Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja

A nagy nyilvánosság számára nem látogatható bécsi Pázmáneumban található képen a trónon ülő, gyermekét átölelő Madonna előtt a szentek: István, Imre, László, Erzsébet, Gellért és Margit térdepelnek
A nagy nyilvánosság számára nem látogatható bécsi Pázmáneumban található képen a trónon ülő, gyermekét átölelő Madonna előtt a szentek: István, Imre, László, Erzsébet, Gellért és Margit térdepelnek
Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink, ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.
(Sík Sándor: Az Andocsi Máriához)

„Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba.. ” (Prohászka Ottokár)

„Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
(Horpácsi Illés nyelvész)

Boldogasszony Anyánk

Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. Az egyház e napot Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó édesanyjának - hite jutalmaként - nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön föltámasztotta, és magához emelte a mennybe. Az egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni.

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.

Mária, a Magyarok Nagyasszonya - Rózsák terei templom oltárképe.<br/>Festette: Roskovics Ignác
Mária, a Magyarok Nagyasszonya - Rózsák terei templom oltárképe.
Festette: Roskovics Ignác

Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae, „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.

Ősi hitünk Boldogasszonya már nagyon régen is létezett hitvilágunkban. Ő volt az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, az aratás, az állatok és növények, valamint az ember szaporodásának és egészségének oltalmazója. Itt, a Kárpát-medencében már 6-6500 évvel ezelőtt hozzá fohászkodtak eleink, mint azt a tatárlakai leletek egyikén olvasható ősi szöveg megfejtett gondolatai is bizonyítják: „A minden titkot ismerő dicső Nagyasszony vigyázó két szeme óvjon Napatyánk fényében.”

A Szent-Gellért legendában is azt olvashatjuk, hogy népünk körében Máriát, Jézus anyját példátlan tisztelet övezte, amikor Róma gyakorlatilag még nem is ismerte. Gellért úgy számol be, hogy ezt az egyedülálló, Nyugat-Európában nem jellemző Mária kultuszt ő maga készen találja a Kárpát-medencében. Még valahová Belső-Ázsiába vezet vissza ez a talányos rendeltetésű, nagy tiszteletnek örvendő istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya. Ez az ősi hitvilágunkban szereplő Boldogasszony - Babba - fogalma közel állt a katolikus Szűz Mária fogalmához. A szeplőtelen fogantatáshoz igen hasonló mitológiánk Emeséje is, éppen ezért mi magyarok Máriát Szűz Máriának nevezzük, holott őt az európai kereszténység Szent Máriának (Heilige Marianak, Santa Marianak stb.) nevezi. Őseink Isten anyja nem az európaiak által ábrázolt Holdon, hanem a Napon, illetve a Napot szimbolizáló kereszten áll. Tulajdonképpen a magyarok Emese anya-kultusza készen találta a népet a Mária kultuszra. Szent Gellért ennek a jóságos, fenséges mennyei asszonynak a kultuszával találkozott, akiben mintegy Szűz Mária előképét láthatta, akinek tisztelete nagyobb akadály nélkül válhatott Mária-kultusszá, és akinek költői neve sem látszott méltatlannak arra, hogy Isten anyját ékesítse. Ekkor választotta ki Szent Gellért a „Napba öltözött asszony" bibliai idézetét az udvar előtt tartott prédikációjának témájául.

Patrona Hungariae

Benczúr: Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának.
Szent István Bazilika oltárkép
Benczúr: Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. Szent István Bazilika oltárkép

Magyarországon Nagyboldogasszony napja egyúttal Magyarország védőszentjének a napja is.

„A legszentebb Isten-szülő Szűz, Magyarország örökös Királynője tiszteletét egykor olyan nagyra tartották a magyarok, hogy védelmére még az életüket is készek voltak odaadni, sőt rózsafüzérét fegyvereiken viselve az Ő katonáinak neveztették magukat.” - fogalmazott Eszterházy Pál herceg.

A „patrona” női védőszent, pártfogó, de nem királynő. Csak nálunk királynő, egyenesen örökös királynőnk, akinek oltalma alá futhatunk mindenkor. Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját.

Szent István utolsó cselekedetével a koronát, s vele együtt az országot népével együtt nem a véletlen sorsra, nem a földi, gyarló hatalmasságokra bízza. Szent István tudatos politikai és államjogi lépéssel 1038. augusztus 15.-én Nagyboldogasszony napján Székesfehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a Magyar Szent Korona képében a Mennybe emelt Szűz Máriának ajánlotta fel. Mintegy átruházza azt örök tulajdonul arra a földön túli, embertől független égi hatalomra, akinek tisztaságához semmi kétség nem férhet. Ez az Ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, Szűz Mária oltalmába helyezte. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak, illetve országunkat Regnum Marianumnak, azaz Szűz Mária országának.

Ezen a jogi helyzeten pedig földi hatalmak nem változtathatnak! Az elvont emberi gondolkodás csúcsát jelenti ez a maga nemében páratlan megoldás. Szent István nem csupán országot, hitet, egyházat hagyott népének örökül, hanem egy olyan szellemet is, amely évszázadokon át meghatározója volt kultúránknak. Így jött létre a Regnum Marianum, vagyis Mária országa (királysága). A haldokló király gondoskodni akart országáról, népéről, melyet ő már képtelen volt tovább irányítani. És milyen pártfogót keresett nekünk, elárvult magyaroknak? A legjobbat, a legszeretőbbet, a legtöbbet értünk tenni tudót: Nagyasszonyt, akit tisztelünk; Boldogasszonyt, Isten anyját. Van-e még nép, amely ilyen királynővel dicsekedhet? És van-e még nép, amely évszázadok óta így rászorulna egy égi oltalmazóra?

Az óbecsei templomban Than Mór alkotása: Mária mennybemenetele
Az óbecsei templomban Than Mór alkotása: Mária mennybemenetele

A közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

A Nagyboldogasszony napja az egyik legmagasztosabb ünnep, melyhez számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt", akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

A nap időjárása termésjósló is. Ha a „nagyasszony" fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15- szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom kegyszobra az őrvidéki Fraknón
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom kegyszobra az őrvidéki Fraknón

Az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Az előttünk álló időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának" neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés napja a magyar nép születésnapja.

1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.

Mária ünnepek:

Andocsi Mária
Andocsi Mária

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Forrás: szentkoronaradio.com; stop.hu; erdely.ma; karpathaza.network.hu