Május 22. - Oláh György születésnapja

„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni."

„A jövő a tudományos eredményeken alapuló döntéshozatalé, hiszen még a legjobb minisztertől, miniszterelnöktől vagy államelnöktől sem lehet elvárni, hogy mindenhez értsen. Ugyanakkor a vezető felelőssége, hogy minden tanács, minden bemutatott tény közül kiválassza az adott helyzetben, az adott lehetőségek között ország számára legjobbat - és ez rendkívül nagy feladat."

„Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy az ember pesszimista legyen.”



Oláh György vagy George Andrew Olah (Budapest, 1927. május 22. - Beverly Hills, 2017. március 8.) magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.

Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte. Itt a fizikát az elmés kísérleteiről híressé vált, nagyszerű pedagógus, Öveges József oktatta, aki felébresztette Oláhban az érdeklődést a tudományos pálya iránt. (Azok közé tartozott, akiket a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a későbbi Gaudiopolis alapítója bújtatott.) Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, és 1949-ben doktorált. A következő években az egyetemen tanított.

Az egyetemen ébred fel érdeklődése a szerves kémia iránt. Szerencséje volt, hogy Magyarország akkori legrangosabb professzorának, Zemplén Gézának asszisztense lehetett. Zemplén Berlinben Emil Fischer Nobel-díjas tudós tanítványa volt. Oláh György saját ötleteként a fluort tartalmazó szénhidrátokat kezdte kutatni. A háború utáni szegénységben az alapvető vegyszerek is hiányoztak, így azokat is magának kellett előállítani. Helyszűke miatt egy elszívó fülkét az intézet hátsó erkélyén rendezett be, amelyet "erkély laboratóriumnak" neveztek el.

Az ötvenes években Magyarországon megjelent dolgozataira már külföldön is felfigyeltek. 1954-ben, mindössze 27 évesen lett a tudományok doktora. Ebben az évben születik meg első gyermekük. Ugyanebben az évben, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete, Oláh Györgyöt nevezték ki igazgatóhelyettesnek. Az új intézetben megalakított egy szerves kémiai kutatócsoportot, amelyet Magyarországról való távozásáig vezetett.

Az 1956-os forradalom leverése után családjával és kutatócsoportjának egy részével úgy határoztak, hogy elmenekülnek az országból és Nyugaton új életet kezdenek. Előbb Londonban éltek, majd a család Kanadába költözött. Itt Oláh a Dow Chemical-nál dolgozott 1964-1965 között. 1965-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandban kapott munkát, a Case Western Reserve University-n. 1971-től amerikai állampolgár lett. 1977-től Kalifornia államban él, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) tanít. Még 1977-ben kinevezték az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991 óta a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatója.

Oláh György díszdoktora több egyetemnek (Durhami, Budapesti Műszaki, Müncheni és Krétai Egyetem), számos tudományos kitüntetés viselője és társaság tagja. Több mint ezer tudományos dolgozat és tizennégy könyv szerzője vagy társszerzője. Szabadalmainak száma több mint száz. A világ legrangosabb tudományos kitüntetését, az 1994-es kémiai Nobel-díjat "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért" kapta, amely 930 ezer dollárral járt együtt.

Bár már évekkel korábban feltételezték, hogy a karbokationok sok szerves kémiai reakció köztes termékei, rövid élettartamuk, bomlékonyságuk miatt nem tudták őket kimutatni. Szupersavak (a 100%-os kénsavnál is erősebb savak) segítségével Oláh György alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat. Elsősorban az 1962-ben bejelentett felfedezésének köszönhető, hogy sikerült megcáfolni a szén 4 vegyértékűségéről alkotott régi elképzelést, és új üzemanyagokat, a korábbinál nagyobb oktánszámú benzinfajtákat állíthattak elő. Kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé.

Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók :(nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.

A Nobel-díj odaítélése után első nyilatkozatában a következőket mondta: "Én nagyon büszke vagyok rá, hogy Magyarországról származom, de arra is, hogy az Egyesült Államokban egy új országot találtam, ahol a gyermekeim felnőhettek és amelynek nagyon is része vagyok ... Családommal együtt új hazára leltem, s miközben büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, amerikai lettem ... Ami a magyarságot illeti: huszonkilenc évet éltem Magyarországon, s mert fiatalon jöttem el, a legjobb emlékeim maradtak meg, hiszen - és ez a szép az életben - az ember a kellemes dolgokra emlékszik. Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, két világból a legjobb az enyém." A tudományos világ csúcsán, az angolszász szellemi élet elismert embereként is megmaradt igaz magyar hazafinak, intézete minden tehetséges magyar vegyész előtt nyitva állt. A Nobel-díjért kapott jutalmának jelentős részét is arra fordította, hogy itthon egy új kémiai díjat alapítson.

Sírja a Fiumei úti sírkertben
Sírja a Fiumei úti sírkertben

2017. március 8-án halt meg Beverly Hills-i otthonában. Végakaratának megfelelően Budapesten, a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Ezernél is több tudományos publikáció, 15 monográfia szerzője volt, nevéhez mintegy száz szabadalom fűződik. Alapítója volt a Magyarország Barátai Egyesületnek, és egész életében hangsúlyozta a fiatal tehetségek felkarolásának fontosságát.

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Tagja volt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. Emellett az Alexander von Humboldt-díj (1979), az Amerikai Kémikusok Intézetének díja (1993), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Klebelsberg Kunó-díj (2003), a Priestley-érem (2005) és a Budapest díszpolgára (2006) cím birtokosa volt.

Forrás: magyarvagyok.com; fokusz.info