Sarlós Boldogasszony

Raffaello: Mária látogatása Erzsébetnél
Raffaello: Mária látogatása Erzsébetnél

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.

Az ünnep története

Az ünnepet először a minoriták tartották meg 1263-ban, majd a 14. században VI. Orbán pápa rendelte el az egész egyház számára, aki a nyugati egyházszakadás napjaiban a Látogató Szűzhöz könyörgött, hogy töltse el kegyelemmel a bajokkal küzdő egyházat, úgy, ahogy látogatása boldogságot hozott Zakariás (Erzsébet hitvesének) házába.

Az ünnepet egészen a II. vatikáni zsinatig július 2-án tartották, 9 nappal Keresztelő Szent János június 24-én ünnepelt születése után, amikor Mária búcsúzik Erzsébetéktől és hazaindul. A második vatikáni zsinat a vizitáció ünnepét áthelyezte május 31-re. Magyarországon hagyománytiszteletből napjainkban is július 2-án ünnepeljük. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. Az elnevezése a régi sarlós aratásra utal, amikor a nők még sarlóval arattak. Nem véletlen, hogy Boldogasszonyunk jele a Holdsarló (a Hold a nőiesség). A hagyomány szerint a férfi aratott, az asszony pedig a nyomában járva sarlójával felnyalábolta a levágott gabonát, és kötözte a kévét.

Igazi hungarikum az, hogy a magyarság az aratás védelmezőjét látta benne és nem az újszövetségi jelenetre emlékezik. Talán ezt az ünnepet már több ezer éve ismerjük, és a kereszténység felvétele előtt is megemlékeztünk Boldogasszonyról, legfőbb oltalmazónkról.

A Kárpát-medence sok pontján az aratás egyik jeles napja Péter-Pálra, vagyis június 29-re esik, de az aratáshoz kapcsolódó ősi, talán táltoshitig visszanyúló hagyományok jórészt sarlós Boldogasszony napjához kötődnek. Már maga a „sarlós” elnevezés is az aratásra utal. Régen ezzel az ősi eszközzel végezték az asszonyok a szent munkát, az „életnek” nevezett búza betakarítását.

Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik. Az „élet", a búza beérett, lehet aratni. Földanyánk adománya a táplálás és a megtartás Boldogasszonyunk kegyes ajándéka.

Néphagyományok

Rusiecki: Arató nő sarlóval
Rusiecki: Arató nő sarlóval

E nappal kapcsolatban is számon tartanak néhány babonát. Általános szabály volt, hogy pénteken nem jó belefogni az aratásba, ezért ha sarlós Boldogasszony napja péntekre esett, akkor az aratók már csütörtökön végeztek egy pár kaszavágást, hogy a tiltó napon ne kezdődjön, csak folytatódjon a munka. Ezen a napon tilos volt a kenyérsütés, mert az kővé változik! (női dologtiltó nap) Az Ipoly mentén élők szerint ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, akkor utána még negyven napig fog esni.

Az aratás megkezdése kiemelt nap volt a falusiak számára. Tiszteletére ünneplő ruhát öltöttek és átszellemülten végezték a napi feladatot, közben istenes dalokat énekeltek. A munka megkezdése előtt a munkások a templomba mentek, szerszámaikat a templom falához támasztották és közösen imádkoztak. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat, csak ezután kezdődött a betakarítás.

A lányok búzakalászból font koszorút tettek a fejükre. Búzakalász, pipacs és kék búzavirágból. Az érett búza a Nap fényét, a táplálást jelentette, a piros pipacs az élet tüzét, a kék búzavirág a tudást jelképezte.

Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak, imádkoztak, majd két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett. Az északi vidékeken ezen a napon egy széket is felvirágoztak és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie. A szegedi térségben az idős parasztemberek még a 20. század első felében a déli harangszóra levett kalappal, kévére ülve elimádkozták az Úrangyalát. Aratás közben, ha a gazda vagy akárki idegen meglátogatta az aratókat, a marokverő lányok szalmakötéllel körülvezették és csak némi jutalom ellenében eresztették szabadon. Felgyőn a lány az idegent hirtelen átölelte és a kötéllel leszorította a karjait, miközben ezt mondta: Isten éltesse sokáig! A szokás nyilván szorongás maradványa: az idegent megkötik, hátha rontó szándékkal közeledik a szertartásnak érzett aratás munkásaihoz. A munka befejeztével nemcsak magukra, hanem az egész búzaföldre keresztet vetettek és úgy mentek haza.

Kalotaszegen a férfi halott fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót vagy sarlót festettek. A sarló megszentelt, mind fizikai síkon, mind szellemi síkon értelmezhető szerszám.

E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.

Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette.

Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.

E nap az irgalmasság napja, hiszen Boldogasszonyunk legnagyobb erénye a könyörület. A börtönben sínylődők és a halálraítéltek istápolására is kellet időt áldozni. Meg kellett történnie a szegények „etetésének", mert az adakozás és gondoskodás ideje ez. Az ételben is és a lelki táplálásban is.

Szentelt növények

Elterjedt szokás volt, hogy ezen a napon a templomban megszenteltetik a gyógynövényeket, hogy gyógyhatását fokozzák. A legtöbb helyen illatos fodormentát gyűjtöttek. Az asszonyok még napfelkelte előtt kimentek a mezőre vagy a kertbe, és ott sarlóval levágtak egy nagy adagot, azt elvitték a templomba, hogy a pappal megszenteltessék. A növénynek általános bajelhárító hatást tulajdonítottak. Volt, ahol kakukkfüvet is vittek a templomba, sőt előfordult, hogy aznap búzát és tüzet szenteltettek. Gyógynövényeket az állatok, különösen az ellő tehenek szájába raktak, hogy megkönnyítsék a kis borjú világra hozatalát. Koporsóba, a halott mellé is helyeztek ebből az illatos növényből, hogy a halottat kísérje el hosszú, másvilági útjára.

Mária ünnepek:

M. S. mester: Vizitáció
M. S. mester: Vizitáció

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása