Február 22. - Megszületett V. László

V. László 'A magyarok krónikájában'.
V. László 'A magyarok krónikájában'.

V. László a Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született.

Komáromban 1440. február 22-én megszületett V. (Utószülött) László. Habsburg-házi magyar király, Ladislav néven cseh király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát.

Apja, Albert magyar király sohasem láthatta gyermekét, mivel születése előtt négy hónappal meghalt. Édesanyja Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet volt. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. A koronázást Szécsi Dénes esztergomi érsek hajtotta végre, az eseményen jelen volt Cillei Ulrik, Újlaki Miklós és Garai László. A koronázás ellenére uralkodását csak 1444-ben kezdhette meg, akkor is csak névlegesen. A magyar főurak nagy része inkább I. Ulászló magyar királysága mellett foglalt állást.

V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához.

Szobra Révkomáromban
Szobra Révkomáromban

Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában teljesen váratlanul elhunyt. Halálát hosszú ideig Podjebrád mesterkedésére vezettek vissza, ám későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a király fehérvérűségben - leukémiában - szenvedett. A prágai Szent Vitus székesegyházban temették el.

V. László halálával kihalt a Habsburg-dinasztia alberti ága, így Csehországban Podjebrád György, Magyarországon pedig - a szegedi egyezmény értelmében - Hunyadi Mátyás került trónra, a császári család másik ága azonban III. Frigyes, majd az ő utódai alatt sem tett le arról, hogy ezeket a koronákat visszaszerezze.