Mátyás király

A megkoronázott és koronázási jelvényekkel ellátott Hunyadi Mátyás a Thuróczi Krónikában
A megkoronázott és koronázási jelvényekkel ellátott Hunyadi Mátyás a Thuróczi Krónikában

„Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember nem egyéb, mint Isten szolgálata."

„A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár."

„Mátyás király… Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a „történelemé”. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása - az igazi.” (Bajcsy-Zsilinszky Endre)

„A királyok dicsősége a népek sokaságában, az országok dísze és ereje a városok gazdagságában és teljességében áll."

„...Az ilyen király csinál a maga alattvalóiból is vitézeket; a maga példájával felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rendű emberek… Ezek a dolgok nem minden királyoknak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a magok országát és nemzetét nem tiszta szívből szeretik s nem gyönyörködnek benne, mint Mátyás király!” (Zrínyi Miklós.)

I. Mátyás - gyakran Corvin Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Népszerű ragadványneve az Igazságos.

1443. február 23-án született I. Mátyás (Hunyadi/Corvin) magyar király, az első olyan uralkodónk, aki leány ágon sem állt az Árpád-házzal rokonságban. (Az Árpád-ház fiú ága 1301-ben halt ki.)

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Vitéz János irányításával humanisták nevelték. A magyaron kívül latinul, németül és csehül beszélt. Műveltsége messze meghaladta a korabeli főurak műveltségét.

Hunyadi Mátyás misekönyve<br/>A képen sírjából kiszállt Üdvözítő előtt a donator Mátyás király térdelő alakja és czímere látható
Hunyadi Mátyás misekönyve
A képen sírjából kiszállt Üdvözítő előtt a donator Mátyás király térdelő alakja és czímere látható

Bátyját, Hunyadi Lászlót (1433-1457) a király 1457-ben lefejeztette. Ő volt Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia, ezért ő lett apja halála után a Hunyadi-ház és a Hunyadi-párt feje. Hiába esküdött hűséget V. Lászlónak 1456-ban, apja tisztségét, a főkapitányságot, amit örökének tekintett, nem kapta meg. V. László a címet inkább saját gyámjának, Cillei Ulrik (1404-1456) német birodalmi hercegnek adományozta.

A király és Cillei személyesen látogatták meg Nándorfehérvárt, ahol egy tanácskozás közben Cillei szenvedélyes haragjában kardot rántott Hunyadi Lászlóra, aki felindulásában szintén kardot rántott, és emberei holtra kaszabolták Cilleit. A király erre megrémült, esküvel színleg büntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak és a családnak, Hunyadira ruházta a főkapitányi tisztet.

1457. március 14-én mégis elfogatta Hunyadi Lászlót, és két nappal később összeesküvés vádjával ártatlanul lefejeztette Budán, a Szent György téren.

1457-ben V. László király Hunyadi Lászlóval együtt Mátyást is elfogatta, s bátyja kivégeztetése után az ifjabb Hunyadit Bécsbe, majd Prágába vitette. 1457 őszén V. László pestisben meghalt. 1458. január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. Mátyás azonban hamarosan megmutatta, hogy a korlátokat nem hajlandó elismerni és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik. Híveit, és különböző érdekektől vezérelt támogatóit is meglepte, amilyen erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Amikor Szilágyi Mihály Újlaki Miklós erdélyi vajdával, valamint Garai László nádorral ellene szövetkezett, Garait leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta. A III. Frigyes (1463-1525), szász választófejedelmet Garai vezetésével magyar királlyá választó főurakat pedig legyőzte. 1464-ben Székesfehérváron megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen - alku árán - visszaszerzett Szent Koronával.

A bécsi ambrasi gyűjteményben levő egykorú domborművű arcképek után. — Rajz. Gyárfás Jenő
A bécsi ambrasi gyűjteményben levő egykorú domborművű arcképek után. — Rajz. Gyárfás Jenő

Garai László nádor Mátyás prágai szabadulása után III. Frigyest hívta meg a magyar trónra. Mátyás azonban seregeivel vereséget mért a szász választófejedelemre. 1463-ban, hosszas alkudozás után, Bécsújhelyen békét kötöttek, melynek során Mátyás ígéretet tett, ha törvényes utód nélkül halna meg, akkor Frigyesé a trón. Frigyes ezen alku, és a kapott 80000 arany forint fejében visszaszolgáltatta a Szent Koronát.

Mátyás uralkodása alatt a központi hatalom megerősítésére törekedett. A maga számára biztosította a vámszedés jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. Pénzügyi reformot hajtott végre, újjászervezte az adórendszert, s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. A nádor hatáskörét kiterjesztette, új központi hivatalokat állított fel.

Külpolitikáját meghatározták a törökökkel vívott folyamatos harcai. Szinte évente hadat viselt ellenük. Törökellenes terveihez Nyugat-Európától nem kapott kellő segítséget, ezért Magyarországot erős birodalommá fejlesztve akart a megfelelő anyagi erő birtokába jutni. Megszerezte a cseh királyi címet, meghódította Morvaországot, Sziléziát. Bécs, Bécsújhely, Stájerország és Karintia ellen is hadba indult, de sikerei csak átmenetiek voltak.

Mivel második házasságából, Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke, élete utolsó éveiben megpróbálta (sikertelenül) házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt.

A kolozsvári Mátyás szobor
A kolozsvári Mátyás szobor

Mátyás király bőkezűen pártfogolta művészeteket és tudományt. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, s ezzel is elősegítette a reneszánsz építő- és díszítőművészet magyarországi fejlődését. Kiemelkedő jelentőségű volt hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana).

A magyar néphagyomány, amely egész legendafüzért font Mátyás alakja köré, a törökverő Hunyadi János fiát, mint jó és igazságos uralkodót őrizte meg emlékezetében. A magyar népmesék álruhás királya szembeszállva a gazdagokkal és hatalmasokkal, mindig a szegény, egyszerű embert segíti a boldoguláshoz. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy bár Mátyás viselt dolgairól már életében több vidám történet forgott közszájon, a királyi udvarban élő humanista történetírók egyike sem jegyzett fel az álruhában igazságot osztó király legendájának alapot adó történetet.

Forrás: irisz.sulinet.hu.