Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abaújszántó

Szent István emlékmű

A római katolikus templom melletti kis téren 2003 óta áll a Szent István emlékmű. Az alkotást egy kis földhalmon helyezték el, kiegészítve egy nagy fakereszttel.

Az emlékmű születésének igen kalandos története van. Egy igazán hatalmas, méltó emlékművet kívánt a település faragtatni Szent István királyról. Ehhez megszervezték a fafaragótábort, beszerezték a szoborhoz szükséges méretű fatömböt. De mielőtt a művész nekikezdett volna a munkának, egy éjszaka ismeretlen tettesek elvitték a fatömb egyik felét. A megmaradt részből már nem lehetett álló alakos szobrot készíteni, így készült el kompromisszumként az ülő alakos István király alakja. Végül a szobrász, Frech Ottó királyi trónon, országalmával és jogarral a kezében ábrázolta államalapító királyunkat.

A trón hátoldalán stilizált Turulmadár, és Csodaszarvasok láthatóak.

Aggtelek

világháborús emlékmű

Az első és második világháború aggteleki áldozatainak emlékére állíttatta 2015-ben Aggtelek Községi Önkormányzata. Korábban a településen emléktábla őrizte a hősök emlékét. Az emlékmű terméskőből épített kapu, tetejét turul díszíti. Alatta az 1990-es magyar címer látható. Az oszlopon baloldalon az I. világháború áldozatainak, jobb oldalon pedig a II. világháború áldozatainak emléktábláját helyezték el.

Alsódobsza

Hősök kopjafája

Arnót

Wass Albert emlékkő

A Millenniumi emlékparkban állították fel 2008-ban a Wass Albert-emlékév alkalmából Ekker Róbert alkotását, a Wass Albert emlékkövet. Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének kiemelkedő egyénisége, nagy idők koronatanúja, az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke. Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része.

Az andezit kövön elhelyezett domborművön Wass Albert képmását és egy ismert gondolatát láthatjuk az „Üzenet haza" című verséből:

„Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad."

Az emlékkő felső részén egy bronzszínűre festett, műkőből készült turulmadár áll egy gömbön, rajta a „HAZÁÉRT" feliratot olvashatjuk. 2010. augusztus 20-án Trianonra emlékezve egy kiegészítő márványtáblát helyeztek el, melyen a felirat:

„Vándor / ki itt megállsz, tudd / Trianonnal / Magyarország / területének / több mint 2/3-át, / Lakónépességének több / mint felét vették el.

A trianoni békediktátumról itt, Wass Albertről pedig itt olvashatunk egy-egy összeállítást.

Aszaló

világháborús emlékmű

Az 1945 előtt készült emlékmű Edelstein H. miskolci kőfaragó alkotása. 1991-ben felújították. 57 hősi halottnak állít emléket.

Bánhorváti

Kálvin emlékmű

A fagalériás toronnyal és ferde támpillérekkel épített református templom udvarán áll a Kálvin emlékmű. A Reformáció 400 éves évfordulójára tervezte és többed magával építette az egyházközség akkori lelkipásztora, Lenkey Gyula, akinek - a szobor tanúsága szerint - magyarságtudata és felekezeti hovatartozása a helyes sorrendben jól megfért egymással. Így születhetett meg a 4 méter magas, az Upponyi völgy sziklájából összegyűjtött kövekből formált emlékmű, melynek tetejét egy vasbetonból készített turulmadár ékesíti. 1924. október 31-én avatták fel.

Bodrogkeresztúr

Hétvezér emlékpark

Honfoglalási emlékmű

Az emlékligetben a Millennium évében állították fel Sárossy Tibor sárospataki fafaragó művész alkotását, a honfoglaló hét vezér faszobrát. Középen a vérszerződést jelképező kehely áll. Mellettük a település címerét tartalmazó zászlótartót a Közép-európai Művésztelep alkotói készítették, bodrogkeresztúri kőből faragva.

A 'honfoglalásról' vagy inkább hazatérésről itt olvashatunk összeállítást.

Bódvaszilas

világháborús emlékmű

Az első világháború során a 150 bevonult helyi lakosból 32 fő hősi halált halt.

Bódvaszilason a II. világháború harcai 1944. december 18-án értek véget, a szovjet csapatok bevonulásával. A település lakói közül 39 fő a harctereken vesztette életét.

Bogács

Alapítási emlékmű

A bogácsi kőből faragott alkotás a település fennállásának 750. évfordulója alkalmából készült, és faragott képei bemutatják a község történetét, az itt élők jellemző foglalkozását. Így megidézik a képek a szőlőművelést, a fürdőt, a kőbányászatot és az erdőgazdaságot is.

Borsodszentgyörgy

világháborús emlékmű

Az 1937-ben avatott Hősi Emlékmű 28 hősi halottnak állít emléket. Alkotója Udvari József kőfaragó.

Bükkzsérc

I. világháborús hősi emlékmű

1939. március 15-én felavatott, terméskőből, bogácsi dácit tufából készített emlékmű alkotója Papp Károly bükkzsérci kőművesmester volt. A szobor utca felőli oldalán az I. világháború bükkzsérci hősi halott katonáinak márványtáblába vésett névsora és felette a koronás magyar címer reliefje van elhelyezve. Az emlékmű 32 hősi halottnak állít emléket. A kissé tömör obeliszk formájú szobor tetején az építéskor elhelyezett bronzból öntött turul madarat 1951-ben az országban akkor fennálló politikai felfogás nyomására eltávolították. A turulmadarat az 1989. évi rendszerváltás után a megyében az elsők között újraöntötték és visszahelyezték a szoborra.

Center

Világháborús emlékmű

1978-ig önálló község volt. A Hangony-patak jobb oldalán helyezkedik el, Sajónémetitől 3 kilométer, Sajóvárkonytól pedig 5 kilométer távolságra. Ózd város keleti pereme. A településrészen található a Nagyboldogasszony Iskolakápolna és az első és a második világháború áldozatainak emelt emlékmű. A világháborús emlékmű Kallós Ede munkája.

Cigánd

Világháborús emlékmű

Közadakozásból emelték 1938-ban a világháború helyi áldozatainak emlékére. Falán márványtábla hirdeti a háborúban elesettek névsorát. Ez a tábla korábban a református templom nagycigándi bejáratánál volt elhelyezve, innen vitték át az emlékműre.

1994-ben Szőllősy Enikő és Pál András felújította.

Tetejéről a turult vandál kezek kétszer is letörték. Először a Rákosi rezsim hatalomra jutásakor, állítólag részeg provokátorok, másodszor 2009-ben lopták el. A tetemes helyreállítási költségek miatt csak 2014-ben került az eltűnt helyére új turul: Czigándi Varga Sándor alkotása.

Cserépfalu

A Fidóci Pincesoron található Mizser Pincében turulmadarat, jurtát és a Hét Vezér vérszerződését láthatjuk kifaragva.

Csernely

Turul szobor

A trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulója alkalmából megtartott Trianon Emléknapon avatták fel a Turul szobrot.

Csobaj

Trianon emlékmű

Damak

Hősi emlékmű

Damakban, a Millenniumi emlékparkban 2000-óta áll a két világháborúban elesett damaki hősök tiszteletére emelt emlékmű. Tervezője Viszoki Csaba.

Az obeliszk jellegű talapzaton márványtáblába vésve található a két világháborúban elesett damaki hősök névsora. A tetején díszlik egy bronzból készült, karmai között kardot tartó Turulmadár.

Dédestapolcsány

Hősi halottak emlékműve

Világháborús emlékmű

A Dédes és Bántapolcsány világháborús áldozatainak tiszteletére állított emlékhely a község központi helyén található. Az 1936-ban felavatott emlékművet Szendrei Endre mérnök tervezte és Tóth Szilveszter kőművesmesterrel készítette el a helybéli lakosok segítségével.

1994-ben felújították, ekkor nyerte el környezetével együtt mai formáját. A felújítás Filippinyi Gábor, Csiki László, Király Róbert munkája.

Az emlékmű az első és második világháború dédesi és bántapolcsányi áldozatoknak állít név szerinti emléket, külön kiemelve a deportált és kivégzett zsidók névsorát. Az emlékezést Illyés Gyula Ne feledd a tért... című versének utolsó versszaka zárja:

Nem nyuszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant.
Új hont érlel a föld.

Detek

világháborús emlékmű

2005-ben állította az emlékművet a világháború helyi áldozatainak a település önkormányzata.

Dubicsány

Turul emlékmű

Az önkormányzattal szemben látható a 2004-ben felállított 12 méter magas kopjafa, Ráczi István putnoki fafaragó munkája. A talapzaton látható Dubicsány település címere és két évszám (1944-2002)

Edelény

Világháborús emlékmű

A város központjában, a Hősök terén látható a marosvásárhelyi származású Székely Károly szobrászművész 1930 szeptemberében felállított alkotása. Talapzaton álló, mintegy 2,5 méter magas obeliszk tetején láthatjuk a bronzból készült, karmai között kardot tartó turulmadarat. Az obeliszk előtt magyar baka áll, vállán puskával, jobbjában földre hajtott zászlóval.

1951-ben a turulmadarat traktorral ledöntötték, melynek következtében az obeliszk felső harmada is letört. A turul sohasem került elő. A szobrot először a letört részek nélkül helyreállították, a rongálás nyomait eltüntették.

A rendszerváltozás után valóban helyreállították, és kiegészítették a II. világháborús áldozatok névsorával. A műkőből készült katona alakját is újra öntötték, és az elveszett turulmadár helyett is új készült, mely Stremeny Géza budapesti szobrászművész alkotása.

Az újjáépített szobor avatására 1991. március 15-én került sor. Az I. világháború edelényi áldozatai az obeliszk hátoldalán, vésett betűkkel, két oszlopban szerepelnek.

Egerlövő

Világháborús emlékmű

1921. május 21-én avatták fel a szomolyai kőfaragó, Szalóki István alkotását, mely 56 hősi halottnak állít emléket.

Felsőnyárád

Világháborús emlékmű

A település közepén 1933 óta állít emléket az első világháború 17 helyi áldozatának Edelstein H. kőfaragó alkotása. Később kiegészítették a II. világháború áldozatainak neveivel. 1997-ben felújították.

Felsőtelekes

Millenniumi emlékmű

A homokkőből épült, turulmadaras emlékmű felszentelése 1939 szeptember 8-án, „kisasszony napi” ünnepen történt. Újraépítése a 2000. évi Millenniumi ünnepségre készült el központi segítséggel, más formátumban, bogácsi fagyálló terméskőből és új gránit táblákkal. Az egyik táblán az I., a másikon a II. világháború hősi halottainak nevei olvashatók, míg a harmadikon a „Millennium 2000” felirat található.

Felsőzsolca

Világháborús emlékmű

A II. világháború felsőzsolcai áldozatainak emlékműve - Varga Éva alkotása - 1991. óta díszíti a település temetőjét.

Galvács

Világháborús emlékmű

2019. augusztus 18-án avatták fel a felújított I-II. Világháborús emlékművet.

Gesztely

Világháborús emlékmű

A Polgármesteri Hivatal előtti téren áll 1991 óta Ekker Róbert szobrászművész alkotása.

