Rózsafüzér királynője

„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”

(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)



Rózsafüzér királynője (más néven Olvasós Boldogasszony) ünnepén a katolikus egyház a híveket segítő Szűz Máriát ünnepli. Ilyenkor Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak és az Istenszülő iránti tiszteletet kifejezve, Jézus életéről elmélkednek.

A Szentolvasó imádság a középkor lelkes Mária-tiszteletéből fejlődött ki. A legenda szerint a 13. század elején élt Szent Domonkos honosította meg, akinek a Szűzanya ajánlotta védőeszközül az eretnekek elleni küzdelemben. Az Egyház kiváló szentjei között helyet foglaló rendalapító különösebb eredmények nélkül sokáig fáradozott az eretnekek megtérítésén. Bánatában a Boldogságos Szűzhöz fordult - akinek amúgy is nagy tisztelője volt - s kérte, tanítsa meg, hogyan harcolhatna sikeresebben. A hagyomány szerint a Boldogságos Szűz ekkor Szent Domonkost arra az imával és prédikálással váltakozó hithirdetésre tanította, amelyből a rózsafüzér-ima mai alakja kifejlődött.

A rózsafüzér szóbéli és elmélkedő imádság összetételéből áll. Elmélkedő részét a 20 titok képezi, amely az Úr Jézus és isteni Anyjának életét, szenvedését és mennyei megdicsőülését foglalja magában. E titok szemlélése közben 1 Miatyánkot és 10 Üdvözlégyet mondunk, hozzácsatolva a Szentháromság imádást: Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.

Balássy László:
Szentolvasó Királynője

Időtlen és idő együtt vannak itt:
olvasódon peregnek a szemek,
testi magad fölé emel a hit,
és Istenhez öleli lelkedet.
Ó, szent Öröm, mely örülni tanít!
Látod a Szüzet és a Gyermeket,
s látod a Kereszt véres ágait,
melyek Gyümölcse léted üdve lett.
És látod a dicsőség titkait:
a tárt sziklasírt, a megnyílt eget.
Érzed Anyád ölelő karjait,
ki testével a mennybe vétetett;
áldott Asszony az asszonyok között:
Irgalmat esdve érted könyörög.

A rózsafüzér szakaszait a titokkal megfelelőleg a tíz Üdvözlégynek, tizednek nevezzük. Az első öt titkot, amely Jézus megtestesülésére és gyermekségére vonatkozik, örvendetes rózsafüzérnek hívjuk. „A gyermekségtől és a názáreti élettől továbbhaladva Jézus nyilvános működése felé, a szemlélődés azokhoz a titkokhoz vezet, melyeket külön névvel a világosság titkainak nevezhetünk.” (Rosarium Virginis Mariae 21.) A következő 5 titkot, amely Jézus kínszenvedését öleli fel magában, fájdalmasnak, s végül az utolsó, Jézus és Mária megdicsőülésére vonatkozó titkokat dicsőséges rózsafüzérnek nevezzük.

A szent Rózsafüzérnek van elmélkedő része is. Találhatnánk-e méltóbb tárgyat megszívlelésre, mint Jézus életét s azzal kapcsolatban a Boldogságos Szűz Máriáét? Nem csoda, ha épp emiatt az Egyház „legszentebb Rózsafüzérnek” nevezi ezt az imát és áldással s oly sok búcsúval látja el. Innen van, hogy a jámbor keresztények nagy becsben tartják rózsafüzérjüket s azt szent talizmánként lehetőleg mindig magukkal hordozzák. A rózsafüzér ezt meg is érdemli. Ki ne tudná, hogy a Boldogságos Szűz Lourdes-ban rózsafüzérrel a kezében jelent meg Bernadettnek és ismételten felszólította őt, hogy imádkozza a rózsafüzért s intse arra az ott összesereglett népet. Hasonlóan a portugál gyermekeket Fatimában. Ennél szebb megtisztelés és jobb ajánlás nem érhette a rózsafüzért.

A rózsafüzér mind szóbeli, mind elmélkedő része a legszentebb elemekből áll. A Miatyánkra maga az Úr tanította apostolait, az Üdvözlégy szintén isteni eredetű; szent Erzsébet ugyancsak Szentléleknek sugallatából magasztalta Máriát áldottnak, s végül az Egyház is a Szentlélek vezetése alatt könyörög a Boldogságos Szűzhöz: Asszonyunk, Szűz Mária stb.

V. Szent Piusz pápa lelkes terjesztője volt a szentolvasó-imának, mely a keresztény hit szent titkait foglalja össze. A domonkos szerzetesek 1475-ben rózsafüzér-társulatot alakítottak Kölnben, azóta terjedt el ez a fajta imádság a keresztények körében. A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára.

Andrea Vicentino: A lepantói csata
Andrea Vicentino: A lepantói csata

1571. október 7-én a keresztény seregek által alkotott Szent Liga Lepantónál győzelmet aratott. A csatát segítendő V. Pius pápa - aki domonkos szerzetes volt - elrendelte a rózsafüzér imádkozását, melyet maga és környezete is kitartóan végzett. Az ütközet ideje alatt látomása volt a győzelemről (a megforduló szél a füstöt a törökökre vitte, ami győzelemhez segítette a kereszteseket). A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Ezért a pápa az ég iránti hálából a Győzedelmes Nagyasszony tiszteletére már a győzelem első évfordulójára ünnepet rendelt el erre a napra (Festum B. M. V. de victoria), és a lorettói litániába bevezette a „Keresztények segítsége” megszólítást.

Az ünnepet október első vasárnapjára helyezve XIII. Gergely pápa terjesztette ki Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel azon templomok és kápolnák számára, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral.

A lepantói csata 100. évfordulójára XI. Kelemen pápa 1671-ben egész Spanyolország számára engedélyezte az ünnep megtartását. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péterváradi győzelme emlékére - ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelmet - XI. Kelemen pápa (1700-21) az egész egyházra kiterjesztette.

1887-ben XIII. Leó pápa megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. 1913-ban X. Piusz pápa visszahelyezte az ünnepet az eredeti napjára, október 7-re.

A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak.

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása