Partium
Albis
világháborús emlékmű
A református templomkertben 1943 nyarán állították a település első világháborúban elesett hősi halottainak tiszteletére. Az impozáns emlékmű tetején a bronz turulmadárral 53 hősi halottnak állított emléket. A kőműves munkát két apátkeresztúri mester, Haraszt Elek és Haraszt Vince végezte. A domborművet Szabó Piroska öntötte gipszből.
Az emlékmű jobb oldalán egy három méter magas, három tömbből álló oszlop, tetején bronzból öntött, kiterjesztett szárnyú turulmadár. Alatta, a második tömbön, egy 50x60 cm-es márványtáblán a következő felirat olvasható: ÉS / MEGFOGYVA BÁR, / DE TÖRVE NEM / ÉL NEMZET / E HAZÁN
Alatta egy 40x30 cm-es márványtáblán olvasható: 1914 - 1918 / VILÁGHÁBORÚBAN A HAZA OLTÁRÁN / ÉLETÜKET ÁLDOZOTT ALBISI HŐSI HALOTTAK / EMLÉKÉRE EMELTETTE / SZABÓ KÁLMÁN / KÖZSÉGI BIRÓ 1943-BAN / A FELIRATOS MÁRVÁNYLAPOK ÉS A TURUL6 ALBIS KÖZSÉG LAKOSAINAK ADOMÁNYA / TERVEZTE ÉS A DOMBORMŰVET / ADOMÁNYOZTA / SAJA SÁNDOR / református lelkész
Az oszloptól balra egy 3x2 méteres fal felső részét egy harcteret ábrázoló dombormű díszíti. Az elesett katona felett angyal őrködik. Tőle jobbra a teret hegyormok zárják le a felkelő nappal, melyben a magyar címer látható. A fal alsó felén márványtáblára vésve a hősök neveit olvashatjuk.
1944 októberében a turulmadarat letörték. Gondos emberek a templomban a nagykarzat alatti padok alá rejtették, ahol átvészelte a szocializmus éveit. 1990-ben visszahelyezték a helyére. 2001. október 28-án egyházi ünnepség keretében felavatták és megszentelték az eddig üresen maradt márványtáblát, melyre rávésték a második világháborúban elesett 20 hős nevét.
Bihar
millenniumi emlékmű
A Turulmadaras emlékmű az egykori Bihar vármegye névadó településének központjában, a templomkertben látható.
1896-ban állították fel az eredeti Millenniumi emlékművet - egy 2 méter magas oszlopot, melynek tetején egy Turulmadár volt - a földvár közepén egy földhalmon. 1918 után lerombolták a szobrot. 1942-ben újra felállították; de a második világháborúban ismét megsérült. Ekkor megint levették a helyéről.
2001. május 13-án állították fel újra védett helyen, a templomkertben. A madár gipszszobrát Robotos Julianna nagyváradi származású, Budapesten élő képzőművész készítette. A bronzból való kiöntésére Fábián János kecskeméti vállalkozó külön adományt fizetett. A két méter magas obeliszk, akárcsak elődje, zúzott kőből készült.
Oldalán fehér márványlapon a következő felirat olvasható: „Hittel az új évezredbe".
Biharfélegyháza
világháborús emlékmű
2008-ban virágvasárnap a templomkert előtt avatták fel a Deák Árpád képzőművész által megálmodott emlékművet.
Az emlékműre az első világháborúban elesett 45, a másodikban meghalt 36 személy neve, továbbá az 1944 október 9-én Nádudvar mellett meggyilkolt 13 levente, illetve az 1950 augusztus 1-én kivégzett 3 férfi neve van bevésve. Egy idézet pedig Ésaiás könyvéből: „De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”
Az emlékmű méltó az áldozatok emlékéhez. Mellette méltóan lehet emlékezni azokra, kiknek sírján talán nem is nő virág, sőt talán még sírjuk sincs.
Biharszentjános
világháborús emlékmű
A 2001. szeptember 23-án avatott emlékművet a református egyházközség készíttette a gyülekezet adományából.
A református templom kertjében, a főbejárat mellett 2x2 m-es betonlapon áll a 3 m magas obeliszk. A tetején egy gömbön álló, bronz turulmadarat Deák Árpád szobrászművész tervezte és Szilágyi Károly bihari mester öntötte.
Bogdánd
világháborús emlékmű
Az emlékmű az I. és II. Világháborúban elesett hősök tiszteletére készült.
Dobra
világháborús emlékmű
2007 októberében avatták fel a falu világháborúban elesett hőseinek emlékére állított emlékoszlopot. A terméskővel bevont oszlopszerű talapzaton két márványtáblán tüntették fel az elesettek neveit. 2008. március 15-én a világháborúban elesett hősöknek emléket állító oszlop tetejére egy hatalmas méretű, turulmadarat ábrázoló szobrot készített Deák Árpád nagyváradi szobrászművész. Jelenleg ez Szatmár megye legnagyobb turulmadár szobra. Az emlékmű mellett Pongrácz Lajos fafaragó által készített két hagyományos dobrai fejfa áll, rajtuk egy bibliai idézet és egy rész a Szózatból.
Domahida
világháborús emlékmű
Az emlékmű az I. és II. Világháborúban elesett hősök tiszteletére készült.
Érmihályfalva
Nemzeti összetartozás emlékszobra
2017-ben a reformáció 500 éves jubileumi eseménysorozatának részeként a templomkertben avatták fel a marosvásárhelyi szobrász, Miholcsa József alkotását. A szobor az előző évben kialakított összetartozás emlékhelyen található nemzeti „ereklyék” (országzászló, Nagy-Magyarország emlékmű-kompozíció) számát gyarapítja.
Értarcsa
világháborús emlékmű
Értarcsa központjában 2010. május végén felavatták az első és a második világháborúban elesett helybéli áldozatok emlékművét. A márványtáblára harmincegy magyar és román katona nevét vésték fel.
A turulmadarat Csorján Dezső székelyhídi képzőművész készítette és helyezte el az emlékmű tetejére.
Hadad
világháborús emlékmű
A két világháború áldozatainak állított emlékművet 2007. október 30-án avatták fel.
Hegyközcsatár
világháborús emlékmű
Hegyközcsatár az egyike annak a tíz egykori Bihar vármegye területén található településnek, melyek 2013-ban ünnepelték 800 éves fennállásukat. Az esemény tiszteletére a településen emlékművet avattak. A szobor feleleveníti őseink Kárpát-medencei letelepedésének kezdetét és elhozza számunkra a magyar mondavilág legszebb és legértékesebb mondanivalóját. Az alkotó keze munkája nyomán megelevenedik a mondavilág, „Emese álmát" láthatjuk modern feldolgozásban.
A kompozíción a turulmadár testét helyettesítő arc Álmos egykori magyar fővezért, honalapító Árpád fejedelmünk apját ábrázolja. Azt az Álmost, akinek Zolta (más néven: Csolt) nevű legkisebb unokája Bihar dukátusa (hercege), majd a magyarok fejedelme lesz. A legújabb névrendszertani kutatások szerint Hegyközcsatár település valószínűsíthető névadója Csolt ar (Csolt úr), az egykori Zolta (Szulta) volt. Neve a századok folyamán összeolvadva, egyszerűsödve formálódott arra az alakra, amit ma is használ a lakosság (Csolt ar, Csalt ar, Csat ar, Csatar, Csatár).
A Turul és Álmos arca, - mely arc a madár testéből tekint le ránk - mintegy összekapcsolja, összeolvasztja a mondát a valósággal.
Hegyközpályi
Második világháborús emlékmű
A református egyházközségnek köszönhetően 2014-ben állítottak méltó emléket a település 70 évvel ezelőtt elesett hőseinek emlékére. Az emlékmű tetején elhelyezett turulmadarat egy határon túli hívő adományozta, aki nevének titokban tartását kérte.
Kaplony
világháborús emlékmű
1942. augusztus 2-án a római katolikus templom mellett, József főherceg jelenlétében avatták a település Világháborús emlékművét. A szürke betonból készült emlékmű felett a címeres, Magyarok Nagyasszonya hímzett képével ékesített országzászló lengett, az árbóc csúcsán pedig aranyozott turulmadár csillogott.
Az 1 m magas, 5x5 m-es alapon egy 2,7 m magas terméskőből készült emlékoszlop áll, rajta az 1999. december 12-én elhelyezett és megáldott márványtáblák láthatók. Az emlékoszlop tetején egy kisebb betonoszlop, déli oldalán fáklyát jelképező dombormű, tetején kb. 1 m-es árbocon kisméretű bronz turulmadár helyezkedik el. Az emlékműhöz négy lépcsőfok vezet, melynek a talapzatán betonkerítés található terméskőből készült vázákkal.
Az emlékmű déli oldalán 1945 előtt egy, az Osztrák-Magyar Monarchia címerét ábrázoló márványlap állt.
A keleti oldalon a hősök nevei alatt az „Ők meghaltak, hogy mi éljünk", az északi oldalon „A hősök szelleme virraszt a haza felett" felirat olvasható.
Több, feliratos márványtábla emlékezik a második világháború 66 hősi halottjára, valamint a Szovjetunióba deportált 367 elődre.
Kárásztelek
világháborús emlékmű
Az első világháborúban elhunyt kárásztelki hősök emlékére 1942. IX. 18-án szentelték fel az emlékművet.
Az ötvenes évek elején egy helyi atyafi lerombolta az alig néhány éve felszentelt emlékművet. Az akkori kárásztelki plébános úrnak, Takács Jánosnak sikerült megmenteni az emlékműről azt a márványtáblát, amelyen a háborús hősök neve volt. A plébános úr sokáig rejtegette ezt, majd sikerült a Kálvária temető feszületének talapzatába beépíteni. Ma is ott van.
És ha volt már Turulmadaras emlékmű a faluban, miért ne lehetne újra? És a közös akarat eredményeként 2008. november 23-án letették az alapkövet, majd 2009. július 11-én felavatták az új emlékművet, Sepsi József szobrász alkotását.
Királyhágó
világháborús emlékmű
Kiskereki
világháborús emlékmű
A Polgármesteri Hivatallal szemben lévő téren 2013. július 28-án világháborús emlékművet állítottak Kiskerekiben a helyi áldozatok tiszteletére. A szobor tetején koronán áll a Turulmadár.
Kisnyégerfalva
világháborús emlékmű
Kisszántó
Világháborús és Országzászló emlékmű
2014 szeptember 28-án ünnepélyes keretek között avatták fel Kisszántón Deák Árpád szobrászművész alkotását, a világháborús és Országzászló emlékművet.
Lázári
Turulmadár szobra
A falu központjában lévő kis parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi. Kovács Albert kőfaragó mester készítette a turulmadarat.
Magyarcsaholy
világháborús emlékmű
2010. augusztus 22-én, a vasárnapi istentisztelet után avatták fel a II. világháborús emlékművet és kopjafát.
Magyarremete
Mezőfény
világháborús emlékmű
A mezőfényiek örökre emlékezetükbe akarták vésni az első világháború hősi halottait, ezért emlékművet emeltek. Egy ideig az emlékmű a templom előtti téren állt, a kommunizmus ideje alatt bekerítették. Pár évvel ezelőtt méltó helyre került, a kultúrház és a templom közötti térre tették át tündöklő virágágyak közé. Már több mint hetven év telt el az első világháború óta, a harmadik-negyedik generációban lassan feledésbe merülnek a nevek és személyek, de a hősök emléke tovább él.
Az első világháborúban elhunytak számára annak idején néhai Márton József plébános által emeltetett márvány-emlékművet 1943-ban, melyet 2000 nyarán felújították. Az eredeti emlékmű avatására 1943. november 28-án, a felújított emlékmű felavatására 2000. december 17-én került sor. Tetején egy fehér márványtalpon áll a nagykárolyi Rosszel József munkája, a vadcseresznyefából faragott, 96 cm fesztávolságú turulmadár.
Mezőpetri
A Károlyi család által a Rákóczi-szabadságharc után a magyar lakosság pótlására telepített 23 sváb falu egyike. A sváb lakosság mára nagyrészt elmagyarosodott. 1910-ben 1455, túlnyomórészt sváb lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.
A Szent Erzsébet templom előtt áll a turulos világháborús emlékmű, melyet 1942. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén avattak fel.
Mezőtelegd
világháborús emlékmű
A református templom kertjében áll a világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő emlékmű.
Nagyszalonta
Homlokzatdíszítmény
A városháza homlokzatát díszíti a turul.
Nagyszalonta
Az Aradi úti temető közepén 2000. szeptember 10. óta áll a világháborúban elesett katonák emlékére állított sírkőcsoport. Az elesett 860 hős közül csak 102 neve ismert. Szintén e sírkertben helyezték el azt a sírkövet, melyen a második világháború áldozatainak neve olvasható.
Nagyvárad
Homlokzatdíszítmény
2020. november 28-án a felújítás alatt álló nagyváradi városháza főhomlokzatára felkerült az 1944-es ostromban nyomtalanul eltűnt turulmadár másolata. A szobor Alexandru Ciobotariu Iovan és Radu Ciobanu szobrászművészek munkája..
Nagyvárad
Rulikowski temető
1870-ben nyitotta meg a város - a lengyel dzsidás kapitányról elnevezett temetőt - az akkor új köztemetőt a Rulikowski út végénél, amikor itt helyezték örök nyugalomra Rulikowski Kázmér 1848-as mártír-tábornokot.
Rulikowski Kázmér az orosz seregben szolgáló lengyel származású tiszt volt, akit 1849-ben kivégeztek, mert átállt a magyar szabadságharc oldalára. Bem József oldalán harcolt a temesvári csatában. Emigrálhatott volna, de a fiatal tiszt haza akart térni a szülőföldjére. Világos után elfogták, lefegyverezték. Paszkevics, orosz tábornagy, a cári hadsereg főparancsnoka Nagyváradra vitette, ahol a rögtönítélő orosz hadbíróság halálra ítélte. 1849. augusztus 28-án kivégezték.
Sírja, ahogy száz évvel később az '56-osok sírjai, sokáig jeltelen volt. A kiegyezés után díszes emléket állított neki Nagyvárad, s utcát neveztek el róla. Az 1872-ben emelt díszes díszes gránit emlékműre az idők folyamán román, majd 1998 március 15-étől lengyel nyelvű emléktábla is került..
Ugyanitt találhatjuk az 1919-ben elesett román katonák tiszteletére állított emlékművet. A szobrot 1920-ban állították fel eredetileg más helyszínen, ide 1985-ben került.
Ottomány
világháborús emlékmű
Az emlékmű korábban készült, a bronzból öntött Turul 2006. június 25-én került az emlékmű tetejére.
Az emlékmű talapzatán Keresztury Dezső Sírversét olvashatjuk:
"Hol nyugszunk, nem tudja barát, feleség, gyerek.
Elszórt
testünk nyomtalanul nyelte magába a föld.
Szívetek őrizzen: milliók eleven milliókat.
Áldozatunk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs."
Paptamási
világháborús emlékmű
Pécska
világháborús emlékmű
2012-ben a polgármesteri hivatal teljesen felújíttatta a központi parkban található Hősök emlékművét, és felhelyezték a két világháborúban elhunytak névsorával az emléktáblákat.
Pósalaka
világháborús emlékmű
2010. május 30-án vasárnap délután avatták fel a református templom kertjében az I. és II. világháborúban elesett pósalakai honvédek tiszteletére állított turulmadaras emlékművet. Ezzel egy év alatt valóra vált a közösség azon vágya, hogy "visszaszálljon a magyar Turulmadár. A református egyházközség híveinek összefogásából Pósalaka lett az első település a Sebes Körös mentén, ahol újra turulmadaras emlékművet emeltek, Bihar megyében pedig az első olyan szobor, ahol a Turulmadár a magyar szent koronán áll.
Az emlékmű egyik márványtábláján az első világháborúban elesett 3 és a másodikban meghalt 9 személy neve van bevésve. A második márványtáblán "IN MEMORIAM" felirat alatt a két világháború évszámai és egy bibliai idézet olvasható:
"Az Úr a ti Istenetek megnyugtatott titeket és nektek adta ezt a földet.”
Rév
Turul szobor
2020 november 15-én, a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napján, a magyar szórvány napján a templomkertben avatták fel az emlékművet. A szoboralkotója a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész. Avatóbeszédében Papp Csaba, a Révi Református Egyházközség lelkipásztora így szólt: „... ez az ősi szimbólum híd kíván lenni a múlt és a jövendő között. Vigyázza a közösség békéjét, és védőszárnyai alá veszi a révi magyar közösséget. Mert a turulmadár nem az alkalmiságot, nem az ideiglenességet, hanem a biztonságos itt maradást, a megmaradás bizonyosságát kívánja sugallni.”