Az oszlopon Magyarország címere, tetején bronz Turulmadár. Előtte gránittáblába vésve a település hősi halottainak névsora látható.

Girincs

Világháborús emlékmű

Farkas Lajos és Gulyás Márton kőfaragók alkotása. 1998-ban felújította Király Róbert.

Felirat:

Girincs Község Hősi Halottainak
emlékére
Büszkék vagyunk rátok Hősi halottaink,
imába foglalunk, áldott legyen hősi emléketek.
HAZÁJUKÉRT
életüket áldozták a következő Hősök
az 1914-1918 évi világháborúban.

Golop

Világháborús emlékmű

A két világháború áldozatainak és a deportáltaknak az emlékműve.

Halmaj

Turul szobor

2020. augusztus 17-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve adták át az emlékművet.

Harsány

Világháborús emlékmű

Aszalay György alkotását az I. világháborúban hősi halált halt harsányiak emlékére 1938-ban közadakozásból állították.

Az emlékművet 1,5 méter magas bronz Turul szobor ékesíti, melyet 1948-ban eltávolították. Harsány Község Önkormányzata a település fennállásának 750 éves jubileuma kapcsán kezdeményezte, hogy az I. világháborús emlékművet - lakossági adakozásból - helyreállíttatja. A község nagylelkű adakozása eredményeként megvalósult egy régi álom és a régi talapzaton 2011. október 23-án átadásra került az új Turul. A 1,5 méter magas bronz szobrot a helyi születésű Nagy Róbert szobrászművész készítette, és az emlékmű talapzatának javítása, felújítása is az ő keze munkáját dicséri.

Hegymeg

Világháborús emlékmű

A település főutcáján, a református templom mellett áll az 1940-ben felavatott hagyományos műkő emlékmű. „Az 1914-1918 világháború hősi halottaink emlékére" állított emlékoszlopon 6 helyi áldozat neve olvasható. Az emlékmű tetején szárnyait széttáró, öntöttvas turulmadár látható karmai között karddal, a kard alatt pedig korona nélküli műkő magyar címer.

A turul az 1990-es évek végén leesett, széttört, ezért került az emlékműre új turul 2002-ben, melynek formája és színe eltér az eredetitől.

Az önkormányzat 2015-ben az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázatán nyerve felújította az emlékművet.

Hejőbába

Világháborús emlékmű

A világháborúk hejőbábai áldozatainak emlékére állított emlékmű. Az 1993-ban felállított turulmadaras emlékmű a Művelődési Központ előtti kis téren található és a világháborúk hejőbábai áldozatainak emlékét őrzi.

Hejőszalonta

Világháborús emlékmű

A református templom előtt álló mészkőből készült emlékmű Varga Éva munkája.

Hernádszentandrás

Világháborús emlékmű

1923 óta állít emléket a település 16 hősi halottjának az erdőbényei Horváth Jenő szobrász-kőfaragó alkotása.

Hernádvécse

Világháborús emlékmű

Az 1920-években felavatott emlékmű 28 hősi halottnak állít emléket.

Hollóháza

Világháborús emlékmű

A két világháború áldozatainak emlékére 2004-ben állíttatta az önkormányzat.

Járdánháza

Világháborús emléktábla

1938-ban 14 helyi hősi halott emlékére állították az emléktáblát a római katolikus templom falán. 1945-ben felújították és kiegészítették a második vliágháború áldozatainak névsorával.

Jósvafő

világháborús emlékmű

Az emlékmű az első világháború 12 helyi áldozatának állít emléket a község főterén. Turóczy főjegyző állíttatta 1928-ban fia emlékére. Második világháborús emléktáblával kiegészítve.

2007-ben felújították. A felújítás Varga Éva szobrász nevéhez fűződik.

Karcsa

Hősi halottak emlékműve

Karos

Honfoglalás kori Emlékpark

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye, itt kerültek elő a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb Honfoglalás kori temetői. Az 1986-90 közötti ásatások során összesen 73 honfoglalás kori sírt tártak fel dr. Révész László szakmai irányításával a régészek és rekonstruálták a temetőt. A község határában, a temetőhalmon felállított obeliszk mellett a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a kegyeleti emlékhely.

A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel. A karosi sírleletek fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A leletek között díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, pénzérmék voltak. A sok pénzérme mutatja a helyszín történelmi jelentőségét. Minden bizonnyal az egyik honfoglaló fejedelmünk építette ki első hatalmi központját a környéken.

Kiemelkedő rangú és gazdagságú férfi nyugodott az 52. sírban, melynek helyét emlékmű őrzi. A mellette talált tárgyak alapján valószínű, hogy jelentős szerepet töltött be a X. század nagy fejedelmei között. A férfiak erős felfegyverzettsége, méltóságjelvényekben való gazdagságuk azt jelezheti, hogy e temetőben a fejedelmi kíséret különböző rangú vezetői, családtagjaik és háziszolgáik, valamint helyzetüknél fogva többnyire nőtlen kísérő harcosaik nyugodtak. Közülük kerülhettek ki a X. századi magyar hadjáratok vezetői és résztvevői is.

A kegyeleti emlékhely méltó környezetet biztosít az itt nyugvó honteremtők számára, és egyben minden magyar embernek lehetőséget nyújt, hogy leróhassa kegyeletét eleink sírjánál.

A misztikus hangulatot sugárzó emlékparkban meghatóan szép vers köszönti a látogatót:

A „honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.

Kazincbarcika

Világháborús emlékmű

1931-ben állították fel Rözge László helyi szobrászművész alkotását az I világháború barcikai áldozatainak emlékére. A református templom mellett álló emlékmű 1989-ben II. világháborús, 1992-ben pedig 1848-as emléktáblával egészült ki.

Az emlékoszlop eredetileg a falu főutcájának közelében található gesztenyefás parkban állt. A városrekonstrukció folyamán az emlékművet 1989-ben áthelyezték jelenlegi helyére: a sajókazinci református templom kertjébe.

Az emlékmű felirata (a hősi halottak nevein kívül):

„PRO PATRIA
1914 - 1918
Állíttatta Barcika község hálás közönsége az Úrnak 1931. esztendejében.”

Kázsmárk

Világháborús emlékmű

A két világháború kázsmárki hősi halottainak, valamint a a Kázsmárk területén a II. világháborúban elesett magyar honvédeknek állít név szerint emléket, valamint külön megemlékezik 5 ismeretlen társukról is.

Kisgyőr

Turul emlékmű

A Rákóczi Ferenc utcában az Aradi vértanúk emlékparkjában helyezték el. Az emlékpark kopjafáit a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által rendezett alkotótáborban résztvevők készítették.

A Turulmadarat Lakatos József fafaragó készítette, felállítására 2010. július 27.-én került sor.

Kisgyőr

Rákóczi emlékoszlop

Rákóczi faragott emlékoszlopa Kisgyőrött. Terve Kékedi László fafaragó mesteré, és a nyaranta általa szervezett faragótábor résztvevői faragták.

Kisgyőr

Kiskinizs

Emlékoszlop

A nyárádszeredai Bíró János fafaragó emlékoszlopot adományozott a Kiskinizs közösségének, amellyel egyúttal köszönetét is ki kívánta fejezni a magyar államnak a kettős állampolgárság törvénye miatt. Az oszlop tetejére turulmadarat faragott a művész, amelynek szárnyai a szeretet kettős lángjára emlékeztetnek.

Kiskinizs

Millenniumi emlékmű

Kiskinizs település millenniumi emlékműve 2018.10.23-án az 1956-os forradalom Szabadságharc és Trianon emlékére kiegészült egy turulmadárral. Az adományozó Orosz Miklós és családja

Az emlékművön idézet olvasható Siklósi András Turul induló verséből:

„Isten-küldte Turul
mutasd meg hatalmad
hozz békét és szabadságot
az összes magyarnak”

Komjáti

Világháborús emlékmű

Az 1926-ban felavatott emlékművet 2000-ben felújították. A vaskerítéssel körülvett parkban álló emlékművet betonelemekből építették fel. Az obeliszk tetején egy beton gömbön szárnyait széttáró, karmai között kardot tartó bronz turult helyeztek el.

Az első világháború 17 hősi halottjának nevei mellett egy idézet olvasható oldalán: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért".

Később a második világháború hősi halottjainak nevei is felkerültek az emlékműre.

Kupa

Világháborús emlékmű

A református templom kertjében áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve.

Kurityán

Világháborús emléktábla

A 2009-ben felújított evangélikus templom falán láthatjuk az első világháborús tiszteletére készült emléktáblát. A díszes műkőkeretben fekete márványtábla örökíti meg a világháború 9 helyi áldozatának nevét. A keret tetején szárnyait széttáró műkő turul van. településen nincs katolikus templom, mind a négy történelmi keresztény egyház az evangélikus templomot használja.

Lak

Világháborús emlékmű

A hősi emlékművet Székely Károly szobrászművész alkotta 1935-ben, mely a református templom előtt áll. 1994-ben felújították.

A 230 cm magas műkő obeliszk tetején szárnyait széttáró, műkő turul, karmai között vas karddal. Az obeliszk felső részén műkő, korona nélküli, magyar címer. Az obeliszk előtt 183 cm magas, jobbjában puskát, bal vállán zászlót tartó magyar baka áll. Két fekete márványtáblán olvashatjuk a világháború áldozatainak nevét

Legyesbénye

1000 éves emlékmű

2006-ban a település 1000 éves fennállásának alkalmából állították fel Ekker Róbert alkotását.

Az emlékmű tetején található turul jelképezi a legyesbényei embereket, akik óvják, védik és építik a közösséget. A sólyom által tartott címer pedig magát a közösséget jelképezi. Az emlékmű oszlopára ráírták, hogy kik és milyen célból állították ezt az emlékművet az évszázados hagyományoknak megfelelően.

Legkorábbi írott krónikák szerint az Aba nemzetség korában is éltek itt emberek település formában. Földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, erről tanúskodik néhány középkori bélyegző és Legyesbénye jelenlegi címere is. A közösség állította ezt az emlékművet atyáik tiszteletére, akik évszázadokon át szorgos munkával lehetővé tették, hogy a település fennmaradjon.

Az Aba nemzettségnek ősi javai közé tartozott ez a vidék, mert már a Névtelen Jegyző felemlíti, hogy az Aba nemzettségnek a Takta mellett is voltak birtokai. A pápai tizedlajstromokban (1332-1337) Begna a neve. Így jegyezték fel a dézsmát összeíró papok. 1374-ben Egyhazas Benye, majd Albenye néven örökítették meg nevét az oklevelek kiállítói. A XIV. században az Aba nemzetség bodrogkeresztúri ágazata volt Bénye tulajdonosa, amikor Al- és Felbénye néven ismerték.

Mályinka

Hősi emlékmű

2002. augusztus 19-én készült el a Hősi emlékmű, mely az I. és II. világháború mályinkai hősi halottainak állít emléket. A hősökre minden év május utolsó vasárnapján koszorúzással emlékeznek.

Martonyi

Hősi emlékmű

2002 óta díszíti a települést a hősi emlékmű.

