Szűz Mária királynő

Diego Velázquez - Coronation of the Virgin - Prado
Diego Velázquez - Coronation of the Virgin - Prado

„Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze Szűz Máriát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye. (...)"

„Amikor tehát a szüzek Szüzét az Isten és Fia, a Királyok Királya, az angyalok örvendezése és a főangyalok ujjongása meg a mennyeiek dicsőítő éneke közepette felvette a mennybe, akkor teljesedett be a Zsoltárosnak az a jövendölése, amelyet az Úrról így énekelt: A királynő ott áll jobbodon, arannyal átszőtt ruhában (vö. Zsolt 44, 10)."

(Szent Amadeus lausanne-i püspök szentbeszédeiből)




Augusztus 22-én Mária királynői méltóságát ünnepli az egyház. Boldogságos Szűz Mária királynő ünnepét 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa.

Szűz Máriát ősidők óta királynőként tiszteli a keresztény világ. A Loretoi Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Az efezusi zsinaton az évszázados gyakorlatot szentesítettek dogmával 431-ben. Azóta Máriát mint Isten Anyját ünnepeljük, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja. Máig imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője…”. A pápák is gyakran királynőnek nevezték Máriát. Mondjuk őt Apostolok Királynéjának, Vértanúk Királynéjának, Hitvallók Királynéjának, Angyalok Királynéjának, Pátriárkák, Próféták Királynéjának, Béke Királynéjának, sőt a Világmindenség Királynéjának is, és mondjuk Mennyek Királyné Asszonyának is az Egyház ősi imádságában, a zsolozsmában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát.

Fra Angelico firenzei festő: Mária koronázása (Uffizi, Firenze)
Fra Angelico firenzei festő: Mária koronázása (Uffizi, Firenze)

A liturgikus naptárban a Mennyek Királynéja ünnepet szinte magába olvasztotta Mária Királynő ünnepe, melyet XII. Piusz pápa május 31-ére helyezett. Királynői méltóságának teológiáját már Szíriai Szent Efrém és Szent Ambrus gondosan kidolgozták. XII. Piusz pápa 1954. október 11-én adta ki Ad Coeli Reginam kezdetű enciklikáját, mely a legfontosabb tanítóhivatali megnyilatkozás Szűz Máriáról, a Mennyek Királynéjáról.

Méltó volt külön is hangsúlyozni ezt a tanítást, hiszen a Mária mennybevételének ősi igazságát kihirdető apostoli rendelkezés kifejezetten kimondja, hogy a Szűzanya „testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idők halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl”. A II. Vatikáni Zsinat szintén egyértelműen a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, éppen mennybevétele összefüggésében: „Felmagasztalta, a Mindenség Királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez”.

Méltán mondhatjuk tehát, hogy a Boldogságos Szűz Mária a világ győzelmes Királynéja. Az Egek Királynéja kifejezés bizalmat ad Mária anyai közbenjárásában. Bizalmat ad emberi történelmünk nehézségei, hitünk megpróbáltatásai között is.

A Szűzanya királynői méltósága nem földi eredetű, hanem kizárólag Fia királyságából származik. Izajás jövendölése szerint „az Ő vállára kerül az uralom; így fogják hívni: csodálatos tanácsadó, erős, Isten, örök atya, a béke fejedelme”. Gábor angyal kifejezetten a „Magasságbeli Fiának” nevezte. „Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját, uralkodni fog örökké, s országának nem lesz vége”. Jézus, amikor Szűz Mária Fia lesz, tőle kapja emberségét, Ő viszont anyját isteni királysága részévé teszi. Az angyali üdvözletben véget nem érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1,33). A Jelenések könyvének Napba öltözött asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12, 1).

Szűz Mária magyarok királynője olajfestmény
Szűz Mária magyarok királynője olajfestmény

A Szűzanyát az egyház bizalommal hívja segítségül, és arra buzdítja a keresztényeket, könyörögjenek Hozzá, aki „fölmagasztalva a mennyben az összes szentek és angyalok fölé szószólónk Fiánál a mindenszentek közösségében, hogy a világ népei egyetértésben és békességgel gyűljenek össze Isten egyetlen népében a szent és oszthatatlan Háromság dicsőségére”.