Székelyhíd
Millenniumi emlékmű
Székelyhíd főterén, egy háromszög alakú park közepén áll a Partium és Erdély egyetlen megmaradt turulmadaras millenniumi emlékműve. Az eredetileg 1897. április 11-én felavatott gránitoszlopra a turul bronzszobor csak később került fel, valamikor 1912 és 1916 között. Az emlékmű ekkor nyerte el végleges alakját.
Megépítése után az emlékmű a történelmi változásoknak megfelelően hat alkalommal esett át különböző változáson. 1920-ban Trianon után, az 1940-es második bécsi döntést követően kétszer, 1944-ben az orosz bejövetel után, majd 1989 decemberében helyreállították. Végül 2001. október 8-án, az eddigi utolsó felújítást követően újra avatták.
A gránit obeliszk Anghel Julian alkotása, amely egy 132 cm széles és 85 cm magas terméskőből rakott alapzaton nyugszik. Az oszlop magassága 330 cm, mely alapjánál 115 cm, csúcsánál 28 cm széles és hat részből áll. A bronzból készült turulmadár szárnyfesztávolsága 130 cm, magassága a gömbbel együtt 60 cm, a szájában tartott kard hossza 58 cm.
Felirata: az obeliszk negyedik tömbjén: „MILLENNIUM 896 - 1896". Az obeliszk második tömbjén: „HELYREÁLLÍTVA KERESZTÉNY EZREDÉVÜNK EMLÉKÉRE 1000-2000"
Szilágybagos
világháborús emlékmű
Az emlékművet a két világháború hősi halottainak tiszteletére állították a református templom kertjében. Később a kommunizmus idejében eltávolították helyéről. A hősök emléktábláját a faluban rejtegették, aztán a 60-as években a falu temetőjében helyezték el. Majd a rendszerváltás után, újra felmerült az emlékmű visszahelyezése a templomkertbe. Végül a jelenlegi formájában 2002 óta áll a templomkertben.
Lőrincz Lehel 4 m magas terméskőbe örökített kopjafát készített, tetején babérágat tartó turulmadárral, a két oldalon az elesett hősök névsorával, márványba faragva. Ezt oszlopok veszik körül, melyeket a bagosi temető női kopjafáinak mintái alapján készített. A körben álló női kopjafák a férfiakat váró itthon maradottakat jelképezik.
A jelenlegi emlékmű csak a másodpéldány. Az eredeti emlékművön szerepelt egy mondat („akik életüket adták Nagy-Magyarországért”), amely miatt el kellett távolítani. Most a temetőben látható és látogatható, szintén minden évben elhelyezik rajta az emlékezés virágait.
Szilágyballa
világháborús emlékmű
2004. augusztus 22-én, az ünnepi istentisztelet után avatták fel a templom kertjében a múlt század világháborúiban elesett helybeli hősök emlékére állított turulmadaras emlékművet.
Szilágypér
világháborús emlékmű
Szilágyperecsen
világháborús emlékmű
A református templom előtt 2004-ben állították az emlékművet a két világháború helyi áldozatainak tiszteletére.
Szilágysomlyó
világháborús emlékmű
A város központjában levő Báthory-vár udvarán állt az első világháborúban elesett szilágysomlyói katonák emlékműve. Az öt méter magas csonka gúla alakú szobor a tetején a turullal a világháború 64 helyi áldozatának állított emléket. Az 50-es években előbb a turulmadarat, majd a hősök névsorát is eltávolították az emlékműről. A turul helyére ortodox kereszt, a nevek helyére olyan tábla került, amely a román nemzeti egységért, Románia szabadságáért és függetlenségéért elesett hősök emlékét idézte.
2022. március 27-én a szobrot közadakozásból eredeti változatában újra felállították a református templom kertjében. A munkálatok során lebontották a Báthory-vár udvarában állt emlékművet, megszámozott építőelemeit restaurálták, és újraépítették az új helyszínen.
Várasfenes
világháborús emlékmű
2010. május 2. avatták fel a református templom előkertjében Deák Árpád alkotását.
Zilah
Töhötöm emlékmű
Zilahon a Szikszai-parkban 1902 szeptember 18.-án leplezték le Fadrusz János alkotását, a Tuhutum-emléket, melyet Fadrusz ajándékba készített Zilah városának.
