Jász-Nagykun-Szolnok megye

Abádszalók

II. világháborús emlékmű

A városháza épülete előtt áll az 1999-ben felállított, a világháború áldozataira emlékező szobor.

Az impozáns emlékmű Győrfi Sándor szobrászművész alkotása. A 4 m magas emlékmű gránát által letarolt oszlop csoportot ábrázol, amelynek legmagasabbikára az Abád-nemzettség címermadara emeli vissza a történelmi folytonosságot szimbolizáló oszlopfőt. A csonka oszlopmaradványokon lefolyó „vér" tartalmazza az áldozatok neveit abc-sorrendben, minden megkülönböztetés - cím, rang - nélkül: fronton elesett katonákét, gyalázatosan elhurcolt zsidókét és polgári áldozatokét.

Az alkotás bazaltból készült alapzaton áll. Az oszlopokat a művész süttői mészkőből készítette. Az emlékmű gyönyörű turulmadara, a fém-oszlopfő és az áldozatok neveit megörökítő dokumentum bronzból készült.

Berekfürdő

Millenniumi emlékmű

Millenniumi emlékmű a Fürdővel szemben, az út másik oldalán a Berek téren. Alkotója a karcagi származású Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2001. A Turulmadár egy kb. 4 méter magas talapzaton áll, lábában egy kardot tartva. A szárnyfesztáv több mint két méter.

Cibakháza

1848-49-es emlékmű

A Cibakházán 1906. szeptember 30-án felállított emlékmű az 1849. február 24-ei cibakházi csata névtelen hősei előtt tiszteleg, akik a Nagykőrös és Szolnok irányába mozgósított csapattestek katonáiként estek el.

1920 telén a község képviselőtestülete úgy határozott, hogy a Nagy Háborúban elesett hősök emlékére emléktáblát helyez el a szabadságharc emlékművén. Pál István kunszentmártoni kőfaragómester készítette el a helybeli katonák nevét tartalmazó emléktáblát, amelyet 1921. november 21-én lepleztek le

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást

Jászalsószentgyörgy

II. Világháborús emlékmű

Egy régi emlékművet alakítottak át. 1992 júniusában avatták fel a zászlórúddal kiegészített emlékhelyet. A kisebbik kőoszlopon a világégés helyi áldozatainak neve olvasható. Az emlékműn látható kompozíció Varga Gábor szobrászművész alkotása a világégésben elesett hősök előtt tisztelgő turulmadár, melyet 2002. augusztus 20-án leplezték le.

Jászárokszállás

Hősök szobra

A Jászárokszállásról az I. világháború során bevonult mintegy 1200 ember csaknem egyharmada elesett. Legtöbbjük ma is jeltelen sírban nyugossza végső álmát. A nagy háború után az országos szoborkezdeményezéshez a jászárokszállásiak is csatlakoztak. A szoborral a bevonult katonák áldozata, az utánuk érzett gyász magasztos, de mégis tekintélyt és erőt parancsoló megjelenítése volt a cél.

A Hősök szobra emlékmű a település központjában parkosított környezetben helyezkedik el. A terméskő talapzaton álló műkő szobor keleti irányba néz. Alkotója Pongrácz Szigfrid szobrászművész. A szobor imádkozó, rohamsisakos katonát ábrázol, fölötte az emlékmű tetején a magyar nemzeti identitás és összetartozás ősi jelképe, kitárt szárnyú turulmadár.

Avatására 1924. november 2-án került sor, amikor Zadravecz István tábori püspök áldotta meg a szobrot.

Az emlékmű katonája látott különböző politikai rendszereket és tanúja volt azok elmúlásának is, üzenete azonban ezektől független és örök érvényű.

Az emlékmű teljes magassága 5 m. Az oldallapon lévő feliratot Drávai János gyöngyösoroszi plébános írta:

„Illetődve állj meg vándor e helyen,
Mit megszentelt az égő honszerelem,
Ez a szobor jász daliák emléke,
Nevük ott áll a dicsőség könyvében.
Árokszállás, hőseidre légy büszke,
Vitézségük honszerelmed fénytükre,
Turulmadár akárhová elszállhat,
Hűbb szívekre nem találhat Tenálad.”

2014-ben felújította Egri Hunor.

Jászdózsa

Millenniumi emlékmű és országzászló

2010. augusztus 19-én Jászdózsán a templom előtti téren tartott ünnepségen, Varga Gábor szobrászművész alkotásával, Turulmadárral kiegészült a felújított Millenniumi emlékmű. Mellette Trianoni emlékkövet és országzászlót is avattak.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Jászfelsőszentgyörgy

világháborús emlékmű

Az 1. világháborúban elesett 83 helyi áldozat emlékére 1930. október 26-án állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakói. Az emlékművet Vass Viktor készítette. A szobrot dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta és dr. Kele István jászberényi apátplébános szentelte fel. A 4 m magas emlékmű obeliszk dunaharaszti mészkőből készült, a tetején gömbön álló turulmadár látható. bronz turulmadár. A szobrot egy később eltávolított címer is díszítette, amelyet Thuróczy György kezdeményezésére 2008-ban pótoltak. A felújított emlékművet 2008. november 2-án avatták fel újra. A szobor talapzatán olvasható a 83 hősi halált halt katona neve. A főoldalon a Papp-Váry Elemérné Magyar Hiszekegy című (1920) három soros imája olvasható.

Jászfényszaru

Szent István dombormű

A katolikus templomtorony nyugati falán található a Szent István bronz dombormű.

A Szent István domborművet Szabó Imrefia Béla szolnoki szobrászművész tervezte és készítette. A stílusos márványkeret Tóásó Tibor helyi kőszobrász munkája. 2004. május 31-én Főglerné Kolozs Marcella leplezte le, és Dr. Katona István egri püspök szentelte meg.

A dombormű íz országfelajánlás pillanatát ábrázolja. Fő alakja Mária a gyermek Jézussal és Szent István király, aki feléjük mutatja az országalmát. Baljával egy szőnyegként elterülő térképre, hazánkra mutat. A dombormű felső íve alatt a magyarság ősi szent madara, a turulmadár gyermekeivel, lent a magyar és pápai címer rajzolata látható. Középen rgy szalagon olvasható: „Magyarország királynője könyörögj érettünk!"

Jászivány

Kopjafa

Jászkisér

Trianon emlékmű

2010 óta díszíti a települést Csák Attila alkotása.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Jásztelek

Világháborús emlékmű

A turulmadaras obeliszket a jásztelki hős katonák emlékére állította a hálás utókor. A község 95 hősi halottjának emlékművét 1932. október 30-án avatták fel. A Budapesten készült emlékmű Készítője ismeretlen. Az elesett katonák névsora az emlékmű elején olvasható. A település 1940-ben emlékkönyvet is megjelentetett a község hőseinek emlékére.

„Hős fiaink emlékére".

Karcag

Országzászló emlékmű

A Református templom sarkánál, a Kossuth téren.

Az országzászló mozgalom keretében 1935 május 26-án állították fel Karcagon az országzászlót. Mint ahogy sok más helyen, itt is egy Turulmadár díszítette.

A II. világháború után eltávolították a szobrot és talapzatát. Az eredeti mű alkotója ismeretlen. 1996-ban a millecentenáriumra újította fel Györfi Sándor, és helyezték vissza eredeti helyére, a református templom sarkához.

A bronzmadár 220 cm szárnyfesztávú. A mészkőoszlop 350 cm magas.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Kétpó

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Kisújszállás

Trianon emlékmű és országzászló

A városháza parkjában a város első köztéri emlékműveként 1936. október 25-én avatta fel az országzászlót Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke. Az emlékművet 1945 tavaszán lebontotta az új hatalom. Helyén egy sírt alakítottak ki, melybe a városi harcokban elesett szovjet, német és magyar katonákat temettek, majd egy szovjet hősi emlékművet emeltek fölé. Az emlékmű turulmadara sokáig a városistálló padlásán porosodott, majd az ötvenes évek vasgyűjtési akciójának lett áldozata.

2010. június 4-én az országcsonkítás 90. évfordulóján közadakozásból állították fel Győrfi Lajos szobrászművész, Varga Imre bronzöntő és Bácsi Lajos kőfaragó alkotását, amely az eredeti emlékmű mintájára készült.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Kunmadaras

Turulmadár a városháza homlokzatán

Mesterszállás

Világháborús emlékmű

1930. október 12-én leplezték le Vaszary László budapesti szobrászművész alkotását, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas műkőből készült emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható, rajta a két évszám: „1914 1918“. Alatta a felirat: „EMLÉKETEK SZÍVÜNKBEN ÖRÖKKÉ ÉL” Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét.

1989. március 15-én avatták fel azt a fehér márványtáblát, melyen a II. világháború helyi áldozatainak nevét tüntették fel.

Az oszlop hármas lépcső alapzaton áll a katolikus templom előtti lépcsőknél.