Szűz Mária a Világ Győzelmes Királynője, — egyben a Magyarok Nagyasszonya —, minden magyarok Úrnője, Magyarország patrónusa, a magyar Szent Koronának, amelyben Isten égi és földi birodalmának összekötődése fejeződik ki, harmadik központi alakja. A felfogás dogmatikai alapja Mária mennybe fölvétele. Történelmi alapja a magyar nép ősi Boldogasszony hagyománya, és bizonyossága annak, hogy Szent István a Szent Szűz oltalmába ajánlotta országunkat. A Szent Korona tan megalkotásával hitünkben, a Regnum Marianum eszméjében tükröződik az Istentől küldött angyalhozta Szent Korona, a magyarságnak szánt szent küldetés, az élő égi igazság szolgálata. A Nagyasszony, a magyarok hites, igaz védelmezője, Égi Királynője, a Szűzanya és a Szent Korona tisztelete határtalan a magyar néplélekben. Nincs a világon annyi Mária-kegyhely, településnév, zarándokút, szent forrás, mint Magyarországon, ami Nagyboldogasszony tiszteletével és korábbi hitünkkel van összefüggésben.

Olvasmány Szent Amadeus lausanne-i püspök szentbeszédeiből

Nézd csak, milyen fölségesen ragyogott Mária csodálatos neve már mennybevétele előtt itt a földön, és mindenütt ismeretes volt már dicsőségének híre, mielőtt e kiváló teremtményét a mennybe vette volna Isten. Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze Szűz Máriát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye.

Szűz Mária koronázása, mozaik a Santa Maria Maggiore bazilika apszisában
Szűz Mária koronázása, mozaik a Santa Maria Maggiore bazilika apszisában

Tehát már halandó földi életében elkezdte élvezni a jövendő mennyei boldogságot, azaz már itt a földön elérte az Istennel való legfölségesebb kapcsolatot, és egyben kimondhatatlan szeretetével segítette embertársait. Ezért volt része az angyal hódoló köszöntésében és az emberek tiszteletteljes szolgálatában. Mellette állott Gábor főangyal angyalok kíséretében. A többi apostollal együtt gondoskodott róla János apostol, aki maga is szűzi életet élt. Szeretettel fogadta magához a kereszten rábízott Szűzanyát. Az angyalok mint Királynőjüket, az apostolok pedig mint Úrnőjüket szerették, és mindnyájan gyöngéd tisztelettel hódoltak előtte.

Mária az erények legmagasabb fokán tündöklik, tenger sok isteni karizmával, megmérhetetlen kegyelemmel teljes, és így minden embernél kiválóbb lett, de bőkezű ajándékozással árasztja is mindezt a rá szomjazó hívő népre. Testi gyógyulást és lelki orvoslást nyújtott, hiszen életre tudta kelteni az embert a testi és lelki halálból. Ugyan van-e valaki, aki bánatosan és szomorúan, vagy az isteni misztériumokat meg nem ismerve távozott volna valaha tőle? Ugyan van-e valaki, aki, ha bármit is kért Urunk Anyjától, Máriától, ne boldogan és örvendezve ért volna haza?

Ilyen nagy isteni ajándékkal teljes ez a jegyes, ez az Egyszülött Jegyesnek édes és minden szeretetre méltó Anyja. Olyan, mint a bölcsesség kertjének forrása, mint az élő és éltető vizek kútja. E vizek áradata a Libanonról, az Istentől indulva Sion hegyétől kiárad a körülvevő idegen népekre is. Mennyei bőséggel árasztotta ki rájuk a béke folyamát és a kegyelem áradatát. Amikor tehát a szüzek Szüzét az Isten és Fia, a Királyok Királya, az angyalok örvendezése és a főangyalok ujjongása meg a mennyeiek dicsőítő éneke közepette felvette a mennybe, akkor teljesedett be a Zsoltárosnak az a jövendölése, amelyet az Úrról így énekelt: A királynő ott áll jobbodon, arannyal átszőtt ruhában (vö. Zsolt 44, 10).

Mária ünnepek:

Hármas koronás Szűzanya
Hármas koronás Szűzanya

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Forrás: Marosvásárhelyi Szent Miklós Plébánia (szentmiklos.extra.hu)