Az emlékmű egy oltárszerű alkotás, melyet pogány-oltárnak is nevezett alkotója. A Meszesi-kapu hágóján át Zilahra érkezett honfoglalók dicsősége előtt kívánt tisztelni a művész. Annak a hálaadó áldozatnak állít emléket, melyet vélhetően Tuhutum mutatott be a magyarok istenének valahol a Meszes ormán, hogy a honfoglalás munkáját befejezte, vagy legalábbis errefelé befejezettnek hitte.
A szobor egy 3,50 - 4 méter magas, háromlépcsőzetes obeliszk tetején volt elhelyezve. A homlokzaton lévő relief a magyar sereg megérkezését ábrázolta azzal a jelenettel, midőn Tuhutum / Tétény lováról leszállván, a honfoglalás jeléül lándzsáját a földbe leszúrja. A két oldalon lévő reliefek a régi kor szobrászati ízlésével a magyarokat nomád harcosokként mutatták be, míg a hátsó oldalon egyszerű magyar díszítés volt. Ez tehát egy oltárkő, alján dárdákon nyugvó lókoponyák, a hadistennek hozott áldozat maradványai, ősi szokásként s a hála fokozásául megaranyozva.
Fadrusz hazaszeretetéről, az ősök iránti tiszteletéről híven tanúskodik a millenniumi turulmadaras Tuhutum (Töhötöm)- emlékművének rovásfelirata is, amellyel az volt a célja, hogy művének leleplezése után korlátlan ideig csodálhassa a hálás utókor eleink ősrégi írását. Ezt a hatást a Király Pál gyűjteményéből kiválasztott hat éneknek, - egy ének Tuhutumról, egy ima Istenhez és Kádár táltos könyörgései a tűzhöz, vízhez, földhöz és levegő éghez - Tar Mihály betűivel a kőbe rovásával szándékozott elérni. Ez a hat ének korának leghosszabb ismert rovott szövege volt.
A rovásírás miatt sok támadás érte Fadruszt. Erről, a Karacsay-kódexről, valamint a Tuhutum emlékmű rovásirásos feliratairól a rovas.info segítségével, az ő cikksorozatukban megjelentetett Magyar Szó cikket itt olvashatjuk változtatás nélkül, a korabeli helyesírást is meghagyva.
A cikket elolvasva csak egyetérthetünk Fadrusz Jánossal - aki nem törődött a korabeli hivatalos tudomány álláspontjával - nem a Karacsay-codex eredetiségében (vagy nem eredetiségében) van a dolog lényege! Nem a szerző, az alkotás a fontos! És az tökéletesen kifejezi Fadrusz művészi szándékát. A cikk zárómondatát ("Álljon ez az oszlop s őrizze meg rajta a fölírásokat az idő és a kegyelet sok-sok századon át!") az emlékmű későbbi sorsa is indokolttá teszi.
Mert bármilyen furcsa, az emlékmű további sorsáról kevesebbet tudunk, mint a felállítása körüli politikai vitáról, még ha az eltelt idő történelmi léptékkel mérve nagyon is rövid. Megbízható írásos emlék hiányában - és az erősen eltérő szájhagyomány miatt - nem tudni, hogy a vele egy napon ugyancsak Zilahon felállított másik Fadrusz alkotás, a Wesselényi szoboregyüttes sorsára jutott-e, vagy a helyén maradhatott? Ha igen, miért, és ha nem, akkor miért? Az utóbbit 1935-ben lebontották, de 1942-ben a visszacsatoláskor sikerült eredeti állapotában visszaállítani. Az ötvenes évek deszkázásával kapcsolatban sincs értesülésünk a Turullal kapcsolatban. De nem tudjuk azt sem, hogy miért nem élhette túl az 1968-as esztendőt, a megyealakulás évét, hogyan és miért tűnt el egy nyári éjszakán.
A következő, és Fadrusszal együtt reméljük, sok-sok századon át utolsó változás, hogy 2008. október 19-én visszaszállt a Turul Zilahra. Ekkor az Erdélyből, Zilah városából elszármazottak és az ott élő zilahiak elhatározásából azonban ismét felállították Tuhutum emlékművét. A turult Lőrincz Lehel, kolozsvári szobrászművész mintázta újra.
