Hajdú-Bihar megye

Ártánd

Millenniumi emlékmű

Az emlékmű Szőke Sándor szobrászművész alkotása. Obeliszk forma, melyen a történelmi Magyarország totemállata, a turul áll. Honfoglalás kori motívumokat idéz, de hangulatában román kori faragott oszlopfő benyomását kelti.

Állíttatta Ártánd Község Önkormányzata, a magyar államalapítás 1000. évfordulójára, 2000. augusztus 20-án.

Bagamér

Világháborús emlékmű

Györgyegyháza település mára már eltűnt, a 16. században beleolvadt Bagamér határába. E hajdanvolt település érdekessége, hogy a falut a Turul nemzetség érmelléki jobbágysága alapította a 13. században.

Balmazújváros

Világháborús emlékmű

1942. októberében fordult Balmazújváros elöljárósága a község hazafias közösségéhez, hogy sok más magyar településhez hasonlóan közadakozásból állítsanak emlékművet az első világháborúban elesett helyi katonák tiszteletére.

Az Emlékmű Bizottság kérése ("adjon mindenki erején felül, mert annyit úgysem adhatunk, amennyit a hős halottak adtak") meghallgatásra talált, és a következő évben már állt is a hadiözvegyek, hadiárvák és minden jólelkű adományozó hozzájárulásával készült szobor.

Az emlékmű Rápolthy Lajos szobrász alkotása 1943-ból. Fő korpuszát egy 6-7 méter magas műkő kőoszlop adja, amelynek két oldalára vésték az első világháború 768 hősi halottjának nevét ábécésorrendben, illetve az 1942. év végéig ismert II. világháborús áldozatok, valamint vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes nevét. A szobor hátsó oldalán Balmazújváros címere látható.

Az oszlop tetején egy pazarul kidolgozott, éppen szárnyra kapó, sivító turulmadár áll. A kőtömb előtt egy másfélszeres életnagyságú katona szobra, aki jobb kezével kürtöt emel a szájához, baljában puskáját markolja. A katona háta mögötti rész a lábaknál csak durván van kifaragva, egy domborműhöz hasonlóan csatlakozik az oszlophoz. A trombitás így szervesen kapcsolódik az elhunyt katonák neveit tartalmazó tömbhöz, mintegy sorsközösséget, összetartozást kifejezve a megboldogultakkal.

A hősi emlékművet kegyeleti helynek tekintették mindazok, akiknek közeli hozzátartozói a háborúban hősi halált haltak. A szoborhoz sok éven át mindig vitt valaki virágot. Már elhunytak a hadiözvegyek, már az első világháborúban hadiárvává lettek sem élnek. De mindig van emlékező, aki halottak napján elhelyez egy szál virágot a szobor talapzatára.

Berettyóújfalu

Ezredévi emlékmű

A hét méter magas talpazaton álló turul emlékművet 1950-ben lerombolták, majd 2000-ben Kurucz Imre helyi szobrászművész tervei alapján újra felállították.

Berettyóújfalu

Világháborús emlékmű

A város első emeletes háza előtt, a főtéren áll Kurucz Imre 1994-ben felállított szobra.

Az 1875-ben épült házat eredetileg községházának szánták. Ma a földszinten a Sinka István Városi Könyvtárnak, az emeleten pedig a Bihari Múzeumnak ad otthont. Amilyen fordulatos sorsa volt magának az épületnek, legalább ilyen osztályrész jutott az előtte lévő téren álló szobroknak is.

Először itt állították fel Tisza Kálmán miniszterelnök szobrát. Ennek a szobornak a felállítását már 1913-ban elhatározták, de eredetileg nem itt, hanem a miniszterelnök szülővárosában, Nagyváradon kívánták elhelyezni. A történelem azonban közbeszólt. Ugyanis a világháború alatt nem tudták, utána pedig már nem lehetett felállítani a tervezett helyen. Így 1928-ban a berettyóújfalui községháza előtt avatták fel. Majd a sors kegyelméből a második bécsi döntés után 1942-ben a szobrot mégis kivitték Nagyváradra, ahol a miniszterelnökről akkor elnevezett téren fel is állították. Azonban nem sokáig díszíthette a várost, mert a "sors" újabb közbeavatkozása révén már 1945-ben eltávolították talapzatáról és a bronz szobornak nyoma veszett.

Az újabb sorsforduló a szobor helyén érkezett el, és az ötvenes években szovjet hősi emlékművet állítottak a helyére, melyet a "felszabadulás" 30. évfordulója tiszteletére 1974-ben felújítottak.

Majd jött az eddigi utolsó fordulat és 1994-ben avatták fel a most látható emlékművet, melynek tetején egy turulmadár látható. Az alkotója: Kurucz Imre. Az oszlopon körben az áldozatok nevei láthatóak. Az oszlop előtt egy kis emlékkő van, babérággal és egy rohamsisakkal.

Debrecen

39-es sz. gyalogezred emlékműve

Debrecenben, a Nagyerdő kapujában kapujában áll a város háziezredének, a 39-es gyalogezrednek az emlékműve.

A Mária Terézia rendeletére létrehozott gyalogezred alapítója gróf Pállfy János ezredes, névadója Don Miguel spanyol infáns volt. Az ezred több mint másfél évszázados fennállása során részt vett a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia minden háborújában, hadjáratában. Kivette részét a török elleni harcokból, a francia háborúkból, az 1848/49-es szabadságharcból és az I. világháborúból is. Hősi történetük 1918-ban, a Monte Perticától délkeletre ért véget.

Az emlékmű Debreczeny Tivadar alkotása, 1924 és 1925 között készült. A kivitelező a Debreceni Műkőgyár volt. 1925. szeptember 6-án avatta fel József főherceg, az olasz front egykori hadseregparancsnoka. 1981-ben restaurálta Hondromatidisz Rigasz, a balmazújvárosi második világháborús emlékmű alkotója.

Az emlékmű költségét a városi lakosság közadakozásából, és azon települések adományaiból gyűjtötték, ahonnan a 39-eseket sorozták.

Az obeliszk magassága több mint 12 méter. A nyújtott csonka gúla tetején a Szent Korona foglal helyet, melyet 1945 után eltávolítottak róla és csak közvetlenül a rendszerváltás előtt került vissza az. A korona alatt a magyar címer látható. A talapzaton négy büszke tartású katonaalak áll. A főalak egy kardját kirántani készülő ezredes, lábánál turulmadár terjeszti szárnyait. A más korból való, más stílusú ruhában lévő négy katona - az ezredes, a zászlótartó, a baka és egy Mária Terézia-korabeli harcos - utal az ezred hosszú fennállására.

Az emlékmű talapzatán az ezred élettörténetére utaló sorok olvashatók:

„Messze világtájak földjén, hol hadba viharzál, / Van híred s temetőd, régi hires regiment. / Érzé Nagy Frigyes is vele vívó fegyvered élét / És lobogóid előtt egy Bonaparte megállt. / Néma, de büszke köved fennen hirdesse örökké, / Hős fiak áldozatán a haza újra virúl.”

Az obeliszk minden oldalán emléktáblákat helyeztek el .

Az ezred hősi történetét befejező I. világháború hősi halottjaira emlékeznek a következő sorok:

„A volt debreceni 39-ik gyalogezred 1914-1918. évi háborúban a hazáért és királyért elesett hősi halottjának emlékezetére.”, „Emelték hálás kegyelettel és örök büszkeséggel Hegyközszentimrei Wolff János tábornok kezdésére áldozatkész honfitársak támogatásával a 39-es bajtársak 1925.”, „Készítette és felépítette a Debreceni Műkőgyár R.T.”, „Tervezte Debreceny Tivadar szobrász.”

Az első világháborúban hétezer katonája esett el az ezrednek. Ennyi nevet természetesen lehetetlenség lett volna rávésni az emlékoszlopra, ezért az elesettek nevét tartalmazó könyvet egy rézládában (Győri János lakatosmester munkája) helyezték el, amely az emlékmű előoldalán kapott helyet.

1989-ben lett kiegészítve második világháborús emléktáblával („1941 - 1945. Emlékezzünk a második világháborúban elesett katonáinkra, a hadifogságban eltűnt, a munkaszolgálatban, a deportálásban elpusztult, a háborús események áldozatául esett valamennyi honfitársunkra! Debrecen város lakossága. 1989.”)

Debrecen

Debreceni Első Takarékpénztár palotája

1912-re épült fel Debrecen legrégibb pénzintézete, a szecessziós stílusú Debreceni Első Takarékpénztár palotája.

A homlokzat stukkóit és szobrait Somogyi Sándor készítette. A Piac utcai homlokzat reliefjei az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkát mutatják be. Régi rézportálja egy híres berlini műhelyben készült, a belső fajanszmunkákat a pécsi Zsolnay-gyár szállította.

1998-ban a homlokzatot felújították.

Debrecen

Bethlen Gábor Szakközépiskola

A Bethlen Gábor Szakközépiskola udvarán, Bethlen Gábor szobránál a zászlótartót díszíti a turul.

Debrecen-Bánk

Debrecen önálló városrészében, Bánkon a Bánki Gyülekezet állított 2011-ben emlékművet a Pozsonyi Csata, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc, valamint az 1956-os Forradalom Hőseinek tiszteletére.

Derecske

48-as emlékmű

A városka főterén, a szoborparkban áll az 1848-49-es szabadságharc emlékműve, melyet az ötvenedik évfordulóra emeltek. A Turulmadár egy kb. három méter magas talapzaton látható. Alkotója Gerenday Béla. Felállítás éve 1898.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást

Földes

Világháborús emlékmű

Gáborján

PRO PATRIA

Győrfi Lajos alkotása, 1997-ben állították fel.

Hajdúbagos

Trianon emlékmű

Hajdúböszörmény

Millenniumi emlékmű

A 2001-ben felállított alkotás Győrfi Lajos munkája. Az első, az alacsonyabb "derékba törött". A hátsó, a magasabb oszlop tetején azonban az angyalok a Szent Koronát a magasba emelik. Közöttük a kövön a nagyszentmiklósi kincsről ismert Turul látható.

Érdekes a szobor helyének a története is, híven mutatja a történelmi változásokat. A város e kiemelt helyén, a gimnázium előtt először 1937-ben Országzászló volt, amit 1945-ben lebontottak. Kis szünet után követte az 1965-ben felállított Felszabadulási emlékmű (Martsa István alkotása). Azt 1990-ben távolították el a térről, ismét kis szünet és 2001-ben állították fel a most látható emlékművet.

Hajdúböszörmény

Turulmadár a városháza homlokzatán

A Bocskai téren álló városháza épületének tetején áll a Turulmadár 1906 óta. Azóta már a negyedik címer van a homlokzatán, de a turul - vaskarddal a szájában - változatlan.

Hajdúnánás

Turulmadár a városháza homlokzatán

2010. június 4-én avatták fel a történelmi Magyarországot jelképező emlékkő képében megjelenített Trianon emlékművet. Ezt egészítette ki 2021-ben Babusa János szobrászművész alkotása, a turul.

Hajdúszoboszló

A Szent István parkban található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. 2000 óta a Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a Turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik. Alkotójuk Győri László.

A madár alakja egy gyepesített földhalmon áll, kb. 4 méter magas, festett fából készült, stilizált.

Hajdúszovát

Világháborús emlékmű

A Hősök terén, kis parkban látható Dankó József 1924-ben felállított alkotása.

A Művelődési Otthonnal szemben, különálló kis bensőséges parkban, bekerítve áll az I. világháborús emlékmű. A kb. 5 méter magas műkő oszlop hátoldalán a háborús hősi halált haltak neve olvasható, valamint "Ez emléket Hajdúszovát közönsége állíttatta 1924-ben."

Előoldalon alacsony talpazaton sebesült, bekötözött fejű fiatal katonát látunk, jobbjával szuronyára támaszkodik. Fölötte, az oszlop tetején szárnyát védelmül kitáró turul áll.

Mezősas

"Pro Patria"

Az I. és II. Világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása. 1994-ben állították fel.

Nyíracsád

Világháborús emlékmű

1995-ben állíttatta Nyíracsád Község Önkormányzata, alkotója E. Lakatos Aranka.

Nyíradony

Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét a Nemzeti Összetartozás Napjának tiszteletére 2013. június 4-én avatta fel Nyíradony városa. Az emlékmű Juha Richárd szobrászművész alkotása.

A magyarok sorsát meghatározó államférfiaknak emléket állító szoborcsoport központi eleme a Magyar Turul, amit félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi alakja. Még nem eldöntött, hogy személy szerint ki lesz e 16. Az elv: az Emlékhely azoknak a sorsunkat meghatározó személyiségeknek állít emléket, akik a magyarság történetének egy kiemelt időszakát fogják össze és jelenítik meg.

Az Emlékhely nyitó és a Nemzeti Összetartozás Napján bemutatásra és átadásra került elemei: - Attila - A hunok királya - mellszobor, a sorban következő - Árpád - A magyarok vezére - mellszobor kőoszlopa és a központi elemet jelentő 5 méter magas süttői faragott kőtömb, tetején, a kiterjesztett szárnyú bronzból kiöntött, 2,80 méter szárnyfesztávú Turul. A kőtömb frontján a kőbe vésett Ima, a „Hitvallás" sorai olvashatók, valamint a sokunk számára legkedvesebb, az 1874-es, majd 1915-ben a boszniai címerrel is kiegészülő Koronás középcímer látható.

„Hiszek egy Istenben,
hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában."

A központi elem, valamint a közös gyökeret és egybetartozást is szimbolizáló félköríves alapzat között a 12 méter magas Országzászló került felállításra.

A helyi viszonylatban monumentális alkotás tetejéről letekintő, védőszárnyait kiterjesztő Turul egyben közös hitvallásunkat is hirdeti, mely átszövi azt a lelkületet, amivel értéket őrzünk, jelet hagyunk, és az utánunk jövőknek a várost is építjük.

„Az elődök emlékére, az élők erejéből, a jövő nemzedékének”.

Püspökladány

Trianoni emlékmű és országzászló

2010 augusztus 20-án avatták fel Győrfi Lajos szobrászművész alkotását. A mészkő alakú törött oszlopra a turul éppen leszáll, karmai között a görbe magyar szablyával. Az oszlopon a történelmi Magyarország címere látható.

Az országzászló talapzatán a Szabó Dezsőnek tulajdonított mondást olvashatjuk: „Minden magyar/ felelős/ minden magyarért"

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Püspökladány

Millenniumi emlékmű

A római katolikus templom szomszédságában áll a 2001-ben felavatott millenniumi emlékmű. Győrfi Lajos alkotása a sziklába faragott, vagy azon elhelyezett hun, szkíta, avar kori, honfoglalás kori püspökladányi leletegyüttessel az államalapításnak állít emléket. Attila kardja, a csodaszarvas is “kibújik” az egyik kőből, de Lehel kürtje és a “püspökladányi kereszt” is megtalálható rajta. Szent István fején a Szent Korona, kezében a kard lefelé mutat, szinte a múltba, a turul legendára utal. Másik kezében kettős keresztet tart, mely az égre mutat. Mögötte a latin kultúra meghonosítását szimbolizáló oszlopfő, melyen Szent István intelmeiből találhatunk részleteket.

Sárrétudvari

Turul szobor

A 2007 áprilisában létrejött a „Kézenfogva testvéreinkkel" alapítvány segítségével 2013-ban turulmadaras emlékművet avattak a településen, amikor azt sem az önkormányzat, sem a református egyház nem támogatta. De voltak néhányan, akik komolyan gondolták, hogy a múlt, a dicső ősök tisztelete mindig az élők kötelessége. És a civil összefogás erejét mutatja, hogy életre keltve a „Turul családot", magán erőből magán területen mintegy zarándokhelyként létrehozták a szobrot. A közös szellemiség adta kohéziós erő révén hamarosan több száz tagja lett a „Turul családnak" Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Magyarországról, sőt még civil szervezetek is csatlakoztak hozzájuk.

Így aztán a sárrétudvari turulmadár nem közpénzből, nem párt szimbóleumként formálódott, hanem egy családi ház udvarán erősíti az odalátogatókban az anyaországhoz való tartozás tudatát, és emlékeztet Szabó Dezső gondolatára, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért".

Az Erdélyben készült műkő alkotást 2013. szeptember 1-én avatták fel Sárrétudvariban.

Tiszacsege

világháborús emlékműp

A Gránátos Katonaszobor az első világháború harcterein elesett 118 csegei katonának állít emléket. A közadakozásból 1924-ben felállított szobor talpazatán a "Pro Patria" felirat és az elesettek névsora olvasható. A szobor alkotója Debreczeni Tibor jeles szobrászművész.

A szobor a Református Templom templom kertjében látható.

Tivadar

világháborús emlékmű és millenniumi emlékoszlop

Átadás ideje: 2001.