Vitéz János

Vitéz János esztergomi érsek arcképe a Plautus-kódex címlapján
Vitéz János esztergomi érsek arcképe a Plautus-kódex címlapján

Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül - Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.

Vitéz János (aki a Vitéz nevet soha nem használta) szlavóniai Zredna falucskában kisnemesi családban született 1408 táján. Ifjúságáról kevés adat maradt. Tanulmányait a zágrábi káptalani iskolában kezdte. Kitűnt a latin és görög tanulmányokban, valamint a mennyiségtanban. 1434-ben a bécsi egyetemen a facultas artiumban folytatta, de nem fejezte be.

Zágrábban lépett egyházi pályára. 1433 táján a királyi kancellária szolgálatába került, mint jegyző. Indulását a kancellária vezetője, Gathalóczi Máté zágrábi prépost segítette. Tudásának köszönhetően lett Zsigmond, Albert, I. Ulászló királyok jegyzője, majd Hunyadi János titkára lett. A művelt pap Hunyadi gyermekeinek humanista nevelésében is nagy szerepet játszott. 1437-től 1453-ig a kancellária protonótáriusa (főjegyzője), majd 1464-ig titkos kancellár, végül haláláig fő- és titkos kancellár volt.

A politikában Hunyadi János mellé csatlakozott, Hunyadi diplomatája volt. Részt vett a politikai életben, a királyválasztásokon és a különböző követjárásokban. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, zágrábi őrkanonok, majd 1443-45-ben nagyváradi prépost lett. Amikor a várnai csatában elesett váradi püspök megüresedett székének betöltésére Hunyadi János Vitéz János prépostot ajánlotta, a pápa 1445-ben ki is nevezte. Ettől kezdve igen fontos szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg. Bécsbe küldték, hogy az osztrák rendekkel V. László kiadatása érdekében szövetséget hozzon létre, majd utóbb, hogy Frigyes császárral a magyar korona visszaadásáról tárgyaljon, de nem járt sikerrel.

Nagyváradi püspökként a korabeli Európa egyik legjelentősebb, Itálián kívüli humanista központját hozta létre és közvetlen kapcsolatot tartott fenn itáliai humanistákkal. Már ekkor nagyszerű könyvtárat gyűjtött össze, amelyben "mindenféle tudományhoz tartozó könyv" megtalálható volt. Könyvtára számos európai hírű humanistát vonzott Váradra. Humanista köréhez olyan személyiségek tartoztak, mint Pier Paolo Vergerio, Fülöp Podacataro, Szanoczki Gergely, Janus Pannonius, és leveleinek összegyűjtője, rendezője, Ivanics Pál főesperes. Barátja volt Aeneas Sylvius Piccolomini, a neves humanista, a későbbi II. Pius pápa is. Legjelentősebb reneszánsz költőnk, Janus Pannonius - aki a váradi püspök unokaöccse volt - Vitéznek köszönhetően tanulhatott Itáliában, .

Vitéz János püspökké avatása
Vitéz János püspökké avatása

Hunyadi János a nándorfehérvári győzelmet követően pestisben elhunyt. Halála után Vitéz atyai gondossággal őrködött fiai felett. Hunyadi László 1457-es elfogása és kivégzése idején - mivel a Hunyadi-ház legbuzgóbb barátaihoz tartozott - egy darabig a váradi püspököt is fogva tartották, de hamar szabadon engedték. Az özvegy Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály mellett Vitéz számított a Hunyadi-párt egyik legbefolyásosabb támogatójának. Az egyházfő számára kulcsszerep jutott a főúri ligák szegedi egyezményének megkötésekor, ő utazott Prágába, hogy Podjebrád György cseh királynál elérje Hunyadi Mátyás kiadatását. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki és nagy befolyást engedett neki az ország ügyeire. A váradi püspök kezdetben kedvelt személy volt a nagy király udvarában, 1463-ben a zágrábi vármegye kormányzója, majd a bihari vármegye örökös főispánja lett.

1465. május 15-én Szécsi Dénes halála után Mátyás király Vitéz Jánost az esztergomi érseki méltóságba helyezte. Vitéz érsekként fényes palotát emeltetett, kép- és könyvtárt alapított. Vitéz könyvtáráról a 19. század utolsó harmadáig szinte semmit sem tudott a világ. Míg a legjelentősebb magyarországi reneszánsz könyvtár, a Bibliotheca Corviniana maradványait már a 16. században kezdték összegyűjteni magántudósok, majd a 17. századtól a politikum figyelme is újra és újra megerősödött iránta, Vitéz kódexeit csak az 1870-es években kezdte megismerni a kutatás.Nevéhez fűződött a Pozsonyban 1465-ben saját költségén létrehozott Academia Istropolitana, a négy karból álló egyetem, ahová Európa legjelentősebb egyetemi tanárai közül is sikerült néhányat elcsábítania (pl. Regiomontanust, a híres csillagászt). Ő maga is mecénásként tevékenykedett, és kétségtelen, hogy Mátyás bőkezű pártfogása a tudományok és művészetek irányában is leginkább Vitéz befolyásának volt köszönhető.

Szentirmai Zoltán alkotása az esztergomi Vár-hegyen a pozsonyi Academia Istropolitana alapítóját ábrázolja.
Szentirmai Zoltán alkotása az esztergomi Vár-hegyen a pozsonyi Academia Istropolitana alapítóját ábrázolja.

Vitéz János kezdetben szívvel-lélekkel támogatta Mátyás politikáját, ám a kettejük közötti viszony hamar feszültté vált. Az igazi nézeteltérés a cseh háború miatt alakult ki. Podjebrád György eretnekké nyilvánítása után Mátyás 1467-ben - a pápa és a főpapok buzdítására - háborút kezdett Csehország megszerzéséért. Ezek a küzdelmek azonban kevés sikerrel kecsegtettek és nagyon sok pénzt emésztettek fel. Mátyás súlyos adókat vetett ki és Vitéztől is elvonta a pénzverdékből járó jövedelmét. Vitéz és számos főúr ellenezte, hogy a török veszéllyel a hátában Mátyás nyugati irányban folytasson hadjáratot. Ezért Vitéz 1470-ben királya ellen fordult, sőt a Mátyás ellen szerveződő főurak megnyerték vezérüknek.

Az ellenzék arra készült, hogy IV. Kázmér lengyel király legkisebb fiát hívják meg a trónra. Kázmér herceg a hívó szóra be is tört a Felvidékre. Az érseket azonban kanonokjai bevádolták a királynál, Mátyás gyorsan hazatért, a főurakat pedig különféle ígéretekkel maga mellé állítva békésen oldották meg az ellentéteket. Vitéz János is elfogadta az uralkodói békejobbot, megtarthatta érseki székét, sőt, ígéretet tett egy Kázmér elleni sereg felállítására is. De Vitéz csakhamar ismét alkalmat adott Mátyásnak a bizalmatlanságra, mire a király elfogatta és Visegrádon őrizet alá helyeztette. A pápai követ és a főrendek közbenjárására visszabocsátotta ugyan Esztergomba, de itt a megbízhatónak tartott Beckensloer János egri püspök felügyeletére bízta. Beckensloer börtönbe vetette régi ellenlábasát és a jeles humanista Beckensloer fogságában halt meg 1472. augusztus 9-én, alig pár hónappal unokaöccse, Janus Pannonius után. Érseki székét és birtokait Beckensloer örökölte meg.

Esztergom, Főszékesegyház Szécsi Dénes és Vitéz János
Esztergom, Főszékesegyház Szécsi Dénes és Vitéz János

Vitéz János a magyar humanizmus első, kiemelkedő alakja. Vitéz János a természettudományok közül elsősorban asztronómiával és asztrológiával foglalkozott. Esztergomban egy saját csillagvizsgálót is építtetett palotájába. Peuerbach György bécsi csillagász neki ajánlotta a híres "Váradi táblákat". Szoros kapcsolatban állt a kor legnevesebb csillagászával, Regiomontanusszal. Irodalmi munkásságának legjelentősebb teljesítménye a még váradi püspöksége idején keletkezett "Leveleskönyv" (1451). A váradi püspök 1445 és 1451 között keletkezett hivatali leveleit foglalja magába. A leveleskönyv összeállítása, a levelek „publikálása” a humanizmus szellemi mozgalmának eredménye, melyet a püspök is hangsúlyosan érzékelt, ímikor a kötethez programadó leveleket írt bevezetőként, teletűzdelve ezeket ókori szerzőktől vett idézetekkel, utalásokkal.

A humanista tudományosság szervezésének kiemelkedő alkotása az 1465. május 19-én alapított pozsonyi egyetem, az "Academia Istripolitana". Az alapítással kultúrközpontot kívánt létrehozni. Célja az volt, hogy a humanista tudományosság folyamatosságát biztosítsa, hogy a magyar ifjúságnak ne kelljen idegenbe mennie, ha tanulni akar. Korának legkiválóbb tudósait gyűjtötte össze. Mindazonáltal a pozsonyi egyetem, amit Vitéz János a saját költségén szervezett, csak rövid életű lehetett.