Corvin János

Cserna Károly rajza a lepoglavai egykori kolostor XVIII. századi festményeiről
Cserna Károly rajza a lepoglavai egykori kolostor XVIII. századi festményeiről

„...Minthogy a királynak feleségétől nem lett gyermeke,
minden reménye ebben az egyetlen fiúban volt...
Reménykedve táplálta a gyermek szép arca, nemes képességei.
Mindenképpen atyjára hasonlított, de szeme olyan volt,
Mint Corvinus nagyapjáé, akiről mondják, hogy mindig
derűsen nézett. Atyjáéval azonos volt az arca,
ugyanolyan a keze, szája, pillantása és az orra.
Feje is szabályos, mint atyjáé... Tekintete bátor és nyilt..."

(Bonfini: Mátyás király)




Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. - Krapina, 1504. október 12.) Hunyadi Mátyás magyar király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Nem tartozik történelmünk igazán ismert szereplői közé. Jelentőségét nem is egyéni értékének, nem tetteinek köszönheti, hanem elsősorban származásának, s a helyzetnek, melyet ez a származás biztosított számára. A Hunyadi-ház történelmi küldetésének folytatására volt hivatva. Kedvezőbb körülmények között be is töltötte volna hivatását. Nemcsak rá, de az országra is nagy szerencsétlenség volt, hogy a hozzá fűzött remények, várakozások nem valósulhattak meg.

Hunyadi Mátyás, a megválasztott magyar király a magyar trónt családja számára akarta biztosítani. A kihalt Turulház után egy új nemzeti dinasztiát szeretett volna alapítani. De utódlása már a kezdetektől nehézségekbe ütközött.

Első felesége Podjebrád Katalin, a cseh király tizenöt éves leánya első gyermeke születésekor halt meg gyermekágyi lázban, és a szülést a gyermek sem élte túl. Mátyás ezek után sokáig egyedül élt, igényesen válogatva a feleségjelöltek között, hiszen az Árpád-ház kihalása után új dinasztiát szeretett volna létrehozni. De a pápa tanácsára választott Aragóniai Beatrixszal kötött második házassága is gyermektelen maradt a királyné meddősége miatt. Hiába igyekezett neves olasz orvosok sora, a korabeli orvostudomány minden eszköze sem tudott segíteni a bajon. Mátyásnak mégis lett gyermeke. Igaz, egyetlen gyermeke házasságon kívül született. Az anya, Edelpeck Borbála, az ausztriai Steinből - ma Krems - származó polgárlány a király két házassága között hosszabb ideig a király ágyasa volt. Budán annyira háttérbe húzódott, hogy még a megbízóiknak minden pletykát továbbító külföldi követek sem említették leveleikben. Mintha nem is létezett volna. E kapcsolatból 1473. április 02-án született meg Corvin János. A Corvinus (holló latinul corvus) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János, a nándorfehérvári hős emlékére kapta.

Az ifjú Corvin János 1486-ból Baldassare_Estense képén
Az ifjú Corvin János 1486-ból Baldassare_Estense képén

Mátyás sohasem tagadta meg fiát, sőt, királyi sarjnak járó neveltetésben részesítette. Maga mellé vette az udvarba, hercegi rangra emelte. Oktatását a legkiválóbb olasz humanistákra bízta. A gyermeket nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte, tanulmányait Taddeo Ugoletti, a Corvina könyvtár vezetője irányította. János egy kisgyermekkori balesete miatt egész életében sántított. Apja eleinte egyházi pályára szánta. 1480-ban győri püspöknek jelölte és ezt a pápa 1481-ben jóvá is hagyta.

Mátyás még évekig reménykedett abban, hogy lesz törvényes utóda. Ahogy erre kevesebb esély mutatkozott, egyre több jelét adta annak, hogy házasságon kívül született fiát akarja megtenni örökösének. A korabeli magyar közfelfogástól igencsak eltért, hogy törvénytelen gyermek bármilyen jelentősebb egyházi vagy világi méltóságot elnyerjen. Mátyás azonban hatalma biztos tudtában nem törődött ezzel. Az időközben számára kedvezően alakuló erőviszonyok miatt még arra az 1463-as szerződésre is fittyet hányt, mely szerint ha Mátyás törvényes örökösök nélkül hal meg, a magyar trón III. Frigyes német-római császárra, illetve örököseire száll.

Mátyás bőkezűen elhalmozta fiát királyi adományokkal, hogy halála után Jánosnak legyen elég ereje a korona megszerzéséhez. Egy adománylevél így említi: „méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk". Tapasztalatból tudta, hogy saját királlyá választásakor milyen előnyt jelentett számára családjának gazdagsága. Ezt az előnyt fiának is biztosítani akarta. Nemcsak a Hunyadi család javai jutottak a fiú birtokába, de azok az óriási birtokok is, amelyek egyes főúri családok magva szakadtával, vagy gyakran Mátyás önkényes eljárása folytán a koronára szálltak. Mátyás halálakor fia harminc vár, negyvenkilenc mezőváros, ezer falu ura volt. Ennek nagyságát jól szemlélteti, hogy ugyanekkor az ország másik előkelő főura, Szapolyai István csak tizennyolc várral, tizenkét mezővárossal és kétszáznegyven faluval rendelkezett.

Mátyás nagy gondot fordított arra is, hogy fiát az országgal megismertesse, elfogadtassa és főleg, hogy megmutassa, milyen szerepet szán neki. Bonfini, Mátyás udvari történetírója így emlékezik erről: „... Törvénykezésnél gyakran jobb oldalára ültette, ugyanígy az istentiszteleteken és az ünnepségeken is. Ha tanácsülésben bocsátotta maga elé a követeket, fia mindig a jobbján ült. Sőt, hogy leendő királyi méltóságához is hozzászoktassa, helyettesítette is magát vele. Akárhányszor megtörtént, hogy fejedelmek, vagy előkelő követek tiszteletére lakomát rendezve, hirtelen támadt betegség ürügyével maga helyett fiát ültette a terített királyi asztalhoz. A fiú pedig atyja képében méltóképpen őrizte annak méltóságát, s okos és szellemes társalgásával bizony felülmúlta a vendégek várakozását, meghaladta korát."

Sforza Bianka Mária milánói hercegnő, Corvin János felesége
Sforza Bianka Mária milánói hercegnő, Corvin János felesége

Corvin János 1484-85-ben részt vett az osztrák hadjáratban is. Amikor Mátyás bevonult a meghódolt Bécsbe, a város polgáraival fia kezébe is letétette a hűségesküt. Corvin János a nyilvánosság előtt itt szerepelt először, mint apjának kijelölt örököse. Bécs ostromával egyidőben küldte Mátyás követét a milánói udvarba, hogy fiának a gazdag és hatalmas Sforza hercegi családból szerezzen feleséget. Az előnyös házassággal kívánta ellensúlyozni fia törvénytelen származásából adódó hátrányait. Ez a lépése, ha sikerrel jár, sokat lendíthetett volna fia ügyén. Az előkelő fejedelmi családból származó feleség mind országon kívül, mind országon belül segíthetett volna megszilárdítani Corvin János helyzetét. Stílusos frigy lett volna, hisz a Sforza család hatalmát megalapozó Francesco is törvénytelen fiú volt, aki Visconti herceg ugyancsak törvénytelen lányának kezével nyerte el a milánói hercegséget.

1487. november 25-én vasárnap per procuram (képviselők útján) Milánóban a hercegi palotában házasságot kötött Sforza Bianka Mária milánói hercegnővel. A tényleges házasságból azonban végül semmi sem lett.

Mátyás tisztában volt azzal, hogy külföldön is, de országon belül is sokan vannak, akik nem nézik jó szemmel a törvénytelen fiával kapcsolatos terveit. Ebben Beatrix királyné járt az élen és minden eszközzel gátolta a fiú érdekében tett lépéseket. Mindent elkövetett, hogy megakadályozza a tervezett házasságot. Noha az eljegyzés már megtörtént, kitartó mesterkedéseinek is része volt abban, hogy az esküvőt évről évre halogatták. Egy alkalommal Beatrix például azt híresztelte Milánóban Corvin Jánosról, hogy torzszülött. Bianca Maria hercegnő, aki jegyesét soha nem látta, annyira megrémült ettől, hogy komolyan fontolgatta, inkább kolostorba vonul, mintsem Corvin felesége legyen. A király Milánóban tartózkodó megbízottjának minden ügyességére szükség volt, hogy a hercegnőt ettől a lépéstől visszatartsa. Egy itáliai követ beszámolt urának arról, hogy a királyné olasz titkárával Mátyás aláírásával levelet hamisíttatott, amelyben visszahívta a Milánóba tartó követeket. A dolog kitudódott, de senki sem lett megbüntetve. Ugyancsak a királyné keze lehetett abban is, hogy János herceget apja életében nem választották királlyá. Mátyás mindig nagyon elnéző volt meddő, akaratos felesége iránt. Pedig Beatrix nemcsak a herceg házasságát igyekezett meghiúsítani, hanem trónöröklését is. Az ok: férje halála esetén maga akart uralkodni.

1490 tavaszán nem sok hiányzott ahhoz, hogy Corvin Jánost cseh királlyá válasszák. Megtették az előkészületeket az esküvő megtartására is. Mátyás még 1489-ben elérte, hogy a főurak, a városok és a megyék többsége felesküdjön fia hűségére. Sejthette, hogy ez nem elég, mert halálos ágyán, amikor már beszélni sem tudott, szemeit hol Beatrixra, hol pedig a mellette álló Jánosra függesztette. Mintha arra kérte volna a feleségét, hogy segítsen a fiúnak. Akkor, a nagy megrendülésben a királyné megígérte, hogy anyjaként támogatja a herceget, de erről hamar megfeledkezett.

