Április 9. - Bakócz Tamás esztergomi érsek keresztes hadjáratot hirdetett Magyarországon a török ellen.

Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 - Esztergom, 1521. június 15.) dominikánus pap, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú ura. Az egyetlen magyar pap ezidáig, akinek komoly esélye volt, hogy pápa legyen.

Jobbágycsaládból származó Bakócz Tamás 1442-ben született a Szatmár megyei Erdődön. Apja, Bakócz Ferenc a Drágffy család jobbágya volt. Kerékgyártó mesterségére utal a Bakócz Bálint titeli prépostnak adományozott címerpajzson látható kerék. Bakócz Bálint Tamás bátyja volt, aki papi pályára lépett és Ország Mihály nádor támogatásával haladt előre. Janus Pannoniustól örökölte meg a dúsgazdag titeli prépostságot, amikor az pécsi püspök lett. Tamás tanulmányait, papi pályafutását kezdetben Bálint segítette.Taníttatásában nagy szerepe volt a bátyjának, aki szintén az egyházi pályát választotta. Az ő segítségével jutott el több európai városba tanulni az ifjabb Bakócz testvér. Németiben (Szatmárnémeti) a domonkosoknál, majd Boroszlóban (Wrocław) és Padovában tanult. 1464-ben filozófiából doktorált Krakkóban. Innen öccsével, Ferenccel a ferrarai főiskolára ment. Tanulmányai során az Erdődi Tamás nevet használta.

A papi pályán

Tanulmányainak befejeztével 1470 körül hazatért és Rangoni Gábor erdélyi püspök mellé került, majd Mátyás király kancelláriájának tagja lett. Kezdetben csak szerény kancelláriai állásokat kapott, mint jegyző és fogalmazó. 1475 és 1480 közt elkísérte Mátyást három török elleni hadjáratára és az Ausztriát meghódító hadjáratra. 1480-ban titeli prépost, majd a 80-as években jelentős egyházi személyiséggé vált. 1486-ban titeli javadalmát megtartva lett győri püspök, és királyi tanácsos rangot kapott, Mátyás király titkára és tanácsadója lett.

II. Ulászló kancellárrá nevezte ki, 1497-ben elnyerte az egri püspökséget és még ugyanabban az évben az esztergomi érsekséggel cserélte el. Az egyházban betöltött szerepe, hatalma, ezekkel együtt vagyona egyre nő. 1500-ban lett bíboros, 1507-ben konstantinápolyi pátriárka.

A Magyar Királyság Ausztria, Lengyelország és Velence mellett Közép-Európa vezető hatalmának számított. Az európai befolyást mutatja, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek jó eséllyel pályázott a pápai trónra. II. Gyula pápa halála után 1513-ban a pápaválasztáson nagy pompával jelent meg Rómában s komoly jelöltje volt a pápai trónnak. Számításai azonban nem váltak be, a konklávé 1513. március 4-én Medici Jánost választotta meg, aki X. Leó néven foglalta el a pápai trónt. Pedig Bakócz pápaként sokat tehetett volna a bajban lévő Magyarországért.

X. Leó a riválist úgy távolította el Rómából, hogy megbízta egy keresztes hadjárat vezetésével a török ellen. A Magyarországra hazatérő érsek 1514 márciusában jelentette be a megbízást a koronatanácsban.

A keresztes had felállítása igen nehézkes volt. A vezérséget egy székely végvári vitéz: Dózsa György vállalta. A nemesek nemcsak hiányoztak a keresztesek táboraiból, de a jobbágyokat is csak vonakodva engedték el. Az egyre jobban fenyegető és állandósuló török veszély ellen a nép nagy tömegben gyülekezett. Országosan 80 ezer körüli sereg gyűlt össze. A helyzet azonban jelentősen romlott, amikor a nemesek és jobbágyok közötti viszony elmérgesedett. Emiatt az uralkodó feloszlatta a sereget és elrendelte a hadjárat felfüggesztését.

Az eredetileg síremlékének szánt sírkápolnája az esztergomi Bazilikában
Az eredetileg síremlékének szánt sírkápolnája az esztergomi Bazilikában

A parasztok ráébredve erejük nagyságára a törökök helyett saját uraik ellen fordultak. Így a keresztes hadjárat a tragikus kimenetelű Dózsa György-féle parasztfelkelésbe torkollott. Mint a felkelés közvetett kiváltóját, Bakóczot sok szemrehányás érte. Fényűző életmódjának fedezésére a milkovi püspökséget és a szászok esperességét is az esztergomi érsekség alá rendelte, kiváltva ezzel az utóbbiak elégedetlenségét, amely egyik jelentős oka volt a reformáció elterjedésének a szászok között.

Ez a balsiker Bakóczot a továbbiakban megfosztotta nagy befolyásától és eltávolította a politikától. Súlyos köszvény kínozta, majd 1519-ben agyvérzést kapott, és az állami ügyektől teljesen visszavonult. 1521-ben bekövetkezett haláláig idejének legnagyobb részét Esztergomban töltötte.

Bakócz típusa volt a reneszánsz főpapnak, műpártolásának egyik emléke az ő maga építtetett esztergomi Bakócz-kápolna. 1506-ban tétette le a temetkezési helyéül szánt kápolna alapkövét a Szent Adalbert-székesegyház déli oldalán, s egy év múlva már a belső főpárkányig felemelkedett az épület. Olasz mesterek tervezték és építették, alaprajza, részletmegoldásai a legmodernebb itáliai stílusirányzatoknak feleltek meg, és díszítő-szobrászati elemei is a legmagasabb színvonalat képviselték. Fehér márvány főoltára Firenzében készült. A ma Bakócz-kápolnaként ismert épület másodlagos helyen áll, az esztergomi főszékesegyház egyik mellékkápolnájaként.

Forrás: metapedia, wikipedia