Megyaszó

Turulmadár

A Megyaszói Általános Iskola kertjét díszíti Ekker Róbert 2001-ben készült alkotása.

Méra

Világháborús emlékmű

Az 1934-ben felállított I. világháborús emlékművet 1991-ben felújították, a régi megrongálódott Turulmadár helyett Pócsik István szobrász, bronz szobrát helyezték el a talapzatra. 24 első világháborús hősi halottnak állít emléket.

Méra

Mezőcsát

Világháborús emlékmű

Az I. világháborús emlékművet, Görömbey Imre szobrász alkotását, 1928. szeptember 23-án avatták fel. A kő talapzaton 5 méter magas obeliszk áll, azon a bronz turul, előtte két személyt ábrázoló szoborkompozíció. A szobor két alakja egy öreg és egy fiatal katona, szimbolizálva az egymásra utaltságot. A bronzszoborba bele van vésve az öntő neve: „Krausz Ferencz budapesti bronzöntő”. Az emlékmű 180 hősi halottnak állít emléket.

Az obeliszk tetején található turul madarat a 1948-ban eltávolították. Több mint 40 év után restaurálták a szobrot, 1991-ben egy helyi iparos jóvoltából került vissza helyére a turul.

Mikóháza

Világháborús emlékmű

A Sátoraljaújhely felől érkezőt a község szimbólumává vált emlékmű fogadja. Az I. világháború áldozatainak 1933-ban a lakosság lelkes munkájával emelték a turulmadaras emlékművet . A II. világháború után, mint annyi más helyen, a turulmadár itt is lekerült a helyéről, majd 1989-ben eredeti állapotában helyreállították. Az új turulmadár Pócsik István alkotása. Az emlékmű talapzatát és közvetlen környékét a millennium évében, 2000-ben felújították és lecserélték, az I-II. világháborúban elhunytak neveit tartalmazó táblát ráhelyezték.

Mikóháza

Trianon emlékmű

2020. június 4-én a Zempléni Nagyvadász Vadásztársaság kezdeményezésében társadalmi összefogással avatták fel az emlékművet.

Miskolc

A Martin-Kertvárosi Jézus Szíve római katolikus templom előtti parkban áll Lengyel Tibor kőből és bronzból álló alkotása.

Miskolc

Herman Ottó sírja

Az 1914-ben 79 éves korában elhunyt Herman Ottó végakaratában meghagyta, hogy Hámorban kíván temetkezni és síremléke egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázoljon. Ennek Miskolc városa 1965-ben tett eleget, amikor hamvait a hámori temetőben édesapja mellé helyezték. A tudóshoz méltóan egyszerű síremlék Varga Miklós szobrász alkotása, egy természetes kő, rajta a név, az évszám és a madár. 1979-ben avatták fel.

Herman a 19. század egyik legismertebb magyar természettudósa volt. Sok-sok tudományággal foglalkozott, kiemelten a madártannal, ezért is tekintik a hazai természetvédelem egyik megalapozójának. Jártas volt a néprajzban, de letette névjegyét régészként is. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Országgyűlési képviselőként kora politikai életében is részt vett.

Herman Ottó a magyar tudománytörténet legtermékenyebb tudósai közé tartozik. Fél évszázados munkássága alatt 1140 írása látott napvilágot.

Miskolc

A nemzeti áldozatkészség helyi szobra

Segélyláda az első világháború hadiözvegyeinek és hadiárváinak megsegítésére a HM-HIM Fotótárából.

Nagyhuta

Vérszerződés szoborcsoport

Onga

34. gyalogezred emlékműve

Ongai part, 3-as út
(A 3-as főút mellett Szikszó után, Miskolc előtt)

1931. október 11-én József királyi herceg avatta fel a dicső múltú 34. gyalogezred emlékoszlopát. A régi Borsod és Abaúj határán Darvas Béla ongai földbirtokos adományozott földet az emlékműnek az ongaújfalui parton. Ligeti Miklós szobrászművész készítette az őseink szent madarát formázó hatalmas, karmai közt kardot tartó bronz turul szobrot. Az emlékmű 12 méternél magasabb, haraszti kemény mészkőből készült, míg a Turul bronzból.

"Gyöngyszeme volt az osztrák-magyar ármádiának a Vilmos császárról elnevezett 34-es gyalogezred, Kassa háziezrede. Az ezredet még Mária Terézia alapította 1753-ban, és az I. világháborúban ide sorozták be a borsodi és abaúji fiatalokat. Kétszáz éven át, III. Károlytól IV. Károlyig, Abaúj és Borsod vitéz fiai vitték diadalról-diadalra ezredzászlaját; Sziléziában és Lombardiában, Gácsországban és a Brenta völgyén, ezerszám hullottak el és haltak hősi halált a világháború vérzivatarában” - olvashatjuk egy 1932-es vármegye történetét taglaló monográfiában.

Felső részén két évszám - 1733-1918 - olvasható, talapzatán az ezred kőből kifaragott címere látható. Alatta felirat: "Ezen emlékművet a világháborúból élve visszakerült bajtársak emelték az ezred emlékének megörökítésére."

Az 50-es években eltávolították a helyéről és a megyeháza pincéjébe került, majd nem sokkal később onnan is eltűnt. A szocialista korszakban nem lehetett újból felállítani. Erre csak 1990. október 10-én kerülhetett sor, amikor is Onga, Arnót, Felsőzsolca és Szikszó települések, illetve számos társadalmi szervezet együttműködése révén a Turul visszakerült oda, ahová az elődök szánták. Az új szobrot Pócsik István szobrászművész készítette, és Für Lajos akkori honvédelmi miniszter avatta fel.

Onga

Turulos díszkút

A Turulos díszkút 2005 óta díszíti a települést.

Fűrészelt és faragott köveivel, kovácsoltvas felépítményével a Turulos díszkút 2005 óta díszíti a települést. Rajta a következő felirat olvasható: „Ki a maga idejében jót tesz, századokért dolgozott".

Ózd

56-os kopjafa

A Gyárvárosi temetőben áll az 56-os kopjafa. Az elöregedett eredeti kopjafa az idők folyamán a Városi Múzeumba került. Helyén 1996-ban állították fel a Pfening László ózdi keramikus-fafaragó által megmunkált tölgyfaemléket.

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról itt olvashat.

Ózd

Világháborús emlékmű

Ózd sajóvárkonyi városrészén, a katolikus templom kertjében 1935 óta áll az I. világháborúban elesett hősi halottak emlékére állított emlékmű, Cser Károly műkőből készített alkotása.

A két lépcsőfokkal megemelt, téglalap alakú felületen az elesett hősök vésett nevei olvashatóak, északi szélén egy honvéd áll lábhoz helyezett puskával. Az emlékmű felirata ekkor ez volt:

"Az 1914-1918. évi világháborúban elesett hőseinek emlékére emelte Sajóvárkony községe."

1991-ben Sajóvárkony lakossága és Ózd város Önkormányzata az emlékművet felújította és elhelyezték rajta a II. világháború hősi halottainak neveit is. Az új állami címer is ekkor került rá. 2011-ben ismételten felújították.

Ózd

Trianon emlékmű

2016. június 4-én szombaton 16 óra 32 perckor - emlékezve a Békediktátum aláírásának 96. évfordulójára - avatták fel Ózdon a Brassói úti parkban a Trianoni Emlékparkot. A régi határvonal alakzatán belül kaptak helyet az egykori vármegyék címerei és a turulmadarat ábrázoló szobor.

Pácin

Turul nemzetség

Sárosi Tibor fafaragó egyetlen kidőlt kőrisfából faragott alkotása 2007 óta állít emléket a Turul nemzetségnek. Csak az sajnálatos, hogy a fa eleve gombafertőzött volt és a talapzat is nagyobb esőzéskor inkább vízgyűjtőként funkcionált. Ennek következtében a fa talapzat szétkorhadt, a szobor gomba- és bogár(cincér) fertőzött. Ezért mentesítése szükséges,

Az emlékmű felső részén az Emesére szálló Turulmadarat, alattuk Álmost és Árpádot láthatjuk.

A nemes és szent Turul nemzetségről itt olvashat.

Pálháza

világháborús emlékmű

A református templom kertjében 1927-ben felállított turulmadaras emlékmű felirata:

„ A Hazáért szabadságért 1848. A Pálházi hősök emlékére”
1927, 1990, az emlékműállítás és a felújítás évei.

„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” idézet alatt az I. világháborúban elesett 8 hősi halott neve olvasható.

1990-ben újították fel.

Pamlény

világháborús emlékmű

A két világháború helyi áldozatainak emlékére állított emlékmű.

Parasznya

Hősi emlékmű

Az első világháborúban 90 katona vett részt a faluból, közülük 16-an haltak hősi halált. 5 hadirokkant tért haza. Dicső emléküket őrzi az 1934-ben felállított hősi emlékmű.

Prügy

Millenniumi emlékmű

2001-ben Prügyön Millenniumi parkot hoztak létre, ahol Millenniumi emlékművet állíttatott a község önkormányzata, melyet augusztus 20-i ünnepségen avattak fel.

Ekker Róbert szobrász alkotásán a Szent Koronáról felszállni készülő Turulmadarat láthatjuk. A szobor szépen kialakított téren tujasövény előtt áll.

Putnok

Turul szobor

A szobor egy 3 m fesztávolságú, ami egy 7 mázsás emlékmű, mely a szárnyát kiterjesztő kerecsensólymot ábrázol, a lábainál egy 50 kg-os karddal. Az alkotó (Kónya István, aki 2013-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díját is elnyerte) nagy figyelmet fordított a mű részletes és aprólékos kidolgozására. Talapzata egy bástyaszerű építmény, az egykori országzászló talapzata, melyen a címert láthatjuk. A szobor közadakozásból készült. Az öntési munkákat a Hegyhát Metáll Kft. Öntöde végezte.

„PUTNOK VÁROSÉRT EGYESÜLET AZ ITT ÉLŐ EMBEREK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE AKARATÁBUL ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT 2010 ÉVBEN KÉSZÍTETTE: KÓNYA ISTVÁN MŰVÉSZTANÁR”

Regéc

Rudabánya

Turulmadár szobor

A szobrot az 1970-es évek végén vásárolta Murvay László, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum egykori igazgatója, egy hirdetés útján. Előbb a múzeum szabadtéri kiállításában volt látható, majd 2009-től a Szent István király római katolikus templom kertjében áll.

Sajókápolna

Repülő emlékmű

„EMLÉKMŰ
azoknak az áldozatkész
miskolc - diósgyőri
fiataloknak tiszteletére
akik 1934. évben
itt valósították meg a
miskolci sportrepülést,
innen keltek szárnyra
gépeiken és váltak a
magyar sportrepülés
úttörőivé."

Állította a Az MHSz Miskolci Repülő Klub Veterán szakosztálya 1984-ben.

Sajómercse

világháborús emlékmű

A templomhoz közel található az első és második világháborús hősök emlékműve, amelyet 1991-ben felújítottak és elhelyezték rá a Blaskó János szobrászművész alkotta turulmadarat. Az emlékmű oldalán a turul sérült.

Sajópálfala

Világháborús emlékmű

Sajópetri

Világháborús emlékmű

A község temetőjében, egy magasított dombon látható Albecz Mihály kőfaragó 2000-ben felavatott emlékműve.

A két világháborúban hősi halált halt katonák, valamint a holokauszt áldozatainak emlékére állított, háromlépcsős talapzatú műkő emlékmű főalakja egy, az obeliszk csúcsán szárnyait kitáró, lecsapni készülő turulmadár.

A posztamensen bronz címer és a gránittáblán az áldozatok nevei.

Sajószentpéter

Világháborús emlékmű

Sajószentpéteren a református templom előtti parkban áll Varga Éva alkotása. Az emlékmű felállításnak ideje 1997.

A talapzaton olvasható felirat:

Történelmi sorsfordulóink
hőseinek és áldozatainak emlékére
állította Sajószentpéter város
önkormányzata 1997

Sajószöged

Világháborús emlékmű

A település központjában a római katolikus templom közelében, a 35-ös fűútvonal mellett található. Alkotója Aszalay Gyula miskolci szobrász. Az 1935-ben avatott emlékmű 33 hősi halottnak állít emléket.

A homokkő emlékmű fő alakja egy turulmadár, felső részén egy egyenes karddal átdöfött rohamsisakkal, alatta a település hőseinek neveit olvashatjuk.

Sárospatak

Égberagadás

A Makovecz Imre által tervezett Művelődési Ház előtt karcsú, magas oszlopokon tör az ég felé Péterfy László két magyar mitológiai motívumot megidéző alkotása, a "Csodaszarvas" és az "Égberagadás" című két szobor. A nyolc méter magas oszloppáros egyikén látható az Égberagadás jelenetét ábrázoló körplasztika, amint egy turulmadár karmaival tartva égbe emeli az embert. A szobrot a nagyszentmiklósi avar időkből származó aranykincs együttesének egyik darabja ihlette meg, melyen hasonló jelenet látható.

Az alkotás 1986-ban készült.

Sáta

Világháborús emlékmű

2016. október 23-án avatták fel a polgármesteri hivatal parkjában a háborús hősi emlékművön elhelyezett bronz turulmadár szobrot.

Sátoraljaújhely

Országzászló emlékmű

A XIV. (Ungvár, Munkács, Eperjes) stáció falán Bereg vármegye címerét láthatjuk, fenn a Turul madárral. A stáció munkácsi felirata: „Visszaszáll a Turulmadár a munkácsi várra!"

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról Országzászló Mozgalomról és a Sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriáról itt olvashat.

Sátoraljaújhely

Árpád fejedelem mellszobra

Bíró Lajos alkotása. Felállítása 2007-ben történt.

Sátoraljaújhely

Centenáriumi Turulszobor

A békediktátum 100. évfordulója tiszteletére avatták fel a sátoraljaújhelyi Szárhegyen a Magyar Kálvária műemlékegyüttes újabb műalkotását. Matl Péter szobrász alkotása eltér a korábbi turulábrázolásoktól. A kőlapokból készült szobor a honfoglalás emlékére 896 cm magas. A Vereckei-hágón látható hasonló stílusú honfoglalási emlékmű is az ő alkotása.

Szakácsi

világháborús emlékmű

A református templom mellett álló, az 1930-as években készült emlékmű 16 hősi halottnak állít emléket.

két lépcsőn álló beton oszlop tetején egy 36 cm magas műkő emelvényen szárnyait széttáró, ezüstre festett műkő turul látható. Elől az oszlopon fehér márványtáblán szürke betűvel olvashatjuk az I. világháború áldozatainak neveit.

Szakáld

világháborús emlékmű

Aszalay Gyula miskolci szobrász 1935-ben elkészült, de csak 1936-ban felavatott alkotása 22 hősi halottnak állít emléket. II. világháborús emléktáblával kiegészítve.

Szalonna

világháborús emlékmű

A település közössége nevében az önkormányzat által 1994-ben állított emlékmű a világháborúk viharaiban elesett hősöknek és áldozatoknak állít emléket.

Szászfa

Világháborús emlékmű

Szendrő

Hősi emlékmű

A szendrői hősi emlékmű eredetileg a két világháború között épült az első világháború áldozatainak tiszteletére. Később a megemlékezés kiterjedt a második világháború magyar áldozataira, a környéken folyó harcokban elesett idegen katonákra, a Don-kanyarnál meghaltakra, a Szendrő és környéki kétszáznyolcvan zsidó mártírra, valamint a község messze földön elhunyt fiaira is.

Maga az emlékmű talapzaton áll, tagolt oszlopa tetején Szendrő stilizált várán trónoló, kiterjesztett szárnyú turul ül. A sómázas kerámia technikával készült turul a rudabányai születésű Vincze Ildikó alkotása.

Szentistván

Világháborús emlékmű

Az eredeti szobrot 1934-ben állították a világháború áldozatainak emlékére. A kőoszlopot turulmadár alakja díszítette. Az 50-es években sok más társához hasonlóan azonban a turulmadár eltűnt az emlékműről.

Korabeli fényképek alapján Pócsik István szobrászművész formázta meg újra 1990. március 15-e tiszteletére.

Szerencs

Országzászlós emlékmű

Szerencsen először 1933-ban emeltek országzászló emlékművet a nemzeti összetartozás jegyében. 1943-ban levették a zászlót és a talapzatra tették a világháborús szobrot. Ezután a zászlót nem állították fel többet.

2014. június 4-étől 71 esztendő után újra áll az országzászló Szerencsen. Ezen időponttól áll a Polgármesteri Hivatal előtt Ekker Róbert alkotása, a szent koronán álló turulmadár kompozícióval kiegészülő emlékmű.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Szerencs

Szabadság Madara

Ondi út 1. sz. alatt, a Bocskai gimnázium udvarán 2007 óta áll Ekker Róbert helyi szobrászművész alkotása. A gimnáziumban és a gimnázium udvarán több szobor is található.

A madár szárnyainak fesztávolsága 270 centiméter, a szobor magassága 80 centiméter, az oszlop magassága 4 méter.

Szerencs

Millenniumi emlékmű

A Bocskai gimnázium nagy gondot fordít diákjai hazafias és esztétikai nevelésére. Ezeket a célokat is szolgálják a gimnázium területén található műalkotások, köztük 2000 óta Ekker Róbert „Millenniumi emlékműve", avagy alternatív nevén az „Emese álma".

Az alkotó így vall alkotásáról: „A jelenet részletei utalnak egy csodálatos fogantatásra, az asszony boldog állapotára, melynek áldott következménye a fejedelmi gyermek, a fiú születése. Az éltető szellem megnyilvánulása népművészetünkben az életfa. Minden nemzet rendelkezik saját életfával, minek gyümölcsei a legkülönfélébbek lehetnek. Minden nemzetnek szent kötelessége, hogy fájának nemes voltát megőrizve jó gyümölcsöt teremjen.

A jelenetben ábrázolt hajtásától megfosztott fa, melyből az életnedv kifolyik, a fának pusztulását jelentheti. Az arany edényben felfogott éltető nedv, egyben az élet vize, a szellem átörökítője, áttestáltatik a letört hajtásba. A kicsiny kezdet gyökeret ereszt a pusztában és erősödik Isten által rendelt helyén. Az asszonyt elragadó Griff szerű, általunk Turulként ismert lény földöntúli birodalomból, a fény honából származó teremtmény, s e teremtmény a világosság magvát ülteti el az asszony testében."

Szomolya

Világháborús emlékmű

„Dicső múltunk emlékére állíttatta
vit. Bene Lajos 2008. évben"

Taktaszada

Világháborús emlékmű

A szobor már az 1800-as évek közepén is létezett, de egy jóval nagyobb madár volt megformázva, majd a későbbiek során lettek rávésve az I. és II. világháború hősi halottainak nevei.

Telkibánya

Faragott turulszobor. Alkotója Nemes Sándor.

Tiszacsermely

Világháborús emlékmű

B. Laborcz Flóra alkotása. Felállítás éve 1993.

Tiszalúc

Trianon emlékmű

Tiszalúcon 2008. június 7-én adták át Magyarország első Trianon terét. A parkosított teret egy turulmadár-szobor uralja. A hat darab kő az anyaországot és a szétszakított részeket jelképezi. A tér hátterében falfestmények láthatók: a történelmi Magyarország feldarabolása; az úgynevezett egyesített középcímer, melynek pajzsát két angyal hordozza; Tiszalúc címere és a falu néhány jellemző részlete valamint a sokak által Illyés Gyula nevéhez kapcsolt gondolat: "Magyar az, akinek fáj Trianon."

A szobor átadási ünnepségén hangzott el Majorváry Szabó Sándor: A tiszalúci turulhoz című verse is.

A háttérképek Kulcsár Gábor, a szobor Ekker Róbert munkája.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Tiszatarján

Hősi-liget

Az I. világháborúban 246 tiszatarjáni származású katona vett részt, akik közül 42 hősi halált halt. A családtagok és a község a falu központjában emlékművet állíttatott az elesett hősök előtt tisztelegve. Az emlékművet 1935-ben Siklódy Lőrinc budapesti szobrászművész készítette. A Hősi-ligetbe, az emlékmű köré annyi fát és bokrot ültettek, ahányan életüket vesztették a háborúban. A minden évben megrendezésre kerülő március 15-i és október 23-i megemlékezéseknek méltó színteret biztosít.

Tiszaújváros

Hármas halom emlékmű

A Hármas halom emlékmű ősi jelképeinket mutatja meg. Öt faszobrot láthatunk. A Turulon kívül egy kopjafát, egy keresztet, a Csodaszarvast, és egy szárnyas kaput.

A Hármas halom a magyarság történelmét jeleníti meg. A múlt: a székely kapu, az államalapítás: Szent István szobra, illetve a jövő kapuja. Kőből rakott gyalogút kígyózik végig, mely összeköti a múltat a jelennel, és elvezet a jövő felé. Józsa Lajos szobrászművész alakította ki ezt a parkot. Az emlékmű átadása 2000. augusztus 20-án volt, államalapításunk évfordulóján.

Tokaj

Szent István szobor

Péterfy László alkotását a millenniumi esztendőben, 2000-ben állították fel a település központjában. Szent István király bronz szobra egy hatalmas oszlopra helyezve uralja a teret. A bronz szobor kőtalapzaton áll, melyen "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél" idézet olvasható Kölcsey Ferenc Himnusz című verséből.

A szobor azt a jelenetet ábrázolja, amint egy angyal éppen Szent István fejére helyezi a koronát.

Varbó

Világháborús emlékmű

Varga Éva alkotása 1989 óta áll az önkormányzat udvarán. Egy csaknem 2 méter magas emlékmű tetején mészkőből faragott Turulmadár látható. Talapzatán elől az I. világháborúban, hátul a II. világháborúban elesettek névsorát olvashatjuk.

Zsujta

Világháborús emlékmű

Az 1924-ben felállított emlékmű Jassó István alkotása.

„A hazáért hősi halált haltak emlékére állíttatta Zsujta község közönsége"