Karmelhegyi Boldogasszony

A Sarutlan Karmeliták Budapesti Rendházának főoltárképén Stock Szent Simon átveszi a Karmelhegyi Boldogasszonytól a barna skapulárét
A Sarutlan Karmeliták Budapesti Rendházának főoltárképén Stock Szent Simon átveszi a Karmelhegyi Boldogasszonytól a barna skapulárét

A Karmelita Rend az egyik legősibb szerzetesi közösség, hiszen eredetüket az ószövetségi Szent Illés prófétára vezetik vissza, aki Krisztus előtt a 9. században élt. Július 16-a Karmelhegyi Boldogasszony, a karmelita rend kiváltságos Mária-ünnepe. A karmeliták tulajdonképpen a bibliai Karmel hegyén remetéskedő Illés prófétát szellemi ősükként tisztelik, Stock Simon pedig a voltaképpeni rendalapítójuk.

A Szentföldön, a Földközi-tenger mentén húzódó Karmel-hegy kemény mészkőbarlangjai és hasadékai menedékhelyet nyújtottak a visszavonultan, magányosan meditálni kívánók számára. Már Illés próféta és tanítványa, Elizeus is ide vonult vissza. Illés próféta itt mutatta be égőáldozatát, hogy a pogány papoknak bebizonyítsa, az Úr az egyetlen és Igaz Isten. A kora keresztény korban is számtalan remete élt itt. A XIII. század elején Albert jeruzsálemi pátriárka adott regulát a Karmel hegyén, az Illés-kútnál letelepedett remetéknek. Ők lettek a karmelita rend első tagjai. „Mária testvéreinek rendjeként" említik őket. A közösség első kápolnáját pártfogójuk, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.

Európából is megindult ide a szerzetesek áramlása, rövid időn belül Palesztinában 15 új kolostor keletkezett. Hamarosan azonban a szaracénok elől menekülniük kellett. A karmelita rend priorja megengedte, hogy az Európa különböző országaiból származó szerzetesek visszatérhessenek hazájukba, hogy ott új karmelita kolostorokat alapítsanak. 1212-ben így jutott vissza néhány angol szerzetes is hazájába.

Ebben az időben Angliában egy tölgy lyukas odvában élt egy Simon nevű remete. A Stock (bot) melléknevet is valószínűleg innen kapta. 48 éves korában talált a Szentföldről elűzött szerzetesekre, akik Szűz Mária iránti nagy szeretete mélyen megragadta őt és csatlakozott hozzájuk. 50 évesen küldték el Oxfordba tanulni, ahonnan doktori címmel tért vissza a kolostorba. 80 éves aggastyán volt, amikor súlyos terhet róva rá a rend hatodik generálisává választották. A szétszóródás és az újabb üldöztetések miatt már szűnni látszó rend megmentésére Simon a Karmelhegyi Szent Szűzhöz, a Boldogasszonyhoz fordult. Imájában kérte, hogy a Karmelita Rendet ne hagyja elveszni, és védelmének adja valamilyen különleges jelét. A hagyomány szerint erre az imára 1251. július 16-án (vasárnap) a Boldogságos Szűz angyalok és szentek kíséretében megjelent Stock Szent Simonnak, átnyújtotta neki a skapulárét (vállruha, váll-lepel) ezekkel a szavakkal:

„Fiam, fogadd rended e skapuláréját jeléül azoknak a különleges kiváltságoknak, melyeket én neked és a Karmel gyermekeinek megszereztem. Aki ebben a kegyelmi ruhában hal meg, az megmenekül az örök tűztől. Ez az üdvnek jele, védőruha a veszedelmekben, különleges béke és különleges védelem biztosítéka.”

Szent Simon örömmel vette át a skapulárét és azonnal gondoskodott elterjedéséről. A pápa ennek hatására újfent megerősítette a rendet. Ezután a Karmelita Rend gyorsan virágzásnak indult Európában. Mikor Stock Szent Simon 1265-ben meghalt, a fiatal szerzetes közösség már 40 kolostort és remeteséget számlált.

Az attyapusztai kegykép
Az attyapusztai kegykép

Karmelhegyi Boldogasszony, védasszonyuk ünnepét 1376/78-tól ülik a karmeliták. Pápai jóváhagyást az ünnep megtartására V. Sixtustól kaptak 1587-ben, majd az emléknapot XIII. Benedek 1726-ban kiterjesztette az egész egyházra.

A karmeliták jellegzetes barna skapuláréja az évszázadok alatt szimbólummá vált: viselője Szűz Mária oltalma alatt áll, és megmenekül a pokol tüzétől. A skapuláré - a Szűzanya iránti látható és állandó tisztelet jeleként - Mária anyai oltalmát és az örök élet zálogát jelenti viselői számára.

A XXII. János pápa által kiadott bulla sabbatina abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket. Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hívőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi menyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó megfelelő életmódra vállalkozik. A skapuláré feladására csak karmelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Maga II János Pál pápa is haláláig viselte a barna skapulárét a ruhája alatt…. De Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt karmelita vállruhájuk.

Magyarországon a Kármelita rend sarutlan ága van jelen a XVII. század közepétől. Ezt a rendi családot Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János alapították a 16. században. Először a győri egyházmegyében létesítettek remeteséget. A Sarutlan Kármelita testvérek jelenleg Budapesten, Győrben és Keszthelyen tevékenykednek, valamint Kunszentmártonban és Attyapusztán tartanak lelkigyakorlatokat. Attyapusztán élnek a Kármelhegyi Szűzanya Segítő Nővérei is. A rend női ága, a Sarutlan Karmelita Nővérek jelenleg Magyarszéken és Marosszentgyörgyön (Erdély) vannak jelen.

Tiszteletének, továbbá a skapuláré-társaságoknak hazai barokk tűzhelye a budavári karmelita templom és kolostor volt, amelyet a győri, székesfehérvári és szakolcai karmelita klastromokkal, illetőleg társulatokkal együtt II. József oszlatott fel. Csak a győri született újjá a kalapos király halála után. A magyar rendtagok száma 1948-ra meghaladta a száz főt.

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása