Mária eljegyzése, menyegzője

Raphael festménye a milánói Pinacoteca di Brera-ban

A keresztény egyház január 23-án emlékezik meg Mária eljegyzéséről. Mária eljegyzése, menyegzője (festum desponsationis Beate Mariae Virginis) a Mária Szent Józseffel való eljegyzésének az ünnepe.

Mária menyasszonyságának ünnepe - mintegy az asszonyi sors megdicsőülése, a parasztlakodalom égi mása - részben udvari arisztokrata példa, nagyobb részben azonban a franciskánizmus nyomán bontakozik népi jámborságunkban. Legfőbb forrása alighanem a Makula nélkül való Tükör, Újfalusy Judit klarissza zárdafőnök, apáca által cseh eredetiből fordított könyv. Eleinte nemes asszonyok lelki olvasmánya, a XIX. század közepétől főleg jász és palóc vidékeken a parasztasszonyok kedvelt könyve.

Megünneplése a XV. században Franciaországban, Chartres városában kezdődött, majd pápai jóváhagyással (1537) a franciskánusok terjesztik. Szorosan összefonódik Szent Józsefnek a XVI. században bontakozó kultuszával, de olykor érinti a Mária hét öröméről való megemlékezést is.

Az ünnep sajátos módon a Habsburg-monarchiában válik különösen népszerűvé. Lipót fiúgyermeke késett. Amikor megszületett, Szent József iránti hálából a József névre kereszteltette. Néhány jellemző mozzanatot Szent József ünnepénél még megemlítünk. József trónörököst Mária eljegyzésének ünnepén (1690) koronázták még atyja életében császárrá. A napot ünnepi rangra Lipót kérésére emelte a pápa a Habsburg-birodalomban. A kihalástól rettegő dinasztia háláját tanúsítja még a schönbrunni kastélykápolna (1745) dedikációja, és a bécsi Hoher Markt kútkompozíciója (1765). Mindkettő Mária és József eljegyzését ünnepli.

Az ünnep szélesebb körben csak az újkorban terjedt el, első feljegyzés hazai megtartásáról 1714-ből való. Nem tartozik szorosan a nagy, magyar Mária (Boldogasszony) ünnepek közé, de van néhány ehhez a naphoz fűződő különös hagyomány.

Paolo Veronese: Kánai menyegző (Louvre)

Állítólag ezen a téli napon tartották meg Mária és József eljegyzését. Ennek emlékét felidézve régen a Jászságban az asszonyok valamely Mária-tisztelő asszony hajlékában gyülekeztek. A tisztaszobában fölékesített Mária-szobor került az asztalra, amelyet az idősebbek körülültek. A többiek sokszor még a konyhát, kisházat megtöltötték, annyian voltak. Ott imádkoztak, énekeltek, majd mulatságot rendeztek. Kalács és étel is került az asztalra, amivel minden jelenlévőt megvendégeltek. Végül az asszonyok Mária tiszteletére táncot jártak. Az ország más részén is hasonló menyegzőt tartanak.

Ezen a napon emlékezünk még a kánai menyegzőre is, ahol Jézus először tett csodát földi életében: a korsókba töltött vizet finom borrá változtatta. A hellén korban általános volt a „mérő”, azaz a 39 literes korsó. Így a kánai menyegző „két-három mérős” korsói mintegy 100 liter vizet tartalmaztak, vagyis Jézus igen tekintélyes mennyiségű, hozzávetőleg 600 liter vizet változtatott borrá a kánai menyegzőn.

Jézus első csodája szimbolikus értelmet, és jelentést is hordoz magában. Isten Fiát földi működése kezdetén egy menyegzőn látjuk, és ezzel a csodájával mintegy megszenteli a házasságot.

Mária gyűrűje

Amikor a Szentcsalád Egyiptomba menekült, útközben megpihent. A munkába merült Mária kis kék szalagra kötött jegygyűrűjét odaadta a ciprusfa árnyékában ülő kis Jézus kezébe, hogy játszon vele. Egy madár ereszkedett le hozzá, a gyűrűt csőrébe kapta és elrepült vele. A gyűrűt a csőrében tartó madár Hunyadi Jánosról szóló mondákban tűnik fel a 15. század folyamán, állítólag a híres hollós címert emiatt készítette. Hasonló címer megtalálható a mai Lengyelországban letelepedett szarmaták között is.

Mária-ünnepek

Nesterenko festményén a Kánai menyegző

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása