Szent-Györgyi Albert


„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára."

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog."

„Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több mint a pénze… A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.”

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája."

„Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve."

„A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak."

„A történelem az a tantárgy, amelynek a legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra?"

„A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. A sport a test útján nyitja meg a lelket."

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki."

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. - Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. A kiváló magyar orvos a 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint, valamint jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Ő hazánk első olyan Nobel-díjasa, aki az itthon végzett kutatómunka alapján érdemelte ki ezt a címet. Kiváló tanár, orvos és egyben humanitárius volt.

Szent-Györgyi Albert nemcsak rendhagyó tudós volt, hanem titkos külügyi futár, politikai üldözött, sőt miniszterelnök jelölt is. Imádták a nők, rajongtak érte a diákok. 93 éven át megszállottként kutatta az élet titkát, a rák gyógyszerét, miközben verseket írt és zenét komponált. Igazi sportember volt. Teniszezett, motorozott, lovagolt és 70 évesen megtanult szörfözni. Inspiráló személyisége mindenkit megérintett. A C-vitamin felfedezésével világhírnevet szerzett hazájának.

A 'sportember'
A 'sportember'

Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Apja, Szentgyörgyi Miklós nemesi származású nógrádi földbirtokos volt a Nagy Háború előtt. Édesanyja, Lenhossék Jozefina a híres orvostudósokat adó Lenhossék famíliából származott. Miután szülei házassága megromlott, az anya a három fiúval (Pál, Imre és Albert) a pesti lakásukban élt, ahol testvére, Lenhossék Mihály segített a nevelésükben; a férj pedig a vidéki birtokot igazgatta. A gyerekek csak nyáron voltak a nógrádi Kiskérpusztán, a családi birtokon.

Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként folytatta. A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Ebben az évben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született.

Az első világháborúban több fronton is szolgált. Előbb Oroszországban, a Dnyeszter környékén teljesített katonai szolgálatot, de két év után elege lett a harcokból, ezért elkeseredettségében fegyverével karon lőtte magát. Ezzel kockáztatta, hogy felakasztják. Később az olasz frontra került, ahol egy laboratóriumban dolgozhatott.

Ezután Európa több városában dolgozott (Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben) és tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. A Cambridge-i Egyetemen, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából. E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. 1930-ban a Mayo Klinika és a Josiah Macy Jr. Alapítvány támogatásával kutatott az Egyesült Államokban, ahol Chicago környékén egy marhavágóhídon több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuronsavat tudott kimutatni.

Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt.

Átveszi a Nobel-díjat
Átveszi a Nobel-díjat

Egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát nem ette meg, inkább laborba vitte kísérletezni és Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni. A kísérlet eredménye: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi - és tőle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. Máig ő az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.

A kitüntetés átvétele után Szent-Györgyi Szegedre, a kutatólaboratóriumába vitte a Nobel-díjjal járó 208 gramm súlyú és 66 mm átmérőjű aranyérmet. De nem sokáig tartotta itt. Amikor 1939 őszén a Szovjetunió megtámadta Finnországot, Magyarországon segélyakció indult, a világhírű tudós pedig ezt az aranyérmét ajánlotta fel a finn nemzet támogatására. Hogy a magyar nemzet e kivételes büszkesége ne kerüljön ki az országból, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kezdeményezésére egy kereskedő kiváltotta és 1940 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját ma is itt őrzik. Ezt a nevezetes sorsú Nobel-aranyérmet először 1993-ban, a Szent-Györgyi Albert születésének századik évfordulója alkalmából rendezett, a Nobel-díjasokról szóló kiállításon mutatták be az érdeklődőknek.

A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta, közben a szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenértékű eredményeket ért el. Egykori tanítványával, Straub F. Brunóval közösen izoláltak két, az izom összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, az aktint és a miozint. Felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra. Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta.

Író, költő, színész, színjátszókör-alapító volt, fellépett a budapesti Nemzeti Színházban. Az irodalomról, a művészetekről és a színjátszásról úgy vélekedett, mint a tudományról: azt mondta, meg kell élni. A tragikus sorsú Horváth István rendezésében Szegeden előadták Shakespeare Hamletjét, ami olyan jól sikerült, hogy a budapesti Nemzeti Színház meghívta a produkciót. Az előadást háromszor kellett megismételni.

A 'rákkutató'
A 'rákkutató'

1938-ban felesége elhagyta. Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával, aki élete nagy szerelme volt. Később második feleségénél rákot diagnosztizáltak, aki 1963-ban elhunyt. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már rákkutatással foglalkozott. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, 1968-ban válás lett a vége. 1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze, akit egy volt tanítványa mutatott be neki. Az ötven évvel volt fiatalabb nő éket vert a tudós és családja közé. Szent-Györgyi a nevére vette Lolát, Marcia lányát és kizárta végrendeletéből saját három unokáját.

