olvasható:

„SICVLICIDIVM

A határőrség erőszakos szervezésekor
Madéfalva határában
1764. jan. 7-én hajnalban
a császári katonaság által védtelenül lekaszabolt
Csík- és Háromszéki
200 vértanú emlékére,
kik az ősi szabadság védelméért vérzettek el.
Emelte a hálás utókor kegyelete„ (Szádeczky Lajos egy. tanár)

1899

„Székely nép! Itt hullott őseidnek vére
Kiket zsarnok önkény bosszus karja ére.
Midőn alkotmányos szabadságod védték,
Szörnyűkép oltá ki sok ártatlan éltét.
De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt,
Emlékök nem vész el, örökre fennmarad.
Mert hű kegyeletben megtartod őseid,
Így él ma emlékök időtlen ideig!„ (Balló István főgimn. tanár)

A Siculicidium történetéről itt olvashatunk.

Magyarandrásfalva

világháborús emlékmű

Az első világháborús halottak, a 12 helyi hősi halott emlékére állított a falu emlékművet. A helyi áldozatok neveit márványtábla őrzi.

Magyarlápos

Málnásfürdő

Millecentenáriumi emlékmű

A honfoglalás millecentenáriumi évében, 1996. október 23-án avatták fel a málnási fürdő sétányának bejáratánál a turulmadaras emlékkövet a korábban itt állt országzászló emlékmű közelében.

A hatalmas andezittömb középen bemélyített, csiszolt felületen a következő felirat áll bevésve:

MAGYAR
HONALAPITÁSUNK
1000 ÉVES EMLÉKÉRE
896 - 1996

Tetején bronzból öntött, kiterjesztett szárnyú turulmadár áll. Az alapot Boér György mikóújfalusi kőfaragó készítette. A turulmadarat Varga Mihály sepsiszentgyörgyi képzőművész modellezte.

Marossárpatak

világháborús emlékmű

Emlékpark a református templom kertjében. Mögötte az Erdély-szerte egyedi szoborpark Erdély fejedelmeivel, Miholcsa József szobrászművész alkotásaival.

Maroshévíz

világháborús emlékmű

A Zsákhelyi Katonai Temetőben 2016-ban 100 év után sikerült méltó kegyeleti és zarándokhelyet kialakítani az itt nyugvó hősöknek.

1916 októberében, a környéken dúló harcok idején nyitották meg Maroshévizen a Zsákhelyi Katonai Temetőt, ahová a katonai kórházban 1916-18 között elhunyt sebesülteket temették. A 75 magyar származású mellett orosz, osztrák, lengyel, német, cseh, román, ukrán és horvát nemzetiségű volt közöttük. Az itt eltemetett 163 katona neve ismert, de azt nem lehet tudni, ki melyik sírban van. A sírhelyek felújítása nemzetközi összefogással valósult meg a 100. évfordulóra. Az emlékmű rögzíti a neveket, a hadtestet, amiben szolgáltak és az évszámot, amikor meghaltak. Az obeliszk négy nyelvű, román, magyar, német és orosz. Turul őrködik felette, és a Szózat versszakai vannak felvésve.

Nagybacon

Magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve

A két világháború hőseinek tiszteletére, valamint a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulójára készített emlékművek az emlékparkban hirdetik az utókor kegyeletét. A millecentenárium alkalmából felállított emlékoszlopot szürke gránitból és andezitből tervezte és építette Nagy Kusztos Vilmos helybeli mesterember. Tetejét 1 méter szárnyfesztávolságú turulmadár díszíti, melyet 350 kg bronzból Petrovics István szobrász tervezte és készítette.

Elől a millennium évszámai láthatók, alatta Vörösmarty Mihály Szózatának befejező négy sora olvasható.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Lejjebb, az első, szélesebb gránitsoron a hét vezér neve sorakozik.

Az 1997. augusztus 20-án felavatott emlékmű a nagybaconi, valamint a Nagybaconból elszármazott lakosok adományaiból készült.

Nagygalambfalva

világháborús emlékmű

2010. június 26-án szakadó esőben áldották meg az első világháború hőseinek fel és megújított emlékművét, és a kommunizmus alatt levert, helyére visszakerülő turulmadarat. Az újraöntött alkotás Zavaczki Walter szobrászművész munkája.

59 kőbe vésett név, mely az első világháború nagygalambfalvi hősi áldozatainak nevét tartalmazza.

Nyárádremete

Kárpát-medencei összmagyar összefogás eredményeképpen 2015 március 15-én turulmadaras emlékművet avattak a magyarság nemzeti ünnepe alkalmából Nyárádremetén. A faluközpontban 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékéül állított andezitből készült ezredévi emlékművet 1996-ban felújították. Ekkor került rá a fehér márványból készült magyar címer és egy "1100 éve itt vagyunk" feliratú márványtábla. Ezt a Millenniumi emlékoszlopot egészíti ki a Turulmadár 2015 márciusától.

Nyárádszereda

Csaba királyfi

A Székelyudvarhelyen lévő Nemzeti szoborpark része a Csaba királyfiról, a székelyek mitikus őséről készült mellszobor. Blaskó János szobrászművész a szobor másolatát felajánlotta Nyárádszereda városának. A bronzból készült műalkotás felavatására 2010 november 13-án került sor. Csaba királyfi fejdíszét az ősi hagyomány szerint a Turul ékesíti. Csaba királyfi szobrában a gondterhelt, népe sorsa iránt felelősséggel tartozó vezér alakját formázta meg az alkotó.

Az avató ünnepségen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke beszédében kifejtette, hogy olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja magyar nemzetét, olyan társadalomra van szükség, amely átérzi a történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével. olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében. (Így legyen!)

Csaba királyfi mondáját Móra Ferenc feldolgozásában itt, a székely regét itt olvashatjuk.

Oltszakadát

világháborús emlékmű

Oltszem

Honfoglalás emlékmű

Az Olt völgyében, Sepsiszentgyörgytől 12 km-re található Oltszem falu, melynek központjában egy szép kis parkban 2006 óta áll a Háromszékszerte nagyon ritka turul madaras térplasztikai alkotás. A honfoglalás emlékmű a falucska hősi halottainak emlékjele is egyben.

Parajd

világháborús emlékmű

Parajd lakossága is elhatározta egy turulmadaras világháborús emlékmű felállítását már az 1930-as években. Elkészítését arra a híres kőművesmesterre arra bízta, aki készítette az alsósófalvit is. A megrendelt emlékmű elkészült annyira, hogy már csak a turul hiányzott. A turulmadarat Nagy Miklós székelykeresztúri kőfaragó mestertől rendelték meg, aki a küsmödi, szolokmai és siklódi turulmadarat is faragta.

A parajdi emlékmű felirata Pro Patria lett. De akkor vita alakult ki a falu vezetősége között: hová állítsák fel? Egyik javaslat szerint a református templomkertbe, hogy ne bánthassák. Ezt a katolikusok ellenezték. A huzavona eltartott jó pár évig, mígnem 1940. szeptember 8-án "bejöttek a magyarok".

Az emlékmű felállítására 1941-ben került sor. Ugyanaz a Kozsenyi Géza, aki az eredeti Pro Patria feliratot faragta, az most ezt lefaragta, és helyébe bevéste A hazáért feliratot.

Az emlékmű bal oldalán a leventezászló, jobb oldalán az az országzászló lengett, amelyet Parajd akkori testvértelepülése, a felvidéki Fülek adományozott a településnek.

Szomorú tény, hogy ez az emlékmű csak néhány évig állt! 1943-ban - a tragikusan elhunyt vitéz Nagybányai Horthy István emlékére - egy feliratot helyeztek el. Ennek elkészítéséhez az első világháborús hősök hozzátartozói adományoztak. Amikor 1944 őszén a bevonuló román csapatok légvédelmi tűzérei ideérkeztek, és meglátták a Horthy- feliratot, annyira feldühödtek, hogy elkezdték szétverni, vasrudakkal feszítették, de nehezen ment, s akkor egy páncéltörő ágyúval a református templom elől lőtték szét. A turul is több darabra törve jó pár évig ott hányódott, hevert romokban, s aztán eltűnt. Az elpusztított emlékművet 1957-ben az elhalt világháborús hősök hozzátartozóinak kezdeményezésére újraállították jelenlegi formájában, turul nélkül. A felújított emlékműre hiányosan kerültek fel a hősök nevei, mert nem minden elesett hős hozzátartozója jelentkezett a névsor elkészítésekor. Sokan féltek még akkor!

Sepsibodok

világháborús emlékmű

Az emlékművet eredetileg 1942. június 28-án avatták fel, mint világháborús és országzászló emlékművet a református templomhoz közeli téren, a budapesti Székely Főiskolai Hallgatók Egyesületének az ajándékaként. A rajta szereplő két évszám a román uralom kezdetét és végét jelenti. (Legalábbis akkor így gondolták sokan.)

Az oldalán látható címert ugyan levésték, de maga az emlékmű épen átvészelte az évtizedeket. 2005-ben kovácsoltvas kerítéssel vették körül, és az egykori országcímer helyén a falu hat 1848/49-es hősének nevét megörökítő emléktáblát helyeztek el.

Az eddigi legutolsó változás szerint az emlékmű tetején elhelyezték Berde József alkotását, a turulmadarat, és 2012. október 28-án újra felavatták.

Sepsibükszád

világháborús emlékmű

A Mikes kastély előtti park dísze az 1991. március 15-én felavatott, az első világháború 20 helyi áldozatának emléket állító turulmadaras emlékmű.

Az eredeti országzászló emlékművet 1943 nyarán a magyar határőrség állította. A 3 m magas betonoszlopon egy fehér márványtáblán az „Így volt, így lesz" felirat állt. Fölötte bronzból készült koronás címer. Az oszlop tetején egy 80 cm-es bronz turulmadár volt, melyet 1945 tavaszán a címerrel és a táblával együtt erőszakkal eltávolítottak.

1990-ben a felújítás keretében az eredeti betontömböt faragott andezit-kőburkolattal vonták be, köré díszes lánckerítést építettek, faragott kőoszlopokkal. A bronz turulmadarat Varga Mihály képzőművész öntötte.

Sepsiszentgyörgy

Turul szobor

2014. március 10-én, a Székely Szabadság Napja alkalmából avatták fel Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotását. A turul Jakab Gyula gyergyószentmiklósi kőfaragó mester keze munkáját dicsérő magas obeliszkre került.

A szobor felállítása óta a tér neve: Székely szabadság tere.

Az obeliszk főoldalán az erdélyi költő, György Attila háromsoros verse olvasható:

„Legendáinkból érkezett,
Óvott küzdelmeinkben,
S a jövendőbe vezet.”

Siklód

világháborús emlékmű

A faluközpontban, a kultúrotthon, a kocsma, és egy jellegzetes siklódi ház által határolt terület közepén kapott helyett három emlékmű, egy első és egy második világháborús hősi emlékmű. Nagy Miklós székelykeresztúri kőfaragó alkotása a magyar hazáért meghalt elesett siklódi áldozatoknak állít emléket. Ugyanitt található a turulmadaras millenniumi emlékmű az ezer éves jelenlétünk hirdetője a Kárpát-medencében. A második Világháborúban elhunytak neveit, tartalmazó emlékművet a „második Magyar világ” idején, a bevonuló Magyar csapatok tiszteletére emelték 1940-ben, és ezt követően kerültek az elesettek nevei az emlékműre. A kor szokásának megfelelően országzászlótartó rúd díszítette az emléket. Az emlékmű déli hátoldalába egy Nagymagyarország ábrázolás került, alatta az „Így volt, így lesz” felirattal. Nagy Miklós székelykeresztúri kőfaragó alkotása 33 hősi halottnak állít emléket.

Ezt az 1945-ben bevonuló Román katonák leverték, a szétesett darabokat a falusiak elrejtették. A szöveget és a Nagymagyarország kontúrját tartalmazó kőtáblát 2001-ben Hegyi Péter siklódi lakos anyagi hozzájárulásával és a helyiek áldozatos segítségével visszatették a helyére. Ekkor történt az emlékmű felújítása, környékének a rendbetétele is. Az első világháborúban 314-en indultak a frontra, közülük, 19-en nem tértek haza. A második világháborúban 350 siklódi vett részt, közülük 26-an vesztették életüket. Az emlékművek mellett található a falu ma is működő és egyben a legrégebbi közkútja.

Szászrégen

világháborús emlékmű

A ma Szászrégenhez tartozó Radnótfáján, a református templom előtt áll 2006 óta Kovács Géza világháborús emlékműve.

A Turulmadár felemelt, kitárt szárnyai a nemzet összetartozását, egybefogását jelképezik.

Székelybere

Árpád fejedelem szobra

2012 május 12-én avatták fel a neves marosvásárhelyi szobrászművész, Gyarmathy János Árpád fejedelemről készült köztéri alkotását.

Székelybő

Világháborús emlékmű

A 2007-ben - a világháborúban egykor elesett székelybői katonák tiszteletére - állított emlékművet Lészai Enikő tervezte. Kivitelező Papp Zoltán. A Turul Miholcsa József munkája.

Székelyderzs

Világháborús emlékmű

Első világháborús emlékmű a székelyderzsi vártemplom tövében.

Az emlékmű egy emléktábla, tetején egy turulszoborral és domborművel, bal oldalon egy gyermek szobrával.

Az elhunytak nevei olvashatók rajta, valamint a "PRO PATRIA 1914-1918" felirat.

Székelyderzs

Állampolgársági esküt tettek emlékoszlopa

A 2012. februárjában felállított turulmadarat ábrázoló szobrot Székelyderzs és Székelymuzsna magyarországi testvértelepülései: Darány, Drávagárdony, Drávatamási és Kastélyosdombó polgárai a barátság jeleként adományoztak.

Az emlékoszlop, mely mint a magyarság ősi emléke, egyszerre jelent múltat és jövendőt. A turulmadár, az ősi szimbólum vigyázza a közösség békéjét, és veszi védőszárnyai alá a székely testvéreket. Az emlékoszlop azokra emlékeztet, akik magyarságukat felvállalva hivatalos formában is kérelmezték a magyar állampolgárságot.

Az egyszerűsített magyar állampolgárság megszerzésében a testvértelepülések példamutatóan segítették az udvarhelyszékieket.

Székelykeresztúr

Országzászló emlékmű

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Székelykeresztúr

Millecentenáriumi Emlékoszlop

Székelypálfalva

Két ősi magyar szimbólum a "Turul", és a "Csodaszarvas" egy székely gyalogkapu mellett.

Székelypálfalva

Két ősi magyar szimbólum a „Turul", és az „Árpádsáv".

Székelytamásfalva

A faragott turulemlékmű oldalára Petőfi idézetet véstek:

„MUTASSUK MEG
A MAGYAR NEM OLYASMI
MINT A GYERTYA, MIT
EL LEHET OLTANI
A MAGYARNAK ÉLNI
KELL ÖRÖKKÉ
ÉS NEM SZABAD
RABNAK LENNI TÖBBÉ!"

Székelyudvarhely

Millenniumi Székely-Emlékmű

A magyar államiságot jelképező Millenniumi Székely-Emlékművet 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. Az első világháborút követően ledöntötték a várost megszálló csapatok.

A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították. Az új millenniumi emlékművet 2008 május 25-én, ünnepélyes keretek között avatták fel Székelyudvarhely központjában az eredeti helyszínen, a központi kisparkban. Az emlékmű Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása. Az oszlop tetejére egy bronz turulszobor került, ami Szmrecsányi Boldizsár munkája, és a Castrum Értékmentő Alapítvány ajándékozta a városnak.

A mintegy kilenc méter magas alkotás az eredeti emlékmű mintájára, egy oszlopból, két oroszlánból, valamint kőből faragott címerekből áll. Az impozáns alkotás talapzatát a magyarországi Reneszánsz kőfaragó zrt. készítette.

Az idézet az emlékmű oldalán Embery Árpád tanár sorai 1896-ból.

Székelyudvarhely

Történelmi szoborpark

Székelyudvarhely központjában, az egykori Nyugdíjasok parkjában a magyar-székely történelem 12 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004 május 22-én leplezték le. A szoborpark Erdélyben először állít emléket a székelyek mitikus ősének, Csaba királyfinak, akinek fejdíszét az ősi hagyomány szerint a Turul ékesíti. Blaskó János, a szobor alkotója Csaba királyfi szobrában a gondterhelt, népe sorsa iránt felelősséggel tartozó vezér alakját vetíti elénk.

A szobrok a következő történelmi személyiségeket ábrázolják: Báthory István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyírő József, Rákóczi Ferenc, Szent László, Wesselényi Miklós és tizenharmadikként a névtelen Vándor Székely. A Vándor Székely vonásaiban Wass Albertre ismerhetünk, akinek nem lehet szobra Romániában. A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.

Csaba királyfi mondáját Móra Ferenc feldolgozásában itt, a székely regét itt olvashatjuk.

Székelyudvarhely

Turul szobor

Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotása, a 3.5 méter fesztávú turul szobor az alkotó műhelyében várja, hogy méltó helyre kerülhessen.