Mezőtúr

Világháborús emlékmű

E. Lakatos Aranka, Balogh Géza, Borbás Tibor és Győrfi Sándor, a mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep szobrászainak közös alkotása az 1993-ban felavatott emlékmű a Városháza előtti parkban. A művészek a mementót a városnak adományként ajándékozták.

Nagykörű

Trianon emlékmű

Győrfi Sándor szobrászművész alkotását 2009. jún. 6. avatták fel.

Részletes ismertetést az emlékmű honlapján találhatunk.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Rákócziújfalu

Millecentenáriumi emlékmű

1996-ban állították fel a Millecentenáriumi emlékoszlopot, Győrfi Sándor Munkácsi-díjas szobrász művész turulmadarat ábrázoló alkotását. Ez volt a település első köztéri szobra.

Szolnok

Világháborús emlékmű

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére a szolnoki római katolikus temetőben.

A történelem szereplőinek és az őket megmintázó szobroknak olykor különleges történetük lesz. Így van ez ezzel a szoborral is. Az emlékmű sorsán át többszörösen figyelhetjük meg a történelem furcsa fintorát. Már az sem megszokott jelenség, hogy az emlékmű két korábbi szoborból alakuljon ki, márpedig itt ez történt. A fordulatos eseménysor az első világháború végén kezdődött. Szolnokon a római katolikus temető nyugati részén lévő hősi temetőben helyezték végső nyugalomra az 1914-1918 között a helyi katonakórházakban elhunytakat, az 1919-ben a román intervenciósok elleni harcban elesett vöröskatonákat, összesen 760 hősi halottat. Ide temették a világháború alatt meghalt orosz hadifoglyokat is, akik tiszteletére 1930-ban a szolnoki honvéd állomásparancsnokság emlékoszlopot állított. Az I. világháború alatt 61 olasz hadifoglyot is ide temettek, őket azonban 1934-ben az olasz követség exhumáltatta és hazaszállíttatta.

Az I. világháborús hősi halottak tiszteletére 1929-ben Martinelli Jenő szobrászművész hét kisebb emlékművet készített. A gúla alakú emlékoszlopok tetején turulmadár állt. A második világháború alatt a várost ért bombázások ezeket az emlékműveket teljesen tönkretették.

Közben a második világháború vége felé megjelent a színen történetünk másik szereplője, az önmagában is különös sorsú alkotás - a vitéz nagybányai Horthy István emlékére állított szobor. 1942-ben Szolnok város vezetése elhatározta egy szobor felállítását a fiatalon, váratlanul elhunyt Horthy István emlékének megörökítésére. A szobor, Vastagh György szobrász alkotása 1944 márciusában el is készült. Az alkotás a kormányzóhelyettes pilótaszobrából és egy mellékalakból, egy koszorút elhelyező szűrös parasztember figurájából állt. Avatói nem tudhatták, hogy március 19-én a németek megszállják hazánkat és pontosan erre a napra tűzték ki a szobor avatását. A közismerten náciellenes kormányzóhelyettes - aki véleményét időnként nem is rejtette véka alá - szobrának felavatására így már nem is kerülhetett sor sem a kitűzött napon, sem a későbbiek folyamán. Az avatatlan szobor főalakját aztán néhány hónap múlva, 1944. őszén ledöntötték a talapzatáról, behúzták a városháza pincéjébe. Innen aztán eltűnt, valószínűleg beolvasztották. Így állt évekig csonkán az obeliszk és a mellékalak szobra Szolnok főterén.

A folytatás mindkét esetben a világháború után következett be.

Ekkor vetődött fel ugyanis a gondolat, hogy a megrongálódott világháborús emlékművek darabjaiból valamennyi itt eltemetett hősi halott tiszteletére emlékoszlopot állítsanak. A hősi temető rendezését és az emlékmű felállítását a szolnoki 16. Honvédkiegészítő Parancsnokság támogatta anyagilag. Az új emlékmű tervrajzát a képviselő-testület megbízásából Kurucz Tibor városi műszaki tiszt készítette el. Az új emlékmű - amely a második világháború első, és sokáig egyetlen emlékműve lett hazánkban - az összetört hét emlékmű darabjaiból kifaragott, hét betonkockából álló obeliszk lett. Tetejére az egyik épségben maradt turulmadár került.

A két szobor pedig úgy találkozott össze, hogy 1949 nyarán a polgármester utasítására Bagi Mátyás kőfaragómester a szobrot szakszerűen levéste a talapzatról és kiszállította a temetőbe, ahol az obeliszk talapzatához állították, mint a magyar népet jelképező paraszt figuráját. A „Búsuló juhász" sorsa mégis beteljesedett, a turul madaras emlékoszlop mellékalakja lett. Ünnepélyes felavatására azonban a kedvezőtlenné vált politikai légkör miatt nem kerülhetett sor. Akkor és ott a vesztesek oldalán elesettek nem számítottak hősi halottaknak. Az emlékműre feliratot sem helyeztek el, az áldozatok neve sem szerepelt az obeliszken. Így vált végül is a fordulatok után a kétszeresen avatatlan, népiesen csak „Búsuló juhász"-ként aposztrofált szobor a barbár szoborrombolás után pozitív népi szimbólummá, az emlékoszlop pedig „a győztes mindent visz" negatív szimbólumává.

Mára azonban az emlékoszlop előtt szépen gondozott füves részen ott vannak a nevesített sírhelyek is.

Szolnok

Országzászló

2010-ben avatták fel a Tisza Virág híd lábánál, a Tiszai hajósok terén az országzászlót. A nyolc méter magasan lengő, nyolc négyzetméteres lobogóra közadakozásból gyűlt össze a pénz. Az országzászló talapzatát a honfoglalóktól az utódokra maradt un 'szolnoki strázsa tarsolylemez' illetve egy 'rakamazi turul' ábrázolás díszíti. A terveket Kövér István és Révai Attila építészmérnökök készítették, és a Bau-Komplex Kft. valósította meg.

Szolnok városának történetében ez a második országzászló. A korábbi, az un. Ereklyés Országzászlót 1934-ben a trianoni tragédia emlékére szintén közadakozásból emeltetett a város. Tíz év múlva a bevonuló orosz csapatok ledöntötték.

Tiszafüred

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett tiszafüredi hősök emlékére 1929. december 1-én avatták fel Füredi Richárd alkotását. Az ötvenes években az akkori rendszer eltávolította a turult, majd az idő is erősen kikezdte. Helyi összefogással Győrfi Sándor szobrászművész és ifj. Győrfi Sándor kőfaragó 2009-ben felújította az emlékművet, és azóta újra régi fényében csillog a bronz turulmadár.

Az emlékmű felirata:

„NEM AZOK HALNAK MEG,
AKIKET ELTEMETTEK,
HANEM AZOK,
AKIKET ELFELEDTEK.”

Az utolsó kép még a felújítás előtt mutatja az emlékművet.

Tiszagyenda

Világháborús emlékmű

2004 májusában avatott, a II. világháború áldozatainak emlékére állított emlékmű.

Tiszajenő

Világháborús emlékmű

A település főterén álló hősi emlékmű a második világháború katonai és civil áldozatainak állít emléket a hősi halottak névsorával. 2014-ben újabb emléktáblát avattak, amelyen további hősi halott neve is helyet kapott.

Tiszaroff

Világháborús emlékmű

Az első világháború után az elesett hősök emlékére gróf Waldeck Hubert emeltette ezt a turulmadaras emlékművet a település központjában. 1923 augusztus 22-én avatták fel. Az alkotás Farkas Gusztáv kőfaragó munkája. Anyaga szomolyai terméskő. Magassága 5,4 m.

Alul lépcsőzetes kiképzés, rajta obeliszk, tetején turulmadár látható.

Tiszatenyő

világháborús emlékmű

2002. november 1-jén avatták fel a II. világháborúban hősi halált halt helyi lakosok tiszteletére emelt történelmi emlékfalat. A falon található domborműveket Varga Gábor szobrászművész készítette.

Törökszentmiklós

Trianon emlékmű

2017-ben a trianoni évfordulón adták át Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását.

Az oszlop egy világtengely, az életfa megfelelője. A földet és az eget köti össze így biztosítva a közöttük lévő vertikális kapcsolatot. A törött oszlop az elmúlásra utal. A madár az égbe emelkedés, az istenekkel való kommunikálás a magasabb tudatállapotba való átlépés, a lélek és a szellem szimbóluma. - mondotta az avatáskor Pogány Gábor Benő szobrászművész.

Újszász

Világháborús emlékmű

A város temetőjében állították fel 2001-ben a Hősök emlékművét, az ismeretlen magyar katona sírjára. Turza Ferenc készítette a "Nemzetünkért elesett magyar hősök emlékére" ajánlott kompozíciót. 2001. május 26-án adták át és szentelték fel.

A világháborúban közel 700 újszászi vett részt. Közülük legalább 83-an vesztették életüket. Több tucat embert vittek ki a Szovjetunióba, akik csak évek múlva tértek haza.