A Philostratus krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható a fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásával.
A Philostratus krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható a fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásával.

1490. április 6-án azonban Mátyás meghalt, és halála egyszeriben új helyzetet teremtett. Hiába volt ekkor János az ország első birtokosa, mostohaanyjával együtt a kormányzótanács egyik vezetője. A bárók nem támogatták trónigényét, hiszen tartottak egy új erőskezű Hunyaditól. Az ország legbefolyásosabb főurai Mátyás halála után Jagelló Ulászlót hívták be az országba. Corvin János támogatók nélkül maradt. Pártját nem tudta egységbe kovácsolni, a városokat és köznemeseket, de főképp a királyi zsoldosokat nem sikerült megnyernie. A kincstárral és a Corvinákkal elhagyta Budát, Bosznia királya és Szlavónia hercege címek fejében lemondott a magyar koronáról. Végül a délvidéki urak hatására fegyverrel lépett fel a hatalomért. Azonban 1490 júliusában a csontmezei csatában elsöprő vereséget szenvedett. Behódolt II. Ulászlónak, átadta Pozsony, Tata és Komárom várát is. Ulászló koronázásán ő maga vitte a koronát.

Miután Corvin Jánost nem választották meg magyar királynak, a milánói udvar számára már nem tűnt előnyösnek ez a képviselők útján kötött frigy, ezért VI. Sándor pápa a házasságot 1493. november 11-én érvénytelenítette.

Az új király megbízásából visszafoglalta Habsburg Miksától Szlavóniát. Ulászló horvát és szlavón báni méltósággal jutalmazta, amit 1498-ban örökletessé is tehetett.

Több kevesebb sikerrel harcolt a török ellen. 1499-ban Sebenicónál, 1500-ban Mostarnál legyőzte őket. 1501-ben vereséget szenvedett, de később felszámolta a jajcei vár körüli török ostromzárat. Lemondott a troppaui hercegségről, ennek fejében jelentős birtokokat szerzett a délvidéken. Anyagi helyzete, amely az apja halála után elvesztett birtokperek miatt megingott, jelentősen javult.

Corvin János második, tényleges felesége Frangepán Beatrix volt. 1496. március 10-e körül Modrusban házasodtak össze. E házassága révén Horvátország egyik legbefolyásosabb dinasztiájával került rokonságba. Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.

1503-ban a köznemesi párt nádornak jelölte, de törekvését Bakócz Tamás esztergomi érsek megakadályozta. Visszatért Horvátországba, ahol 1504-ben nagy vereséget szenvedett egy portyázó török seregtől. A harctéren terjedő pestisben hamarosan, 31 éves korában elhunyt. A királyi udvarban megkönnyebbülten fogadták a vetélytárs elhunytát, de a hazafiak egy szebb jövő zálogát gyászolták az elhunytban.

Corvin János síremléke Lepoglava pálos templomában
Corvin János síremléke Lepoglava pálos templomában

Második hazájában, Szlavónia szívében a regényes zagorjei bércek között a lepoglavai templomban helyezték örök nyugalomra. Remete Szent Pál szerzetesrendje Corvin János különös pártfogását élvezhette. Az állandó török veszély miatt ő alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort erődtemplommá, ott is választott magának sírhelyet. Koporsóját a templom sanctuariuma alatt levő sírboltban, a főoltár előtt helyezték el. Egykori hűséges vicebánja, Gyulai János állított emléket Mátyás király fiának, a jeles hadvezérnek, „ki a világnak szerzett sok diadal után, mint győzelmes katona fejezte be utolsó napját."

Alig fél évvel később a Hunyadi-ház utolsó férfisarja, a hatéves Kristóf herceg is meghalt. Jellemző, hogy a kortársak mérgezésnek tulajdonították halálát. Szerémi György, a népies felfogás képviselője egyenesen a Hunyadi névre féltékeny királynét nevezte meg a rejtélyes bűntény értelmi szerzőjének. Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik apja mellett a lepoglavai templomban.

Kislánya - aki már nyolc éves korától Szapolyai György gróf jegyese - 1508 elején Gyulán, ifjú életének 13. évében meghalt. Rövid idő múltával a családi tragédia teljessé vált. A szerencsétlen édesanyát az udvar a király unokaöccséhez, a durva és erőszakos Brandenburgi Györgyhöz kényszerítette, és alig egy évvel utóbb már Beatrix sem volt az élők sorában. Korai halála után a férj örökölte a Hunyadiak vagyonát. A Hunyadiak öröksége idegen kézre jutott, anyát és leányát pedig a gyulai Ferenc-rendi szerzetesek sírboltja fogadta magába.