Gyümölcsoltó Boldogasszony

„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: - Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (...) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak."

Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk Megtestesülésének hírüladása, egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Az ünnep tartalma, hogy Szűz Mária Jézus édesanyjává lett. Mária ünnepként tartjuk számon, de természetesen elsősorban Jézus Krisztusról szól az ünnep. Ugyanis Jézus világba lépése, a hírüladás rejtett eseményével kezdődött el. Benedek pápa így elmélkedett a szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt: „Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény - senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária -, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant és általa új korszak kezdődött a történelemben…...”

Mária megértette Isten akaratát, és igent mondott a Szentlélektől való foganásra. A Szentírás magyarázók szerint, Máriának az a mondata, hogy „történjék velem a te szavaid szerint” egy örömteli sürgetést jelentett, egy készenlétet arra, hogy Isten akarata minél előbb megvalósuljon.

El Greco: Angyali üdvözlet

Mária erénye a hit és az engedelmesség volt. Nyitott volt az isteni kegyelemre, befogadta azt és együttműködött vele. Erre a bűntelen, kegyelmi állapota tette képessé. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meghozhassa élete legnagyobb döntését.

Ő volt Istennek az a teremtménye, aki teljesen szabadon, tiszta szívvel ajándékozta oda magát Isten elgondolásának. Szintén Benedek pápa beszél arról, hogy „valójában Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött, ahogy a Zsidókhoz írt levél idézi a 39. zsoltárt: „Nézd, megyek, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.” (Zsid 10,7)”….. „Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével.”

Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat.

I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban végezték a gazdák. A Debreceni és Winkler kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszonyként, a szegedi Lánykódexben Testfogadó Boldogasszonyként, a lőcsei kalendáriumban Boldogasszony fogadásaként, a moldvai csángók között gyűmölcsótóként, az Érdy kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatjaként, a Müncheni kódexben Máriának hirdetete napjaként szerepel.

Hiedelmek, népszokások

Angyali üdvözlet (Guido Reni)

Magyar nyelvterületen sok helyen ezen napon oltják a fákat, hiszen a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja - mivel Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörik az ága, az szerencsétlenséget eredményez. Szeged környékén a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Vannak olyan vidékek, ahol a Boldogasszonykor a gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, hogy megakadályozzák a fák férgesedését.

„Fecskehozó” napként is számon tartották március huszonötödikét: elérkezett a tavaszi munkák ideje - intették a gazdákat az érkező fecskék. A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoztak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni - minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött.

Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták ilyenkor a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztották. A bánáti bolgárok vörösbort ittak és pattogatott kukoricával vendégelték meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az volt a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.

A pattogatott kukoricával a természetet akarták analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az ilyentájt oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölte meg.

A moldvai csángók ezen a napon a terméketlen fákat megfenyegették, hogy kivágják. Még hatásosabb az eljárás, ha fűrésszel a kézben történik a megfenyegetés.

Néhol ezen a napon vetették el a paradicsom magvakat. Gyimesben, ahol Gyümölcsoltókor még hó van, úgy tartják, hogy ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható. Az Ipoly menti falvakból származik a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője. A békákat is figyelik: ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egyszerre a nők, az anyák és a termékenység ünnepe is. A magyar hagyományban már nagyon régóta tartják e jeles napot, amelyen virággal köszöntik, ünneplik a nőket.

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Forrás: frh.theol.u-szeged.hu