Kisboldogasszony napja

Murillo: Szent Anna a boldogságos Szűzzel
Murillo: Szent Anna a boldogságos Szűzzel

Szeptember 8-a Szűz Mária születésének ünnepe, a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8) után 9 hónappal katolikus egyházi ünnep. Minden év szeptember 8-án, vagy a hozzá közel eső vasárnapon tartjuk ezt a már a XI. században is számon tartott ünnepünket.

Mária születéséről a Szentírásban semmit sem olvashatunk. Csak apokrif hagyományból ismerjük történetét. Eszerint Joachim és Anna sokáig magtalan volt és csak idős korukra született kislányuk. A születés keddi napon történt és a néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, ami még ma is áll. Felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A 7. században a szírek, bizánciak és a rómaiak is e napon ülték a születésnapot, a koptok 7-én. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg földi születésnapját.

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai kódexirodalmunkba is bekerültek. A Teleki-kódex Anna-legendájában olvasható: „Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”

Magyarországon Kisboldogasszony kultusza a barokk időkben bontakozott ki. Elterjedéséhez a búcsújáró helyek is nagy támogatást nyújtottak. A középkori templomok egy részének eredetileg Szűz Mária-titulusa lehetett, amihez a barokk időkben a Kisboldogasszony búcsúnapot választották. Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. A hagyományok szerint Krisztus anyja nevét a magyar nép nem mondja ki, hanem saját nyelvükön csak Királynénak, Nagyasszonynak nevezik.

Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap. Sehol a világon nincs annyi Mária kegyhely, mint a Kárpát-medencében, sehol nem volt olyan mély a Mária-tisztelet, mint a történelmi Magyarországon. Csak Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént. A székely nép ma is Istenként tiszteli Krisztus édesanyját, a „Babba Máriát”. (A „Babba” jelentése: gyönyörűséges.) A legborzalmasabb pusztítást a negyvenévi kommunista uralom azzal okozta a magyar társadalom lelkivilágában, mikor ezt az ősi Mária-tiszteletet igyekezett a magyar lélekből kiölni. Nem sikerült.

A Boldogasszony elnevezés az ősi magyar hitvilágból származik. E szerint Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmazták. Szent Gellért legendája szerint „És az ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák.” (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.)

Az elmélet Kálmány Lajostól származik, aki a 19. század végén Szeged környéki gyűjtése és a Mária-ünnepek elnevezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy Boldogasszony a magyar ősvallás istenasszonya volt. Egyik erős érve a „Boldogasszony ágya” kifejezés, melyet a gyermekágyas asszony fekvőhelyére használtak. Ezt az elméletet tette magáévá később Bálint Sándor néprajzkutató és Dömötör Tekla néprajztudós is, és az ismeretterjesztő irodalomban is teret nyert.

Népszokások

Babba Mária - Petrás Mária alkotása
Babba Mária - Petrás Mária alkotása

A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.”Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát.

Ősi pogány őszkezdő nap.A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy „Szent Mihály napra má fődbe kerüjjön a mag”.

Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Ebből a szimbolikából nőtt az a 19-20. század fordulóján még élő Balaton-vidéki és göcseji szokás, hogy a vetőmagot az ünnepre virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy ne üszkösödjék meg. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti időszak neve a kétasszonyköze.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak.

Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:

„Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. Az e napi bugyborékos vagy ritka szemű eső csapadékos időszakot jósol.

Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje.

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása