- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Októberi jeles napok
- Mikes Kelemen, az örök bujdosó
Mikes Kelemen, az örök bujdosó
„Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”
„Az erdélyi vér nem az adomáért szolgál, hanem a becsületért.”
„Aki minket teremtett,… minket például tett az egész nemzetünknek, és boldogok azok,… kik füsthöz hasonló okból el nem hagyják nemzeteket és örökségeket. Adja Isten, hogy senki bennünket ne kövessen…”
„Micsoda ez a világ? És miért kapunk annyira rajta? A benne való életnek kezdete nyomorúság, a közepe nyughatatlanság, a vége fájdalom és szomorúság."
„Aki minket teremtett,… minket például tett az egész nemzetünknek, és boldogok azok,… kik füsthöz hasonló okból el nem hagyják nemzeteket és örökségeket. Adja Isten, hogy senki bennünket ne kövessen…”
„…a nemes vér vagy veszt, vagy nyér, de próbál."
„Ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség."
„Az ész pedig tanulás nélkül csak olyan, mint amely föld parlagon áll."
„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk."
Hányódál: tengerré lett a sok baj alattad,
Vésszé a balsors, mely űz vala, fejedelem, s most
Semmi nem oly csendes, mint sírlakod a rideg éjben. (Vörösmarty Mihály: Mikes búja)
Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690 augusztusa - Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása. Az örök bujdosó, aki élete nagyobb részét fő- és jószágvesztésre ítélt politikai menekültként, szülőhazájától távol élte le. Sírig tartó hűsége, kitartása, embersége, az írást önmagáért kedvelő írói magatartása mára kiment a divatból. Pedig alig egy százada még így írt róla Benedek Elek: „...Minden magyar büszke érzéssel gondol reá: a nagy Rákóczi leghívebb embere volt ő!" - .
A háromszéki Zágonban született református köznemes családban, Mikes Pál és Torma Éva fiaként. Apja, Thököly bizalmi embere volt. Részt vett a zernesti csatában, ahol a Havasalföldről váratlanul, hegyi ösvényeken betörő Thököly Imre török-tatár-román serege megverte Heissler császári tábornok és Teleki Mihály főgenerális kétszeres túlerőben lévő seregét, ezzel utoljára kísérelve meg Erdély visszaszerzését. A csatában elesett Teleki Mihály, Heissler pedig fogságba került. Thököly őt később kicserélte feleségéért, Zrínyi Ilonáért, aki követte Törökországba. Az ütközet után számbelileg fölénybe kerülő osztrákok elől Thököly visszavonult Havasalföldre, megbízásából Mikes Pál visszatért Zágonba. Árulás folytán a császáriak foglyul ejtették s a Fogarasi börtönben halálra kínozták. Mikes Pál éppen csak láthatta fiát, hiszen Mikes Kelemen 1690-ben, a zernyesti ütközet évében született.
Gyermekéveit Zágonban és az anyai rokonok abafáji és fiátfalvi birtokain, valamint a szomszédos zabolai Mikes-udvarházban töltötte. Anyja később férjhez ment Szilágysomlyó várkapitányához, Boér Józsefhez, akinek hatására fiával együtt áttért a katolikus hitre.
A Zágonban eltöltött gyermekévek után 1702-ben Kolozsvárra vitték, hogy a város jezsuita iskolájában folytassa tanulmányait. A jezsuita szellemben megtanult ugyan latinul, de minden egyéb hatást elhomályosított Rákóczi személye, s az új környezet, a Nemes Ifjak társasága, hova Mikest apja tragikus halála és nagybátyja tekintélye juttatta tizenhat éves korában.
A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá tette, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában anyja akarata ellenére lett a fejedelem apródja.
Rákóczi udvarában alkalma nyílott latin nyelvi tudásának fejlesztésére, olvasásra, önművelésre; szemtanúja lehetett a fényes diplomáciai fogadásoknak, látóköre megszabadult a jezsuita iskola szellemétől, emberismeretre tett szert, bekerült a hazai és európai politikai élet forgatagába, s megtette az első lépést Rákóczi közvetlen hatása folytán a felvilágosult gondolkodás útján. A fejedelem a hadvezetés és hadi tudományok mellett a reál tárgyak tanulmányozására (földrajz, térképészet, matematika) buzdította az ifjakat.
A Rákóczi Ferenc nevével megörökített felkelés eszmei tartalma Mikes Kelement nemigen foglalkoztatta. Sosem volt katona, s bár valószínűleg jelen lehetett az olyan nevezetes eseményeken, mint amilyen az ónodi, vagy a sárospataki országgyűlés is volt, ezekre semmikor sem hivatkozott.
1709-ben belső apród, a fejedelem közvetlen környezetében ténykedett, ragaszkodása az ügyhöz, amelyet a fejedelem képviselt, egyre erőteljesebb, s amikor 1711-ben bekövetkezett a kuruc mozgalom hanyatlása, elkísérte a fejedelmet Lengyelországba. Nem szolgai hűség, hanem Rákóczi lenyűgöző egyénisége, mély humanizmusa, a szabadság és a haza szeretete kapcsolta Mikest is az önkéntes száműzetésbe indulók maroknyi csapatához. Urát - apa nélkül felnőtt fiatalemberként is - határtalanul tisztelte. Bizonyos nézeteit, például az isteni kegyelemről és megigazulásról vallott janzenista felfogását - írásainak tanúsága szerint - élete vezéreszméjévé tette.
Több mint egy évi lengyelországi tartózkodás után 1712 őszén Franciaországban telepedtek le a bujdosók. Párizsban és Versailles-ban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is maradt mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt feltárult előtte nemcsak XIV. Lajos, a napkirály udvarának minden fénye, hanem egy virágzó kultúra és irodalom teljes gazdagsága. Mikes jól megtanul franciául, megismerkedett a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is. Ekkor kezdett el különböző történeti, erkölcsi és hitvilági munkákat fordítani.
XIV. Lajos halála után utódja békét kötött az osztrákokkal. A magyar szabadságharc ügye elvesztette jelentőségét a franciák számára. Nemsokára kitört az osztrák-török háború és a szultán Törökországba hívta Rákóczit. A fejedelem kíséretében ott volt Mikes is. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. A törökök nagy tisztelettel és pompával fogadták a bujdosó fejedelmet, csak sajnos seregeik vereséget-vereségre szenvedtek és l7l8-ban kénytelenek voltak békét kötni. A békekötés egyik osztrák feltétele az volt, hogy a fejedelem nem maradhatott a török fővárosban. Végül is Rodostót - ezt a kies fekvésű városkát a Márvány-tenger partján - jelölték ki lakhelyéül, ahol legalább biztonságos otthont találhattak. 1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban. Élete nyugodalmasan egyhangú volt, végtelen magányban telhettek napjai a zárkózott nagy ember árnyékában.
Az emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebb fia, Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket. Fellángolt újra szüntelen parázsló honvágya. Miután hazatérése teljesen reménytelennek látszott, amnesztiakérelmét Mária Terézia elutasította. Fordításai 1740-41-től kezdődően megszaporodtak. Az emigrációjában is minden idegszálával hazájához és Erdélyhez kötődött. Egész életében beteljesülhetetlen honvágy űzte. Talán a bánat és honvágy váltotta ki belőle, talán az volt a célja, hogy ha már végleg le is kellett mondania arról, hogy hazájának saját hazájában nyújthasson szellemi jobbot; akkor megteszi azt a lehetőségeihez mérten a távolból. Onnan, ahol elegendő ihletet meríthet hazája szellemi felemelkedésének elősegítéséhez.
Emlékmű jelöli Salánkon a helyet, ahol a mocsaras vidéken Mikes Kelemen kalapját a vízbe merítve tiszta forrásra lelt. Evvel oltotta szomját II. Rákóczi Ferenc fejedelem
Törökországi levelek címmel fiktív levelek formájában megírta emigrációs élményeit az 1717-1758 közötti időszakból képzeletbeli nagynénjéhez Konstantinápolyba. Ez lett legismertebb műve, ami tulajdonképpen egy levelekből felépített regény. Két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, a Konstantinápoly mellett lakó P.... E.... grófné. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról. A mű 207 levélből álló sorozat, az első levél 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt. E mellett számos francia művet fordított magyarra. Munkáját 1794-ben Szombathelyen adták ki először. A Törökországi levelekre Szerb Antal és mások is, mint a magyar irodalomtörténet egyik jelentős mérföldkövére hivatkoznak.
Idővel már csak Mikes élt a Rákóczival elindultak közül, de érkeztek új hontalanok is. Ekkor ő a magyar emigránsok hivatalos elöljárója. E végső években (1759-61) engedélyt kapott, hogy levelet válthasson a családtagjaival, Huszár József báróval, s könyveiből is küldött haza. 1761. október 2-án Rodostóban halt meg.
Több, mint 40 évi száműzetés után is megmaradt annak, akinek született: nyelvét, hitét, erkölcsét megtartó, jellemes székely-magyar embernek. „A szegény száműzöttnek értékes hagyatéka maradt, nem anyagi javakban, hanem szellemi kincsekben. Örökösévé a nemzetet tette, melytől oly rég elszakadt, s melyben akkor nevét is csak egy-két jó rokon tudta még. Kéziratos munkái - melyek hosszú száműzetése idején íródtak - hazakerültek, s nevét jobban ismeri a nemzet, mint életében ismerte.
