- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Januári jeles napok
- Szűz Mária, Isten anyja
Szűz Mária, Isten anyja
„Ó, Mária Isten anyja,
énnekem is jó anyám…”
„Máriát követve nem tévedhetsz el! ” (Szent Bernát)
A legősibb időktől fogva a Boldogságos Szüzet, mint Istenszülőt tisztelik, különösen előtérbe kerül ez a gondolat a karácsonyi ünnepkörben.
Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, az Istenanya, Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe Szűz Mária egyik nagy ünnepe, amelyet január 1-jén, karácsony nyolcadnapján tart a katolikus egyház. Számos országban ez a nap a fogadalmak napja.
Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szűz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta.
Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt frank földön és az Ibériai-félszigeten is, s a karácsony előtti vasárnapra esett. Rómában a 7. század előtt kezdték január 1-jén ünnepelni Szűz Mária anyaságát. Január 23-án a késő középkortól a Boldogasszony menyegzője (Mária Szent Józseffel való eljegyzése) ünnepet is ünnepelték, és a két ünnepről január hónapot magyarul Boldogasszony hava néven is nevezték, ami a nép kalendáriumokban később is megmaradt.
A Mária anyaságának ünnepe helyére a 13-14. századtól egyes országokban a gyermek Jézus körülmetélésének ünnepe (más néven Jézus névadása) került át. Ez az egész katolikus egyházban elterjedtté vált, miután 1570-ben V. Pius pápa kihirdette a Római Missalét. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-i ünnepének helyét.
1914-ben Portugáliában ismét megszületett „Szűz Mária istenanyaságának" ünnepe, és október 11-én tartották. 1931-ben XI. Piusz pápa az egész katolikus egyház ünnepévé rendelte, és október 11. lett a napja. A második vatikáni zsinatot követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus körülmetélésének ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült „az Istenanya, Mária ünnepe". A fundamentalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést („Szűz Mária istenanyasága") használva ünnepeltek.
Az „Istenanya” elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A „theotokos” kifejezést Efezusban az ökumenikus zsinaton fogadták el. Az ünnepet a Krisztusról vallott hitigazságok fényében kell látnunk. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Születése Máriától emberi természetének bizonysága. De mert Jézus valóságos Isten, a Második Isteni Személy, azért illeti meg Máriát az Isten anyja elnevezés - ahogy ezt az efezusi zsinat 431-ben leszögezte.
Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával.
A Boldogságos Szűz - akit nyelvünk Szentségesnek mond - a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.
Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a „kegyelemmel teljes". Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, anya lett a szűz, és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.
II. János Pál pápa írja: „Máriát maga az Isten vezette be a Megváltás misztériumába. Ebben áll az istenanyaság kegyelmének egyedülálló volta. Nem csak az emberi történelemben egyedülálló és megismételhetetlen ennek az anyaságnak a méltósága, hanem abban is egyedülálló, - és ez a megváltás mélységéhez és magasságához tartozik - hogy soha nem tapasztalt módon válik részesévé Mária, anyasága révén, annak az üdvözítő tervnek, amely a Megváltás misztériumában vált valóra."
Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten anyjáról:
1. Mária Isten Anyja, (Mária Theotokosz, Mater Dei). A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ünnepe január 1.
2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja: „Születék szűz Máriától".
3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8.
4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.
Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.
Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, akit te szültél.
Szép liliomszál, szüzek virágja.
Könyörögj érettünk, istennek anyja.
Ó mely ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója.
(katolikus népének, Lészped, Moldva)
Egyik legkorábbi nyelvemlékünkben, az Ómagyar Mária-siralomban Mária, a keresztre feszített Jézus anyja a legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésében zokogja el nyomorult helyzetét.
Mária ünnepek:
január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
Forrás: wikipedia.org és magyarkurir.hu