A Magyar Tudós Társaság születésnapja - 1825

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)
Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

1825. november 3-a a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találásának emléknapja.

Már az 1791. évi országgyűlés is programjába vette egy tudományos akadémia felállítását, és utána is voltak próbálkozások, de az ötlet csak 34 évvel később valósulhatott meg. A pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. Ezen az ülésen Felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására gróf Széchenyi István egy Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel. „Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék." Felajánlásával adományozások sorát indította el. Példáját arisztokraták, köznemesek, polgárok követték. Az erdélyi kormányzó, Teleki József 1826. március 17-én családja pesti könyvtárát ajánlotta fel, hogy a Tudós Társaság munkájának háttereként szolgáljon. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később sentesíttetett, az Akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést.

Az új intézmény indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Ezt a célt rögzítették „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” hozott 1827. évi XI. törvénycikkelyben is.

A Magyar Tudós Társaságnak, majd 1858-tól használt nevén Magyar Tudományos Akadémiának olyan tekintélyes, kiemelkedő személyiségek lettek későbbi elnökei, mint például Eötvös József, Eötvös Loránd, Szentágothai János.

Magyar Tudományos Akadémia címer-allegóriája
Magyar Tudományos Akadémia címer-allegóriája

A Magyar Tudományos Akadémia címer-allegóriája címen ismertté vált olajfestményt Johann Ender 1831-ben készítette. A képet a megrendelő Széchenyi István 1834-ben a Tudós Társaságnak ajándékozta. Az allegória egy elvont fogalmat képszerűen, vagy egy önmagában láthatatlan elképzelést egy látható képben jelenít meg; egy elvont valóságot érzékelhetővé tesz. A neves osztrák festő a legnagyobb magyar megbízásából készített képen a XIX. század első felében a magyarság megjelenítésére legalkalmasabbnak a Turult tekinti. A kép közepén méltóságteljes nőalak áll, amely a nektárt osztó Hébével azonosítható. (A nőalak modellje állítólag az alapító gróf Széchenyi István későbbi felesége, Seilern Crescentia grófnő volt.) Hébé az ifjúság istennője a görög mitológiában, Zeusz és Héra gyermeke. Az ő feladata volt a fiatalságot és örök életet biztosító nektár őrzése és annak felszolgálása az Olümposzon. A festményen a nőalak felemelt jobb kezében a tudás nektárjával telt kelyhét tartja, és a turul éppen inni készül a tudás kelyhéből. Hébé bal kezét egy pajzson nyugtatja, amelynek közepén az ország címere látható, és a pajzs peremén Attila és I. Leó pápa híres találkozását láthatjuk. Szépen fejezi ki a kép a kor gondolkodását a dicsőséges közös múltról, a hun-magyar azonosság kérdéséről. Ender rajza nyomán Stöber Ferenc metszette acélba. Ennek lenyomata díszíti az Évkönyvek címlapját. Egészen napjainkig számos akadémiai kiadványon megtalálható. Első hivatalos leírását 1834-ben az Akadémia folyóirata, a Tudománytár közölte (1. kötet 245. p.)

1925-ben, az Akadémia alapításának centenáriumán az országgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István és a Magyar Tudományos Akadémia történelmi érdemeit.

Berzeviczy Albert - az Akadémiát eddig a leghosszabb ideig, 31 évig irányító elnök - 1925. november 3-án, az MTA alapításának százados ünnepén, megnyitó beszédében a következőket mondta:

"...mi szokva vagyunk - éspedig helyesen - ezt a korábbi időpontot (1825. november 3-át) tekinteni az Akadémia születésnapjának, annál is inkább, mert így még szorosabban csatoljuk Akadémiánk történetét Széchenyi dicső nevéhez."

A magyar tudomány napja

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997-ben kormányrendelet született, amely november harmadikát a Magyar Tudomány Napjává Nyilvánította. A magyar társadalom pedig ettől kezdődően a jeles esemény emlékére november harmadikán a tudomány és annak művelői előtt tiszteleg. A rendelet indoklása szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudós-központú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet.

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat s a többi teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erõ az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje” - így írt Széchenyi, Akadémiánk megalapítója, a legnagyobb magyar 1830-ban.

Forrás: sztaki.hu; mta.hu