Július 4. - Véget ér Corvin János politikai pályafutása - 1490

Az ifjú Corvin János 1486-ból Baldassare_Estense képén
Az ifjú Corvin János 1486-ból Baldassare_Estense képén

„...Minthogy a királynak feleségétől nem lett gyermeke,
minden reménye ebben az egyetlen fiúban volt...
Reménykedve táplálta a gyermek szép arca, nemes képességei.
Mindenképpen atyjára hasonlított, de szeme olyan volt,
Mint Corvinus nagyapjáé, akiről mondják, hogy mindig
derűsen nézett. Atyjáéval azonos volt az arca,
ugyanolyan a keze, szája, pillantása és az orra.
Feje is szabályos, mint atyjáé... Tekintete bátor és nyilt..."

(Bonfini: Mátyás király)


Corvin János Hunyadi Mátyás, magyar király és Edelpeck Borbála boroszlói polgárlány törvénytelen gyermeke, hunyadi gróf és liptói herceg volt, akit apja az utódjául szánt.

Nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte, tanulmányait Taddeo Ugoletti, a Corvina könyvtár vezetője irányította. Egy gyermekkori balesete miatt egész életében sántított. Apja eleinte egyházi pályára szánta, 1480-ban győri püspöknek jelölte, de 1482-től, amikor nyilvánvaló lett, hogy Beatrix királynétól nem lesz gyermeke, utódjának szánta. Számos birtokot és tisztséget adott neki: több főispánságot, Árva, Gyula, Hunyad, Krapina, Likava, Lippa, Munkács, Sáros és Solymos várát, a bajmóci, maróti és siklósi uradalmakat. 1484-85-ben részt vett az osztrák hadjáratban, az elfoglalt Bécs polgárai neki tették le a hűségesküt, ezután megkapta a troppaui és öt másik sziléziai hercegséget. Beatrix azonban nem támogatta őt, maga szeretett volna férje utóda lenni. Mátyás 1489-ben megeskette az ország méltóságait, hogy halála után Jánost királlyá koronázzák.

A Philostratus krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható a fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásával.
A Philostratus krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható a fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásával.

Apja 1490. évi halálakor János az ország első birtokosa volt, 30 vár, 49 mezőváros, 17 várkastély és mintegy ezer falu tulajdonosa. Mostohaanyjával a kormányzótanács egyik vezetője volt, de a bárók nem támogatták trónigényét. Jagelló Ulászlónak sok támogatója akadt Magyarországon. Az erőviszonyok majdnem egyenlők voltak. A délvidéki főurak (Brankovicsok, Héderváriak, Ernusztok, Újlakiak) hatására fegyverrel lépett fel a hatalomért. Mivel a Szent Korona a királyfi kezében volt, csapataival Székesfehérvárra akart vonulni, hogy ott megkoronázzák. De városba nem mehetett be, mert a székesfehérvári prépost megszervezte a védelmet. Ulászló hívei ekkor üldözőbe vették Corvin csapatait, és 1490 júliusában Báthori István és Kinizsi Pál vezetésével a Tolna megyei csontmezei csatában elsöprő vereséget mértek Corvin Jánosra, aki behódolt II. Ulászlónak, akinek koronázásán ő maga vitte a koronát.

A vesztes királyi gyermek a politikai élet alakításában már nem játszott komoly szerepet. Ezután az új király megbízásából visszafoglalta Habsburg Miksától Szlavóniát, 1495-ben lemondott a szlavón hercegségről, s a szlavón bán címet kapta. Második felesége, Frangepán Beatrix révén a szlavóniai főurak vezére lett, s apósával fellázadt Ulászló ellen, aki ezért 1497-ben megfosztotta a báni címtől. A következő évben kibékült a királlyal, s visszakapta tisztségét.

Forrás: mult-kor.hu