Teleki József felajánlotta könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának

Teleki József Barabás Miklós képén
Teleki József Barabás Miklós képén

Gróf Teleki József (1790-1855) 1826. március 16-án jelentette be, hogy testvéreivel együtt az apjuktól, Teleki Lászlótól örökölt és általuk is gyarapított családi könyvtárat a létrehozandó Magyar Tudós Társaságnak adományozza. A könyvtár alapító nyilatkozatát 1826. március 17-én nyújtották be a rendek ülésének.

A Teleki család Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, mely évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar politikai és kulturális életben. A puritánságig menő protestáns vallásosság és az arisztokrata szellem hagyományosan arra kötelezte a Telekieket, hogy életükkel és vagyonukkal önzetlenül szolgálják a hazát és a szabadságot, s támogassák a magyar nyelvű tudományt, kultúrát, irodalmat. Teleki József (Pest, 1790. október 24. - Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója életútja is tökéletesen illeszkedik a családi hagyományokhoz.

Édesapja a széles látókörű, tudományos képzettséggel rendelkező széki gróf Teleki László. Ő volt a tudós társaság létrehozásának egyik első szószólója. Hatalmas könyvtárral és műgyűjteménnyel rendelkezett. Nagyapja Teleki Sámuel Erdély kancellárja volt, aki sokat költött tudományos célokra. 40 ezer darabos könyvtárát a közönség használatára bocsátotta. Maros-Vásárhelyt egy nagy ház jövedelmét a könyvtár számára biztosította, hogy a gyűjteményt bővíteni lehessen, illetve a működésre is meglegyen a fedezet.

„Atyjának jelmondatát: Isten, haza, tudomány alig mondhatja el valaki a jelen nemzedékben több önérzettel, mint ő: mert fáradhatlan volt vallásfelekezete egyházi és iskolaügyei körül, mert fürtei a haza szolgálatában őszültek meg, mert egész ifjuságát és férfikora szabad óráit a tudományoknak szentelte, hosszu éveken át egy nagy történeti müven dolgozott, mellynek bevégzésében jelenleg betegsége sem akadályozza." - írta Teleki Józsefről a Vasárnapi Újság 1854-ben.

Bajza a „Telekiek tudományos hatása” című művében olvashatjuk: „a Teleki-ivadékok egy fényes kis tábort képeznek, hol csaknem minden bajnok mellén függ valamelly diszjel, sokakén pedig egész csoportja az erénynyel szerzett érdemkereszteknek.”

Teleki József a pozsonyi országgyűlés után, az Akadémiára tett felajánlásokkal megvalósulni látta apjának a tudós társaságról alkotott elgondolásait. Az Akadémia alapítóinak sorában Telekit és testvéreit is találhatjuk 10 000 koronával. 1830. november 17-én az alapítók által az akadémiai igazgató tanács tagjává, a megalakult igazgató tanács pedig elnökévé választotta. E tisztet haláláig viselte. Nyilvánvaló volt számára, hogy a megajánlott pénzösszegek nem teszik lehetővé az éppen létrehozott társaságnak egy saját könyvtár azonnali beszerzését. Ugyanakkor tudta, hogy könyvtár nélkül a tervezett tudós társaság nem képes ellátni a kívánt feladatokat. Ezért az Akadémiára tett felajánlásokhoz a családi könyvtár adományozásával csatlakozott.

1826. március 17-én - alig félévvel azután, hogy Széchenyi István felajánlása a megvalósulás felé lendítette a Tudós Társaság tervét - gróf Teleki József 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak adományozta. Ezzel megalapította az Akadémia első tudományos intézményét, amire hazai gondolkodók már az előző évszázadokban is törekedtek.

A Teleki család a könyvtárat - alkalmas helyiség hiányában - nem tudta közvetlenül átadni, az továbbra is a Szervita téri Teleki-palotában maradt. A felajánló nyilatkozatban Teleki József azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a Nemzeti Múzeum vállaljon szerepet a könyvtár átadásában. A könyvtár elhelyezéséről úgy intézkedett, hogy „az átadás után a Nemzeti Múzeum és a felállítandó tudós társaság igazgatósága által kijelölendő alkalmas helyiségben külön állíttassék fel s közhasználatra megnyittassék”.

Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, mintegy 50 ezer kötettel. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet. Hagyatékok sora gazdagította. Állománya ma 1.6 millió kötet. Célja a tudományos kutatás elősegítése.

Vörösmarty Mihály a könyvtár megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban című versét.