Október 8. - Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya a szegedi dóm oltárképén
Magyarok Nagyasszonya a szegedi dóm oltárképén

„ nostri tu, et filius tuus. Oh Mária, ég s föld királynéja! uralkodjál te és a te fiad rajtunk! Te légy a magyarok Nagyasszonya!"

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.” (Szent István)

„Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!” (Mindszenty bíboros, Budapest, 1946. május 25.)

„Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!”


A temesvári Magyarok Nagyasszonya templom oltárképe
A temesvári Magyarok Nagyasszonya templom oltárképe

A Magyarok Nagyasszonya megnevezés Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal.

A Boldogságos Szűz Máriát Szent István országfelajánlása alapján nevezzük Magyarország Királynőjének vagy a Magyarok Nagyasszonyának (Magna Domina Hungarorum, Patrona Hungariae). Mária Országának ünnepe kezdetben a koronafelajánlás napjához (augusztus 15.) kötődött. Töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, amikor 1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulóján az akkori esztergomi prímás-érsek, Vaszary Kolos kérésére október második vasárnapjára engedélyezte népünknek a "Magyarok Nagyasszonya” ünnepet. X. Szent Pius pápa tette át október 8-ra. A II. Vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar áthelyezte szeptember 12-re, de 1984-től ismét október 8-án üljük ünnepét.

Magyarságunk több mint ezer éves történelme megalapozta Mária-tiszteletünket és a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. Mi magyarok hódító háborút sosem folytattunk, gyarmataink nem voltak, nekünk folyton csak védekezni kellett. Megtartani és fenntartani a hitet, a meggyőződést, kitartani keresztény magyarságunk és önálló államiságunk mellett. A hadseregnél, államhatároknál, kerítéseknél, várfalaknál és bástyáknál fontosabb az a szellemi-lelki erő, amelyet a Boldogasszony iránti ragaszkodásunkban is megmutattunk. Ha visszapillantunk a nagy történelmi eseményekre, elcsodálkozhatunk, micsoda sebeket ejtett rajtunk az ezer év.

A fatimai Magyarok Nagyasszonya kegyszobor
A fatimai Magyarok Nagyasszonya kegyszobor

A sort megkezdte a tatár, 1241-ben, amikor az ország kétharmadát mocsárba fojtotta, Erdély nagy részét felégette. A török Mohácsnál, 1526-ban az eszéki hídon át hajtotta a magyar férfiak és nők, gyerekek és öregek láncra vert seregét, miközben az ország vezetőinek színe-java a harctéren veszett. 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc leverése után a labanc égette-pusztította az ország belső részeit; Temesvárnál 1849. augusztus 9-én szenvedett vereséget a Bem tábornok által vezetett fősereg, és rá három napra, 12-én, Világosnál Görgey letette a fegyvert, abban a reményben, hogy a katonáknak és a tiszteknek nem esik bántódásuk, szabad elvonulásuk lesz. Nem ez történt. Ugyanis Haynau a teljes vezérkart kivégeztette, s akit elfoghatott, Kufsteinba, Olmützbe, Josephstadtba vitette, halálos rabságba.

Már az 1200 körül létrejött Halotti Beszéd és Könyörgésben is „imádjuk Szent Asszony Máriát", ahol az Asszony kifejezés a királynét jelentette. Régi katolikus nemzeti himnuszunk, a Boldogasszony, Anyánk kezdetű ének refrénje: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el, szegény magyarokról."

Mi magyarok Európa népei között elsőként - és valóban elsőként - tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Utánunk jöttek a franciák, a bajorok, majd a többi nemzet. Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638-ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá. Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának, 1647-ben; ők december 8-án ünneplik. Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban. Bajorországban a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik. Az amerikai földrészen 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék, valamint, hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

A Magyarok Nagyasszonya a nagycsalomjai templom főoltárán
A Magyarok Nagyasszonya a nagycsalomjai templom főoltárán

Szűz Mária Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ő ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is... Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást, az országzászló is. Mindegyiken megtalálható a Boldogasszony képe. A zászlón a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, Máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink,... harckiáltásaink („a harci Jézus-Mária", Ady) - és munkakezdő fohászaink róla beszélnek. Tisztelői, vallói közt vannak királyaink: Szent István, Szent László, IV. Béla, III. András, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Szent Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fűzte), Báthory, Esterházyak, Pálffyak, Koháry, Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc. Különleges középkori kultuszáról tanúskodik a lebontott esztergomi Porta Speciosa homlokzati freskója.

Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szűz Máriás zászlót tűzött az elsőként felkúszó magyar Mária-kongreganista Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan négyszer is felajánlották a Nagyasszonynak 1038-, 1317-, 1693- és 1896-ban. És immár a csaknem ezer éves fönnmaradásunk a bizonysága, hogy a Szűzanya ezt elfogadta, vállalta.

Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Sz Gellért, Bd Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk, a nép áhítata beszél róla.

A hontcsitári kegyszobor
A hontcsitári kegyszobor

A nemzet létkérdése: a „lenni vagy nem lenni" felörvénylett előtte mindegyre: a kereszténység fölvételén, mikor István és Gellért emelte magasra Nagyasszonyunk tiszteletét; Muhinál és Mohácsnál és végig dúlásokon, mikor népünk százezreit vitték rabszolgának, hullottak el a hit védelmében... „Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ő megindul hadaival „Istenért és szabadságért", Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem-katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyező Mária-képet, s már nem imádkozhat előtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem-katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagyhatalmú Szűzhöz esdekelt gyönge esendő népünk szüntelen: Élet, édesség, reménység.

A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult.

Szűz-Mária képe az 1848-iki magyar aranyakon. Rajzolta Dörre Tivadar
Szűz-Mária képe az 1848-iki magyar aranyakon. Rajzolta Dörre Tivadar

„Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk... Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya... Szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forralta. Őt szereti az Úr leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk. Nagyboldogasszony, a magyar nép hivatásának őrangyala” - írta Prohászka Ottokár.

A legjobb anyához szólhat csak így a bűnös, de bűnét megbánó, hitét újra megtaláló, hűségét megvalló ember, ahogyan Sík Sándor fogalmaz: „Rosszak vagyunk, / De mégis a tied vagyunk.”

A történelmi Magyarországon számos Magyarok Nagyasszonya templomot szenteltek fel erre az ünnepre. A felvidéki Nagycsalomja 1911-ben felszentelt templomának oltárképén is a Magyarok Nagyasszonyát láthatjuk. A Szűzanya piros ruhában, kék palástban van, fején a magyar koronával, jobb kezében jogarral. Balján a Kisjézust tartja, akinek kezében ott az országalma. A Nagyasszony lábánál egy magyar címert tartó angyalt látunk, háttérben az Esztergomi Bazilikával.

A Börzsöny hegység északi lejtőjén fekszik Hontcsitár, a Boldogságos Szűzanya régi kegyhelyével. A kegyhelyen három szent forrás is fakadt egykor, ahol csodás gyógyulások történtek, a vízben pedig megjelent a Szűzanya is. Később kápolnát építettek ide, melyben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya-szobrot. Ezt az a pásztorfiú faragta, aki vakságából kigyógyult a kútnál. A kegyszobor ma is megvan, s a honti asszonyok szép viseletébe öltöztették őt.

A római Szent Péter-bazilika altemplomában Nagyasszonyunk domborműve
A római Szent Péter-bazilika altemplomában Nagyasszonyunk domborműve

Rómában a Szent Péter-bazilika altemplomában 1980. október 8-án II. János Pál pápa áldotta meg a Magyarok Nagyasszony-kápolnát, ahol Szent István szobra mellett Varga Imre szobrászművész Nagyasszonyunkat ábrázoló domborműve is látható.

Nagyasszonyunk, hazánk reménye!
Bús nemzeted zokogva esd!
Nyújtsd irgalomjobbod feléje,
Botlásiért, ó, meg ne vesd!
Mi lesz belőlünk, ha Te elhagysz?
Ó, árvaságunk sírba hervaszt!
Minden reményünk csak Te vagy:
Szent Szűzanyánk, szent Szűzanyánk,
Ó, el ne hagyj!"

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Forrás: magnificat.ro (Dévai Szent Ferenc alapítvány)