Szent Piroska sírverse

(Szent Piroska sírversét Theodoros Prodromos udvari költő írta. Ebben az elhunyt császárné nevében szólal meg, és tekint vissza Piroska/Eiréné életére.)

"Ha valami törvény megengedi a halottaknak, hogy beszéljenek,
ímé én a sírból hallatva kiáltást
sorsomat elmondom neked, idegen.
Boldog ősöktől származtam én,
az egész nyugati világ királyaitól,
Julius Caesarok neveltek engem,
szépséggel a Charisok koszorúztak engem,
Róma leghatalmasabb ura, Alexios fia,
a bíborbanszületett boldog Ioannes,
a Komnenosok sarja, Dukasok virágzó hajtása,
minden pogány hatalom üldözője,
törvényes házasságban kapcsolat magához engem,
s vele együtt uralkodván az ausonok földjén
világra hozok négy fiút,
akik az ősi bíborteremben születtek meg,
és négy ékes leányt.
Látom férjem fényes győzelmeit,
diadalait napkelet és napnyugat felé,
diadalait északon és dél forró ege alatt.
Végül elhagyva a koronát, a bíbort,
a gyolcsruhát, a bíborköpenyt,
az apácák condráját öltöttem fel.
Meghalok Bithynia tartományában,
Ausonia császári palotájától távol élve,
hajó hoz vissza megint,
és poraim e helyre bíztam.
Ó, alkotóm és újraalkotóm megint,
aki lent adtál nekem világi hatalmat,
add meg odafent a mennyekben is a részemet."