DECEMBER 8. - Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Murillo: Szeplőtelen fogantatás
Murillo: Szeplőtelen fogantatás

A hagyományos katolikus hit szerint Mária, Jézus anyja különleges kegyelem által soha nem követett el bűnt, mivel Isten eleve megóvta őt az áteredő bűn hatásától. Ezt a tökéletes védettséget nevezzük szeplőtelen fogantatásnak. E megfogalmazás negatív jellege mellett az egyház valami fontosat, nevezetesen Mária különleges szentségét akarta kifejezni. Életének első pillanatától kezdve a szentség különleges ragyogása gazdagította Máriát - nyilatkozta róla a II. vatikáni zsinat (Lumen gentium 56). A keletiek a „panagia" görög szót használják Máriával kapcsolatban, mely az egészen szent életre utal. Ez a hit az egyházban egy nagyon ősi hagyományon alapszik, mely valójában a Szentírásra támaszkodik, ahol Gábor angyal így köszönti Máriát: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!" (Lk 1,28).

Jóllehet a hagyomány „egészen szent"-nek nevezi Máriát, a teológusok mégis feltették kérdéseiket. Elsőnek azt, hogy ha Jézus az egész világ megváltója, melynek Mária is a tagja, még ha ő egészen szent is, hogyan lehet Jézus az ő számára is megváltó? Sem Szent Bernát, sem Aquinói Szent Tamás, sem Szent Bonaventúra nem tudta ezt a látszólagos ellentmondást feloldani. A 13. század jelentős skót teológusa, a doctor subtilis címet kiérdemelt Duns Scotus (1265-1308) talált erre megoldást, amikor kifejtette, hogy Mária a Fia révén elővételezett megváltásban részesült. Ettől kezdve Scotus a doctor marianus tiszteletcímet is megérdemelte. Végül is ezt a megfogalmazást ismerte el az egyház, amikor másfél évszázada, 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus kezdetű apostoli konstitúció bullájában Boldog IX. Piusz pápa kifejtette: „A kimondhatatlan Isten egyszülött Fiának kezdettől fogva és a századok előtt anyát választott. Csodálatosan elhalmozta őt mindenféle égi kegyelmi ajándék bőségével, hogy ő a bűn minden szennyétől mindig teljesen mentesen és teljes valójában szépen és tökéletesen, az ártatlanság és a szentség teljességének példáját nyújtotta, teljesen mentes lévén még az áteredő bűn szennyétől is" (DH 2800-2801). Ezután a pápa kimondta a hittételt: „A Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és különleges kegyéből, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt." (DH 2803) A Szent Péter bazilika kupoláján még ma is láthatóak azok a bádogfülek, amelyekre gyertyákat erősítettek, és így világították meg a kihirdetés napjának estéjén a katolicizmus központi templomát.

Az ünnepélyes formula kihirdetése előtt azonban már kétszáz évvel a szicíliai Palermo városa, melynek a fő patrónusa a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása, már hivatalosan kérte a Szentszéket a dogma kimondására. 1850-ben a szicíliai püspöki kar IX. Piusz kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a kihirdetendő dogma a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról mindig is a szicíliai keresztények hitének és jámbor hagyományai örökségének teljes és elidegeníthetetlen részéhez tartozott. II. János Pál pápa ez év októberében levelet intézett Salvatore de Giorgi palermói érsekhez, a szicíliai püspöki konferencia elnökéhez, és lelki közelségéről biztosította a Szicíliában élő katolikusokat, akik az évforduló kapcsán egyesülnek Róma püspökével.

Négy évvel később, 1858. február 11-én - mintegy a dogma kihirdetésének az igazolására - egy tizennégy éves francia parasztlány, a teológiai kérdésekben teljesen járatlan Bernadette Soubirous a Lourdes melletti Gave folyó közelében lévő barlang oldalában egy ragyogó fényességű asszonyalakot látott, aki neki így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás" (Que soy era Immaculada Concepcion). 2004. augusztus 15-én azért látogatott el II. János Pál pápa a közismert francia kegyhelyre, hogy emlékeztessen e hittétel jelentőségére és aktualitására. Magyarországon pedig Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök emlékeztetett arra, hogy hagyományosan a „Pázmány-egyetem alapszabályai megkívánják, hogy tanárok s tanítványok készek legyenek a szeplőtelen fogantatásért síkra szállni".

Milyen értelmet ad az egyház a szeplőtelen fogantatás dogmájának? Máriát úgy állítja a keresztény hívek elé, mint akiben az Isten által elgondolt tökéletes emberség megvalósult. A példa nem egy hős vagy egy kiváló tudós, hanem egy fiatal leány, aki egyszer s mindenkorra kimondta az igent Isten előtt, mindvégig hűséges maradt az ő szavához és Fiában való hite még a szenvedés legnehezebb órájában sem ingott meg.

Mária ünnepek:

január 1. Szúz Mária, Isten anyja
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban)
február 11. Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek világnapja az egyházi ünnepek között.
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet)
május 13. Fatimai Boldogasszony
Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
július 2. Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél)
július 16. Karmelhegyi boldogasszony
augusztus 15. Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele)
augusztus 22. Szűz Mária királynő
szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születése)
szeptember 12. Mária szent neve
szeptember 15. Fájdalmas anya
október 7. Rózsafüzér királynője
október 8. Magyarok Nagyasszonya
november 21. Szűz Mária bemutatása
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Forrás: Marosvásárhelyi Szent Miklós Plébánia (szentmiklos.extra.hu)