Csaba Ferenc: A hetes megkésett jelentése

(Brusznyai Árpád emlékére)

Brusznyai Árpád dombormű a veszprémi pantheonban
Brusznyai Árpád dombormű a veszprémi pantheonban

Tanár úr jelentem a forradalomnak vége.
Tanár úr a hősök felmentek a mennybe.
Tanár úr a forradalom elbukott.
Kérem, válasszon magának másik csillagot.

Válasszon egy szebbet, jobbat és kérem onnét nézze
Szállnak-e új dalok a Séd-völgyében a szép Veszprémre
És égnek-e ifjú szívekben a gyertyák, hogy éltessék az ön szent,
csendes forradalmát.
Tanár úr, ha ön, visszafordíthatatlan, de mégis élne,
Mit írna nékünk a szürke táblára, s a fényes égre?
Valami dalba szőtt igét, vagy hithű igaz tanácsot?
Szeressünk gyilkost épp úgy, mint jóbarátot?

A szent eszmék kompozíciója - mint virág - csokorba kötve
Ráfűzhető a fegyverek gyilkos torkolattüzére.
Szavalj a megszállóknak himnuszt, vagy legszentebb szózatot
reszketés nélkül öl meg hőst és ártatlan magzatot!

Királynék városának népe, mint álom szálljon rád a béke
s ne hulljon több magyar vér az utca dermedt kövére.
Magyar sors és magyar átok, hamisak a sóhajtások
ha kéritek, én mindenkinek megbocsátok.

Tanár úr a forradalom elbukott
kérem mégse válasszon magának másik csillagot.
Az örök eszmékben élve, körünkben barátin nézze
szállnak új dalok a Séd-völgyében a szép Veszprémre,
és égnek ifjú szívekben a fényes gyertyák,
hogy éltessék az ön szent, csendes forradalmát.

Tanár úr, olyan jó lenne, ha az én fiamnak már nem kéne félni
Mert nékünk, mindnyájunknak itt kell élni, élni, élni!