dr. Gereöffy Géza: Turulmadár

Egyszer, mikor elárvult volt
s elárult a hős magyar
s rázuhogott kegyetlenül
egy átkos, véres zivatar
s az őrület szétrombolta
az ezeréves szent hazát,
bitang kezek összetörték
a talizmán-turulmadárt.

Turulmadár büszkén állott
szoborbaöntve őrhelyén,
a Kárpát ormain körül
Dévénynél és a Czenkhegyén,
Munkácson és Verecke ormán
s mindenütt, hol magyar lakott,
mit drága vérrel öntözött
és tengerkönnyel áztatott.

Szegény büszke turulmadár
Húsz évig a porba zúzva!
Mint Phőnix a poraiból
feléledtél ime újra!
Ismét büszke szárnyat kaptál,
összeforrott széttört tested
s a nagy magvar feltámadást
diadallal hirdetheted.

A sok széttört turulmadár
mind testet ölt és szárnyat kap,
ismét őrhelyére állhat,
hogy ne bántsák a hős magyart.
Csak egyszer volt Mohács. Mohi
s kutyavásár öreg Budán!
immár Árpád vitézei
száguldnak a hadak útján.

Már nem vagyunk elárvultak,
hajnal pirkadt az egünkre,
hiába raktak bilincset
Trianonban a kezükre,
nem száll soká rabsóhajtás
e szent földről a nagy égig,
turulmadár, hű maradunk,
álljál őrt új ezerévig!

A szerző vitéz dr. gyergyóalfalvi Gereöffy Géza (1895-1963) csendőrszázados katona-költő.