A rodostói katolikus plébánia anyakönyvei szerint azok a katolikus bujdosók, akik nem házasodtak be helybéli családokba, a rodostói örmény sírkertben temetkeztek. Joggal feltételezhető, hogy Mikes Kelemennek, Rodostó megbecsült alakjának sírja is ide került. Az egykori temetőt azonban az idők során felszámolták, Mikes hamvainak további sorsáról nincs hír. A város emlékparkot hozott létre, ahol egy jelképes sírt alakított ki Mikes Kelemennek. A jelképes síremléken Győrfi Sándor szobrászművész bronzreliefjét helyezték el, melyet Mikes halálának 250. évfordulójára készített.
A réztáblákon törökül és magyarul olvashatjuk, hogy Mikes Kelemen
„1690-ben Zágonban született. II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel 1720-ban érkezett Rodostóba. 1761-ig, haláláig itt élt, és itt is temették
el. A 207 levelet tartalmazó "Törökországi levelek"-ben az akkori Rodostót tárja elénk.
2012. május 2-án Mikes Kelemennek "A város tiszteletbeli polgára" címet adományozták.
Ezt az emlékművet Rodostó Város Önkormányzata Mikes Kelemen eltűnt sírjának emlékére állíttatta."
A zágoni Mikes-kertben 2012. augusztus 25-én zajlott le ünnepélyes keretek között a jelképes hazai temetése. A rodostói Mikes-sírról kisméretű cserefakoporsóban hozott földet hantolták el. A koporsó egyik oldalán Mikes Kelemen, másik oldalán 1690-1761 felirat volt.
Életében urát szolgálta példás hűséggel és önfeláldozással, holta után a nemzetét szolgálja, mint korának legjelesebb prózaírója, a magyar prózai stílus kiváló képviselője. S ez a szolgálat, melyet az író teljesít, még fontosabb, mint amit a főkamarás végzett.” írta Négyessy László.
Emlékezete
a szülőföldhöz való kötődés erkölcsi mértékének tekintett eszmei hagyomány ápolását, tudatosítását elsősorban Mikes Kelemen bujdosásban szerzett főműve, a Törökországi levelek egymást követő kiadásai szolgálták.
Több magyarországi és határon túli intézmény viseli Mikes Kelemen nevét, így többek között a sepsiszentgyörgyi Elméleti Líceum és a salánki Középiskola, valamint a battonyai Katolikus Gimnázium és Technikum, Általános Iskola és Óvoda, és a tatabányai Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola.
Képzőművészeti ábrázolásai igen változatosak. A legkorábbi ismert Mikes-portré annak ellenére széles körben ismert, hogy az 1910-es évek óta nem szerepelt nyilvános kiállításon. Ma is a kolozsvári Szépművészeti Múzeum raktárában található.
A Mikesről alkotott 19. századi romantikus képtől eltér Beck Ö. Fülöp 1907-ben készített emlékérme. Az akkor alakuló Nyugat alkotói kérésére készült egy második érme is, amely a folyóirat emblémájává vált. A lúdtollal a kezében munkája fölé hajoló író képe aztán 1908 január 1-től 1941 augusztus 1-ig csaknem megszakítás nélkül szerepelt a Nyugat címlapján és kiadványain. Az első érme felirata: „Mikes Kelemen emlékének ajánlom ezt a munkámat”, míg a Nyugat számára készítetté: „Mikes Kelemen emlékének”.
Mikes Kelement ábrázoló szobrok találhatóak Kolozsváron az Elméleti Líceum dísztermében, Sepsiszentgyörgyön a gimnázium előtt és a könyvtár lépcsőházában, a rodostói központi parkban és a Rákóczi Múzeum előterében, a zágoni Mikes-Szentkereszty-kúria kertjében, valamint a salánki Rákóczi-emlékparkban. Itthon Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a battonyai gimnázium előterében, a berettyóújfalui Bajcsy-Zsilinszky lakótelepen, a sárospataki Rákóczi Emlékházban és a vajai Vay Ádám Múzeum szoborparkjában.
Verssel adózott Mikes emlékének mások mellett Vörösmarty Mihály (Mikes búja), Arany János (A rodostói temetőben), Lévay József: Mikes, Ady Endre (Az halottas ünnep), Juhász Gyula (Mikes), Kosztolányi Dezső (Mikes szól) és Kányádi Sándor (Öreg iskola ünnepére) is.
Forrás: wikipedia.org; mikes-tbanya.sulinet.hu; papiruszportal.hu;