Székelyvarság

világháborús emlékmű

Az első és második világháborúban elesett hősi halottainak emlékművét 1994. október 30-án avatták fel a római katolikus templom kertjében. A közadakozásból felállított szobor egy mozaikos vasbetonból készült boltív, melynek belsejében csiszolt gránittömbön szerepelnek az áldozatok nevei. A gránittömb fölött fehér márványból készült keresztet helyeztek el. A boltív tetején egy 150 kg súlyú, 110 cm magas, bronzból készült turulmadár áll.

A kőművesmunkálatokat György Péter és Berkeczi Imre helybeli kőművesmesterek végezték. A márványból készült részeket, a nevek bevésését Tamás István székelyudvarhelyi sírkőfaragó-mester készítette el ajándékba. A bronz turulmadár Szabó János székelyudvarhelyi szobrász művész alkotása.

Szentábrahám

világháborús emlékmű

1927-ben állították az emlékművet a világháború helyi áldozatainak emlékére. Márványtábláján az áldozatok nevei olvashatók.

Szörcse

világháborús emlékmű

Tibód

Csaba királyfi

2014. július 5-én a tibódi kápolna védőszentjének ünnepén avatta fel Csaba királyfi szobrát Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A szobor Blaskó János képzőművész alkotása, a székelyudvarhelyi Csaba királyfi szobor mása.

Csaba királyfi mondáját Móra Ferenc feldolgozásában itt, a székely regét itt olvashatjuk.

„Vezesd még egyszer győzelemre néped"

Torda

világháborús emlékmű

Tordátfalva

világháborús emlékmű

Az I. világháború helyi hősi halottainak és az 1916-os román betörés áldozatainak emlékműve.

Tusnádfürdő

országzászló emlékmű

A városközpontban levő hősök emlékművének tetejére az 1848-49-es forradalmunk és szabadságharcunk évfordulóján 2005 március 15-én bronzból készült turulmadarat helyeztek el. A turulmadarat Csepelen készítették, magyarországi támogatók adományainak köszönhetően.

Újszékely

világháborús emlékmű

A község központjában, a Székelykeresztúr-Segesvár útvonal mentén 1929-ben avatták fel az alsóboldogfalvihoz hasonló emlékművet. Készítője Palló János. Anyaga műkő, faragott andezitkő alapra rakva. A 220 cm magas emlékmű 35 elesett hős nevét őrzi.

A két oszlopot összekötő rész felirata: A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐSÖK és két felől az évszám: 1914 - 1918

Újtusnád

országzászló emlékmű

Újtusnád falu Csíkszeredától 26 km-re délkeletre a Tusnádi-szoros északi kijáratánál az Olt széles lankáján fekszik. Tusnádhoz tartozik. Az emlékművet 1922-ben állították Újtusnád alapításának 100 éves évfordulójára és az első világháború hősi halottjainak emlékére. 1945-ben a turul madarat leszedték, de a kő oszlop megmaradt.

Az újraállított szobor avató ünnepsége 2008. május 11-én volt. A Turulmadár Sárpátki Zoltán csikszeredai szobrász munkája.

Uzon

Millecentenáriumi emlékmű

A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

Vargyas

Világháborús emlékmű

Együtt a két világégés helyi áldozatainak emlékére állított szobrok. Az első világháborús emlékmű 117 hősi halottnak állít emléket. A II. világháborús emlékművet ékesíti a turul.

Várkudu

A turulmadár 1941-45 között állt már a helységben, de a második világháború végén a jelképtisztogatás áldozatává vált. Az új szobor, Nagy Ödön csíkszeredai művész alkotása 2010 októberétől áll a templomkertben. Egy 2,5 méter magas andezit alapra helyezte a művész a fémötvözetből álló emlékművet.

Az eredeti turul-emlékmű avatásán, 1941-ben négy levente állt díszőrséget. Közülük ketten megérték a szobor helyreállítását.

Városfalva

Faragott emlékoszlop a település temetőjében.

Zabola

48-as emlékmű

Zalánpatak

Összetartozás emlékműve

A szétszakított országrészeket láncokkal összefogó, Nagymagyarország térképét mintázó, fából faragott emlékművet avattak Zalánpatakon a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. Az összetartozást szimbolizáló emlékművet alkotója, Datki Sándor zabolai fafaragó adományozta a településnek. A mester szerint üzenet is minden magyarnak, hogy „legyünk erősek és ne felejtsük el ezt a gyönyörű nyelvet”.

Zetelaka

Világháborús emlékmű