Bács-Kiskun megye

Ágasegyháza

Trianon emléktábla

2010-ben adták át Egeresi László Sándor alkotását a Szent István emlékparkban.

Egy nagyméretű tölgyfatáblán a történelmi Magyarország kifaragott körvonalai jelennek meg, körülötte az elcsatolt országrészek területi adataival. A térképen belül az „angyalos” magyar középcímer míves faragványa kap helyet.






Akasztó

Trianon-emlékmű

A központban kialakított téren áll Petróczky Sándor helyi fafaragó alkotása.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Bácsalmás

Országzászlós emlékmű

1935 óta áll a helyén Martinelli Jenő alkotása, az országzászló. Avatása 1935. június 9-én volt. Azon kevés emlékművek egyike, amelyek a felállításuk óta változatlanul a helyükön maradhattak.

Az emlékmű a 30-as évek emlékműveinek sorába illeszkedik, amikor már nem csak a hősi halottakra, hanem Trianonra is emlékezni akartak egy ilyen összevont alkotással.

Az országzászlót őrző Turulmadár a kiskunfélegyházi országzászlót őrző madár másolata.

„Ezen hősi emlékmű előtt / a katona tiszteleg / és a tisztességes ember / leveszi a kalapját" - hirdeti rajta az egyik emléktábla.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Baja

Turulmadár a városháza homlokzatán

A volt Grassalkovich kastélyból lett városháza homlokzatáról figyeli és vigyázza a várost:






Baja

Polgármesteri Hivatal






Ballószög

Történelmi emlékpark. A honfoglalás szimbólumai mellett megtalálhatjuk az 56-os emlékoszlopot is.






Balotaszállás

világháborús emlékmű

Felsőbalotán 1935-ben állítottak emlékművet a település első világháborúban elhunyt 20 áldozatának emlékére. Az emlékmű felirata: „Csak sast nemzenek a sasok”.






Bugac

Kicsit furcsa helyen, a Szabadság téri játszótér közepén 2004 óta áll Kosza Endre erdélyi fafaragó mester alkotása.

Kiterjesztett szárnyaival a bugaci gyerekeket védi a játszótéren.






Csátalja

Kopjafa

A gyönyörű székely kapu mögött, a kopjafa alatt a tábla felirata:

''Turulmadár őrzi népét,
most is ránk figyel''.






Csátalja

Turulszobor

2021. június 4-én, a trianoni diktátum 101. évfordulóján avatták fel Zöldkerti Ottó szobrász és a Gránit Kft. carrarai márványból készített alkotását. Az eredetünket jelképező turulmadár a megbékélés szellemében a szokásos kard helyett a Szent Koronát tarja. A szobrot tartó fekete márványoszlopon népi motívumok láthatóak. A szobor előtt a történelmi Magyarország angyalos címere látható. A szobor alapzatának négy sarkán látható pávák az öröklétet jelképezik.






Érsekcsanád

Csanád vezér

Mónus György egykori tengerészkapitány fából készült alkotása.






Fajsz

Fajsz fejedelem szobra

A millennium évében állított emlékmű a névadóról. Tábláját Farkas Tibor szobrászművész, az emlékművet magát Szelestyei Sándor készítette.






Helvécia

Millenniumi Emlékmű

Millenniumi Emlékparkban, a település központjában áll az emlékmű.

Kerekes Ferenc helybéli szobrászművész készítette 2001-ben. Helvécia és testvér települései (Zétény, Csíkkarcfalva, Versec) között többször felmerült, hogy célszerű lenne egy olyan köztéri alkotás elkészítése, amely képes szimbolizálni magyarságunkat, összetartozásunkat. Azért esett Helvéciára a választás, mert ezáltal is szimbolizálni akarták, hogy az anyaországi turulmadár kiterjesztett szárnyai alatt minden magyar védelmet, oltalmat találhat. (Vagy legalábbis találnia kellene!)

A Győrfi Sándor szobrászművész által készített Turul ezért került 2007-ben a Millenniumi Emlékmű tetejére, melyet augusztus 20-án avattak fel.






Izsák

Lajtabánság-emlékmű

A református templom udvarán 2011. október 13-án avatták fel Szűts Tamás alkotását, mely a Kárpát-Medence, illetve Európa legrövidebb ideig létezett államalakulatának, (Lajtabánságnak) valamint a Rongyos Gárda 90 évvel ezelőtti dicső harcainak és az abban résztvevő alföldi hősöknek állít emléket. Héjjas Iván, volt I. világháborús repülő főhadnagy, országgyűlési képviselő itt szervezte meg a Rongyos Gárdát. A mindenre elszánt magyarok innen indultak a nyugati határra, harcolni a magyar területeket megszálló osztrákok ellen.

A névadó Lajtabánság a mai Burgenland Sopronnal és környékével kiegészülve 1921. október 4. és november 5. között, egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon Felsőőr központtal. Átmeneti létét a trianoni döntés elleni tiltakozásnak, a nyugat-magyarországi felkelésnek és a „Rongyos Gárda" tevékenységének köszönheti, megszűnése pedig a Sopron és környéke hovatartozásáról döntő népszavazás kiírása eredményeként következett be. Bár csak egy hónapig állt fenn, még évtizedek múlva is sokat beszéltek róla.

Az emlékmű felirata: „Nincs senkiben nagyobb szeretet
annál, mintha valaki életét adja
barátaiért
(János 15:13)

Isten iránti hálával és kegyelettel
a Duna-Tisza köze hőseinek,
akik Sopronért és az Őrvidékért harcoltak

Ágasegyháza, Ballószög,
Bugac, Cegléd, Helvécia,
Hetényegyháza, Izsák,
Kecskemét, Kunszentmiklós,
Lakitelek, Méntelek,
Nagykőrös, Orgovány,
Páhi, Szank, Szeged,
Szentkirály, Szolnok, Városföld

áldozatkész fiainak,
a Székely Hadosztály katonáinak,
az albán, bosnyák és horvát önkénteseknek,
a vértanúk és hitvallók emlékének

Főhajtással és a feltámadás reménységével
a hálás utódok.

1921-2011"

A hátoldalon az 1921-es évszám után a harcokban résztvevő 9 izsáki neve van föltüntetve. Alatta pedig a „Rongyos Gárda" azon 7 izsáki tagjának neve olvasható, akiket 1945-ben a Szovjetunióba deportáltak.






Kecskemét

II. világháborús pilóták emlékműve

2006. szeptemberében avatták fel a Köztemető bejáratánál a II. Világháborúban szolgálat közben hősi halált halt repülős magyar katonák emlékművét, mely alkotás a Magyar Veterán Repülők Szövetsége és Hajagos Károly veterán repülő kezdeményezésére valósulhatott meg.

A süttői fehér márvány obeliszken nyugvó motoros repülőgép légcsavarját tartó, védelmező turulmadár - mely a kezdeményező, Hajagos Károly alkotása - méltó emléket állít a Haza szolgálata közben lezuhant és elhunyt 418 magyar honvédnek.






Kecskemét

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátum 90. évfordulóján adták át a Városháza melletti téren Balanyi Zoltán, Balanyi Károly, Katkics Tamás, Babinszky Tünde és Vásárhelyi Dániel alkotását. A két 15 méter magas bronzállvány között a nagycímert tartó két angyal alakja és a Szózat első két sora magába foglalja történelmünk évszázadainak üzenetét. A szoborkompozíció a térplasztikába rajzolt, részekre szakított Magyarország térképéből nő ki. A két fémrúd a kelet és a nyugat szimbóluma, melyek között Magyarország - immáron ezerszáz éve - a híd szerepét tölti be.






Kecskemét

A Városháza tetejét Árpád szobra díszíti teljes vértezetben.






Kecskemét

Emlékhelyet avattak 2013-ban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium (KEMU) Gáspár András Intézményegységének udvarán.

A szobron a rakamazi turul alatt a felirat a Credo hazafias dalának első versszaka:

Mert a haza nem eladó.
Ezüst pénzre sem váltható.
Mert a haza lelked része,
Határait belédvéste
Ezer éve,
Ezer éve a hit.






Kelebia

Trianon emlékmű

Kelebia központjában 2015.június 7-e óta szoborcsoport emlékeztet a 95 évvel ezelőtti nemzettragédiára és az együvé tartozásra. Erdély Felvidék, Délvidék, a Kárpátok, az Őrvidék és Kelebia földjét is őrzi a trianoni emlékmű. A közadakozásból készült hármas szoborcsoport, amit egy székelykapu, egy kettős kereszt és egy turul madár alkot.

Isten dicsőségére, őseink tiszteletére
állította
a turulmadarat, a kettős keresztet és a székelykaput
Kelebia község lakóközössége, emlékezve arra,
hogy az összefogás képes az égbe emelni
egy-egy emberi gondolatot, akaratot és cselekedetet.
Kelebia Község Önkormányzata






Kiskunfélegyháza

Ereklyés országzászló

A kiskunfélegyházi ereklyés országzászlót, Martinelli Jenő alkotását 1934. szeptember 2-án avatták fel. Már három hónappal a második világháború hivatalos befejezése után, 1945. augusztus 7-én szétszerelték, és raktárba szállították. Talapzatát felbontották, és átvitték a Móra térre, ahol évtizedekig Kiskunfélegyháza hajdani országgyűlési képviselője, dr. Holló Lajos szobrának szolgált posztamenséül.

A turulos emlékmű újraállításáról 1999-ben döntött a város képviselő-testülete. Egy helybeli neves kőfaragó család vállalta, hogy új talapzatot készít a raktárak mélyéről előkerült domborművek és a turul számára, a város elöljárói pedig 2001. május 25-én másodszor is felavatták a megújult emlékművet.

Az emlékmű mészkő posztamensét bronz domborművek és a turulmadár díszíti.

"KISKUN EREKLYÉS ORSZÁGZÁSZLÓ,
AMELY EZEN A TÉREN
1934-BEN KERÜLT FELÁLLÍTÁSRA,
MAJD A II. VILÁGHÁBORÚ
UTÁN LEBONTOTTÁK.
AZ ELŐDÖK HAZASZERETETE ELŐTT
TISZTELEGVE AZT,
AZ UTÓDOK EMLÉKEZETÉBE AJÁNLVA
VISSZAÁLLÍTOTTA
EREDETI ELEMEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS
ÖNKORMÁNYZATA
2001."

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.











Kiskunhalas

Turulmadár

Kőrösi úton a Sóstó melletti kilátótól kelet felé 200 méterre állítottál fel 2001-ben Csák Attila alkotását.

Az emlékoszlop felirata: „A közelben állt a XI-XIII. században Zöldhalom Árpád-kori falu templom körüli temetője." Ennek emlékére állíttatta Kiskunhalas város lakossága a jeloszlopot, melynek tetején egy büszke madár látható.






Kiskunhalas

Országzászló emlékmű (Millenniumi országzászló)

Falusi Mihály szobrászművész és Gulyás József kőfaragó alkotását 1935-ben avatták fel. Az első felavatás ideje: 1935. máj. 26. 1949 körül 1919-es mártírok emlékművévé alakították át, majd az 1980-as években lebontották. 2001-ben eredeti fényképek és rajzok alapján Székely Tibor építész, Faragó János kőszobrász és Horváth Gyula közreműködésével újra felépítették. Az elhelyezésnél az eredeti állapot visszaállítására törekedtek, de 180 fokkal elfordították.






Archív képek:

Az első két kép az eredeti emlékművet ábrázolja. A képeslap a 30-as évekből származik. A harmadik kép a 60-as évekből, amikor az emlékmű mártír emlékműként funkcionált.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Kunszentmiklós

Hősök szobra

A klasszicista stílusú városháza előtt, a Kálvin téren áll Istók János alkotása, az 1924-ben felállított első világháborús emlékmű. 350 hősi halottnak állít emléket.






Archív felvétel:






Lajosmizse

Trianon emlékmű

Dózsa György út, a Szent Lajos templom kertjében.

A 4 méter magas kettős oszlopból álló posztamens Szórád Károly kőfaragó mester munkája. Az oszlopok tetején elhelyezett országcímer és Turulmadár Trischler Ferenc szobrászművész alkotása. Az oszlopok hátoldalán az I. és II. világháborúban hősi halált halt lajosmizsei lakosok nevei vannak felsorolva. Az emlékmű a Szent Lajos templom kertjében áll 2002 óta.

A templom 1896-ban épült és számos különleges értékkel bír. Itt található Szent István csontereklyéje, a torinói lepel hiteles és hivatalos másolata, Lehel kürtjének, a koronázási palástnak, a koronázási kardnak a másolata, a Szent Korona és a koronázási ékszerek hiteles másolata, amelyet Bartha Lajos ötvösművész 1966-ban készített azzal a céllal hogy Pozsonyban helyezzék el de a szlovákok nem engedték be az országukba. A világon 6 hiteles másolat létezik.

A régi képeslap az eredeti Országzászlót mutatja, amely elpusztult a II. világháborúban.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.











Archív felvétel






Lajosmizse

Turul szobor

Szabadság tér

Vass Csaba helyi szobrászművész alkotása a Turul szobra. Felállítás éve: 1994.






Lakitelek

Országzászló emlékmű

A Templom tér közepén áll 2011 óta az emlékmű, mely előtt 2011. augusztus 27-én, szombaton délelőtt nyolcvannyolc határon túli magyar tette le az állampolgári esküt. Ezen ünnepélyes esemény alkalmával avatták fel az országzászlót és az emlékezés harangját.

Az emlékmű madara Máté István alkotása. Ugyanez a madár található Mórahalmon is. Ezen emlékművel kapcsolatban a szobrász az alábbi eltérő véleményét fejtette ki:

"Lakitelken sajnos valami amatőr "önjelölt" művész készítette alá a követ... táblákat... és így arányaiban, szellemében sem olyan lett az alkotás,mint amilyennek lenni kellene. Sajnos van olyan helyzet, amikor az alkotótól függetlenül történnek dolgok....ezt a művet ebben a formában nem érezzük a magunkénak."
Máté István és Lantos Györgyi
szobrászművészek

A harang minden délután fél ötkor egy percig szól a trianoni békediktátum aláírásának emlékére.
Az emlékmű négy márványtábláján az alábbi idézetek olvashatóak:

"EGYNEK MINDEN NEHÉZ; SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN."
(SZÉCHENYI ISTVÁN)

"MOST LOMNIC ORMÁN RAKJUNK NAGY TÜZET,
VERSAILLES-IG LOBOGJON AZ ÜZENET,
HOGY MEGROPPANT BÁR KARUNK EREJE,
NEM NYUGSZUNK BELE! NEM NYUGSZUNK BELE!!!"
(REMENYIK SÁNDOR)

"NEKEM ÁLDOTT AZ A BÖLCSŐ, MELY MAGYARRÁ RINGATOTT"
(ARANY JÁNOS)

"NEM LÉSZ KISEBB HAZÁNK, NEM, EGY ARASSZAL SEM
ÚGY FOGSZ TÜNDÖKÖLNI, MINT RÉGEN FÉNYESEN!
MAGYAR RÓNÁN, HEGYEN EGY KIÁLTÁS ZÚG ÁT:
NEM ENGEDJÜK SOHA! SOHA ÁRPÁD HONÁT!"
(JÓZSEF ATTILA)

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Lakitelek

"Jurta" Kiállítóterem, Népfőiskola (Lakitelek)






Miske

Millenniumi emlékmű

Az Önkormányzat épületével szemben áll 2000 óta Árvai Ferenc alkotása.






Nyárlőrinc

Honfoglalási emlékpark

A Millennium évében az iskola udvarán a diákok a hét vezér tiszteletére hét tölgyfát ültettek. Ezt a helyi hagyományt felelevenítve a Millecentenárium tiszteletére az iskola diákjai már személyenként hét fát ültettek.

Két évvel később, 1998-ban a község lakóinak adakozásából és társadalmi munkával e kis fák közt már egy kis emlékmű is létrejött. Szegedi Zsolt Nyárlőrincen élő keramikus alkotása, amely egy hármashalmon lévő turulmadarat ábrázol. Nyárlőrinc így állított emléket honfoglaló őseinknek.

A "honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Solt

Magyar Összetartozás Emlékműve

A Református templom kertjében 2014. június 6-án avatták fel Orr Lajos alkotását. A történelmi Magyarország fölött a Turul karmai között hüvelyében tartott kardot láthatunk.

Az előlapon a Boldogasszony anyánk, a katolikus magyarság néphimnuszának refrénje olvasható:

"Magyarországról,
édes hazánkról
ne felejtkezzél el..."

A hátlap tanúsága szerint a Magyar Összetartozás Emlékművét Solt város polgárai állíttatták.






2011-től a fent említett időpontig ezen a helyen Molnár György alkotása állt.






Soltvadkert

1848-49-es emlékmű

2007. március 15-én avatták fel a csongrádi szobrászművész, Máté István alkotását. Az emlékmű márványtömbjét Soltvadkert testvértelepülése, az erdélyi Sarmaság ajándékozta a városnak. A nemzet egységet jelképezendő a márványtömböt bronz szalag fogja körbe. Az egyik oldalon Erdély címere, egy honvédzászló, Kossuth Lajos beszédének egy részlete, és a vadkerti honvédokról szóló megemlékezés látható.

Az emlékmű hátoldalán 2010. március 15-én helyezték el az aradi vértanúk portréit, melyeket dr. Windecker Zoltán, Soltvadkert nyugalmazott aljegyzője készített.

Ezután az emlékmű tetejére egy Batthyány Lajost ábrázoló mellszobrot helyeztek.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.

Az aradi vértanúkról készített összeállítást itt tekinthetjük át.






Soltvadkert

Ismeretlen alkotó munkája szintén a Hősök terén az egy turult, (csoda)szarvast és a Szent Koronát ábrázoló szobor.






Szabadszállás

Világháborús emlékmű

A világháború helyi áldozatainak emlékére 1922-ben állították fel Pongrácz Szigfrid és Vass Viktor szobrászok alkotását.






Szalkszentmárton

Világháborús emlékmű

A református templom mellett, a Petőfi téren áll Várady Sándor 1966-ban felavatott szobra.

A II. világháború községi halottainak emlékére állították. Vörösréz domborítás.






Szank

Világháborús emlékmű

Az I. világháború hőseinek emlékére kialakított obeliszk 1936. október 11-én lett felavatva. Később erre kerültek fel a II. világháborúban elesett hősök nevei. Majd 1989-ben nyerte el jelenlegi formáját, amikor a tetejére felkerült a turulmadár, Markolt György alkotása.






Tajó

világháborús emlékmű

Egykor országzászló, a tanyai országzászló mozgalom hetedik alkotását avatták itt vitéz gróf Teleki Mihály földművelődésügyi miniszter jelenlétében 1939.június 11.-én. A szobor Kuzsela József kőfaragó munkája.






Tiszaalpár

Árpád fejedelem

Árpád fejedelem szobrát a Templomdombon a település önkormányzata és polgárai emeltették 1996-ban a millecentenárium évfordulójára. Janzer Frigyes, Munkácsy-díjas művész készítette. Az emlékművet 1996. augusztus 19-én adták át.






Tiszakécske

Világháborús emlékmű

Az Ókécskei Közösségi ház épületét 1938-ra újították fel és kibővítették. Az épület előtt álló Turul szobrot szintén ekkor adták át.