A második világháború végjátékában kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé vált. Kitűnő angol kapcsolataira építve Kállay Miklós megbízta, hogy Isztambulban tárgyaljon a britekkel Magyarország második világháborúból történő kiugrásáról. Kállay Szent-Györgyivel üzent a briteknek: kész bármikor átállni, de az országban állomásozó német csapatok miatt nehéz ezt meglépni. Szent-Györgyi találkozott a brit titkosszolgálat törökországi vezetőjével. A tudós azt a feladatot kapta, hogy térjen vissza Budapestre és segítsen egy rádiókapcsolat kiépítésében a londoni adminisztráció és Kállay Miklós között. A tervet a Gestapo megtudta, és megakadályozta. Ezért az 1944. március 19-ei német megszálláskor kénytelen volt illegalitásba vonulni. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására, s a Gestapo mindent elkövetett kézre kerítésének érdekében. Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került. Ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.

A háború befejezése után létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. A két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta. 1945. április 2-án bekerült azon kiemelkedő közéleti személyiségek közé, akiket a Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. Elfogadta a felkérést, de sem ekkor, sem előtte, sem utána semmilyen párthoz nem csatlakozott. 1948-ban Kossuth-díjat vehetett át.

Szobor és emlékhely a gyermekkor helyszínén (Terény)
Szobor és emlékhely a gyermekkor helyszínén (Terény)

1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor megtudta, hogy barátját, Zilahy Lajos írót és Ráth István gazdasági szakembert letartóztatta az ÁVO. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. V. Gusztáv svéd király svéd állampolgárságot adományozott Szent-Györgyinek és feleségének. Sokáig svéd útlevéllel utazott, majd 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1955. február 22-én megkapta az amerikai állampolgárságot. 1956. április 24-én pedig az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották.

Szent-Györgyi évtizedek alatt több tucat levelet írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap. Részletesen beszámolt a kommunisták rémtettei között számon tartott málenkij robotról és a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről. Amerikai állampolgárként több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra. Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a New York Times-ban. Ugyanitt jelent meg szerkesztőségi cikke a málenkij robotról és a Szovjetunióba, munkatáborokba hurcolt több millió emberről. A szegedi egyetem professzori kara, volt kollégái november 3-án küldtek táviratot Szent-Györgyi Albertnek, amelyben kérték a nemzetközi tudós társadalom segítségét a magyar forradalom eredményeinek megőrzése és az ország függetlenségének kivívása céljából. Szent-Györgyi a táviratot megjelentette a Nature folyóirat következő számában, ezzel is támogatókat szerezve a magyar ügynek. Magyarnak megmaradva először 1973-ban látogatott haza, az MTA szegedi biológiai központjának átadására. Hatékonyan közreműködött a magyar Szent Korona és a koronázási jelképek hazakerülésében.

Késő öregkorában is mind szellemileg, mind fizikailag aktív és friss maradt. Egészsége 92 éves korában romlott meg láthatóan. 1986 júniusában vese- és szívelégtelenség lépett fel nála. Néhány hónappal később, 1986. október 22-én halt meg otthonában veseelégtelenség következtében. Sírja máig az Atlanti-óceán partján álló háza kertjében található meg.

Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét. Az Egyesült Államokban élve főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat.

A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az Őrült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes művek közé sorolják. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el.

Sírköve
Sírköve

Végezetül egy idézet, melyet a világhírű temesvári Bolyai-levél kapcsán mondott Szent-Györgyi és kiválóan szemlélteti gondolkodásmódját:

„Egy országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez. Én, mint magyar ember azt kívánom, hogy Magyarország a nagyhatalmak közé tartozzon, és legyen nagy mindenben, amiben egy kis ország nagy lehet. És erre minden adottság és lehetőség megvan, csak a szellemi életet kell támogatni, és nem szabad elválasztani nemzeti mivoltunktól, attól, hogy magyarok vagyunk. Én a legbékésebb ember vagyok, mégis szeretném, ha Magyarország az egész világot meghódítaná. Az ország határait nem lehet bővíteni politikailag anélkül, hogy az ember másokat el ne tiporna, vagy meg ne bántana. A szellemi életben viszont mindenki olyan nagy lehet, olyan magasra fejlődhet, amennyire szelleme képessé teszi. Én ebben az értelemben kívánom, hogy Magyarország tartozzék a legnagyobb országok közé..."

Emlékezete

Róla nevezték el az oktatási miniszter által a felsőoktatás területén iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végző magánszemélyeknek adományozható állami elismerést.

Mellszobra Szegeden
Mellszobra Szegeden

Nevét viseli a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara.

Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében.

Gyermekkorának helyszínén emlékhelyet alakítottak ki.

Emlékét szobor őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt és az Akadémiai Bizottság székházában, a Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének lépcsőjén. Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium emlékparkjában, a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató szoborparkban áll mellszobra.

Biatorbágyon emléktábla és dombormű állít emléket

Utca viseli nevét Szegeden, Kaposvárott, Győrben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon, Vácott, Baján, Veresegyházon, Domaszéken, Perkátán, Cegléden, Budaörsön, Nyergesújfalun, Felsőzsolcán, Gyöngyöshalászon. 1953-ig Budapest XVIII. kerületében is volt róla elnevezett utca, de a „Nyugatra távozott kozmopolita tudós” nem lehetett névadó. Budapesten azóta sincs róla utca elnevezve.