Mikes Kelemen, az örök bujdosó

„Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”

„Az erdélyi vér nem az adomáért szolgál, hanem a becsületért.”

„…a nemes vér vagy veszt, vagy nyér, de próbál."

„Micsoda ez a világ? És miért kapunk annyira rajta? A benne való életnek kezdete nyomorúság, a közepe nyughatatlanság, a vége fájdalom és szomorúság."

„Ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség."

„Az ész pedig tanulás nélkül csak olyan, mint amely föld parlagon áll."

„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk."

„...minden magyar büszke érzéssel gondol reá: a nagy Rákóczi leghívebb embere volt ő!" (Benedek Elek)


Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690 augusztusa - Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása. Az örök bujdosó, aki élete nagyobb részét fő- és jószágvesztésre ítélt politikai menekültként, szülőhazájától távol élte le.

Rodostó, a magyarok utcája
Rodostó, a magyarok utcája

A háromszéki Zágonban született református köznemes családban, Mikes Pál és Torma Éva fiaként. Apja, Thököly bizalmi embere volt. Részt vett a zernesti csatában, ahol a Havasalföldről váratlanul, hegyi ösvényeken betörő Thököly Imre török-tatár-román serege megverte Heissler császári tábornok és Teleki Mihály főgenerális kétszeres túlerőben lévő seregét, ezzel utoljára kísérelve meg Erdély visszaszerzését. A csatában elesett Teleki Mihály, Heissler pedig fogságba került. Thököly őt később kicserélte feleségéért, Zrínyi Ilonáért, aki követte Törökországba. Az ütközet után számbelileg fölénybe kerülő osztrákok elől Thököly visszavonult Havasalföldre,megbízásából Mikes Pál visszatért Zágonba. Árulás folytán a császáriak foglyul ejtették s a Fogarasi börtönben halálra kínozták. Mikes Pál éppen csak láthatta fiát, hiszen Mikes Kelemen 1690-ben, a zernyesti ütközet évében született.

Gyermekéveit Zágonban és az anyai rokonok abafáji és fiátfalvi birtokain, valamint a szomszédos zabolai Mikes-udvarházban töltötte. Anyja később férjhez ment Szilágysomlyó várkapitányához, Boér Józsefhez, akinek hatására fiával együtt áttért a katolikus hitre.

A Zágonban eltöltött gyermekévek után 1702-ben Kolozsvárra vitték, hogy a város jezsuita iskolájában folytassa tanulmányait. A jezsuita szellemben megtanult ugyan latinul, de minden egyéb hatást elhomályosított Rákóczi személye, s az új környezet, a Nemes Ifjak társasága, hova Mikest apja tragikus halála és nagybátyja tekintélye juttatta tizenhat éves korában.

A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában anyja akarata ellenére lesz a fejedelem apródja.

Rákóczi udvarában alkalma nyílott latin nyelvi tudásának fejlesztésére, olvasásra, önművelésre; szemtanúja lehetett a fényes diplomáciai fogadásoknak, látóköre megszabadult a jezsuita iskola szellemétől, emberismeretre tett szert, bekerült a hazai és európai politikai élet forgatagába, s megtette az első lépést Rákóczi közvetlen hatása folytán a felvilágosult gondolkodás útján. A fejedelem a hadvezetés és hadi tudományok mellett a reál tárgyak tanulmányozására (földrajz, térképészet, matematika) buzdította az ifjakat.

A Rákóczi Ferenc nevével megörökített felkelés eszmei tartalma Mikes Kelement nemigen foglalkoztatta. Sosem volt katona, s bár valószínűleg jelen lehetett az olyan nevezetes eseményeken, mint amilyen az ónodi, vagy a sárospataki országgyűlés is volt, ezekre semmikor sem hivatkozott.

1709-ben belső apród, a fejedelem közvetlen környezetében ténykedik, ragaszkodása az ügyhöz, amelyet a fejedelem képvisel, egyre erőteljesebb, s amikor 1711-ben bekövetkezett a kuruc mozgalom hanyatlása, elkísérte a fejedelmet Lengyelországba. Nem szolgai hűség, hanem Rákóczi lenyűgöző egyénisége, mély humanizmusa, a szabadság és a haza szeretete kapcsolta Mikest is az önkéntes száműzetésbe indulók maroknyi csapatához. Urát - apa nélkül felnőtt fiatalemberként is - határtalanul tisztelte. Bizonyos nézeteit, például az isteni kegyelemről és megigazulásról vallott janzenista felfogását - írásainak tanúsága szerint - élete vezéreszméjévé tette.

Mikes Kelemen arcképe a zágoni Mikes-kastélyban.
Mikes Kelemen arcképe a zágoni Mikes-kastélyban.

Több mint egy évi lengyelországi tartózkodás után 1712 őszén Franciaországban telepednek le a bujdosók. Párizsban és Versailles-ban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt feltárult előtte nemcsak XIV. Lajos, a napkirály udvarának minden fénye, hanem egy virágzó kultúra és irodalom teljes gazdagsága. Mikes jól megtanul franciául,megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is. Ekkor kezdett el különböző történeti, erkölcsi és hitvilági munkákat fordítani.

XIV. Lajos halála után utódja békét kötött az osztrákokkal. A magyar szabadságharc ügye elvesztette jelentőségét a franciák számára. Nemsokára kitört az osztrák-török háború és a szultán Törökországba hívta Rákóczit. A fejedelem kíséretében ott volt Mikes is. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. A törökök nagy tisztelettel és pompával fogadták a bujdosó fejedelmet, csak sajnos seregeik vereséget-vereségre szenvedtek és l7l8-ban kénytelenek voltak békét kötni. A békekötés egyik osztrák feltétele az volt, hogy a fejedelem nem maradhatott a török fővárosban. Végül is Rodostót - ezt a kies fekvésű városkát a Márvány-tenger partján - jelölték ki lakhelyül, ahol legalább biztonságos otthont találhattak. 1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban. Élete nyugodalmasan egyhangú volt, végtelen magányban telhettek napjai a zárkózott nagy ember árnyékában.

Az emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebbik fia, Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket. Fellángolt újra szüntelen parázsló honvágya. Miután hazatérése teljesen reménytelennek látszott, amnesztiakérelmét Mária Terézia elutasította, fordításai megszaporodtak 1740-41-től kezdődően. Az emigrációjában is minden idegszálával hazájához és Erdélyhez kötődött. Egész életében beteljesülhetetlen honvágy űzte. Talán a bánat és honvágy váltotta ki belőle, talán az volt a célja, hogy ha már végleg le is kellett mondania arról, hogy hazájának saját hazájában nyújthasson szellemi jobbot; akkor megteszi azt a lehetőségeihez mérten a távolból, onnan, ahol elegendő ihletet meríthet hazája szellemi felemelkedésének elősegítéséhez.

Mikes kút<br/>Emlékmű jelöli Salánkon a helyet, ahol a mocsaras vidéken<br/>Mikes Kelemen kalapját a vízbe merítve tiszta forrásra lelt.<br/>Evvel oltotta szomját II. Rákóczi Ferenc fejedelem
Mikes kút
Emlékmű jelöli Salánkon a helyet, ahol a mocsaras vidéken
Mikes Kelemen kalapját a vízbe merítve tiszta forrásra lelt.
Evvel oltotta szomját II. Rákóczi Ferenc fejedelem

Törökországi levelek címmel fiktív levelek formájában megírta emigrációs élményeit az 1717-1758 közötti időszakból képzeletbeli nagynénjéhez Konstantinápolyba. Ez lett legismertebb műve, ami tulajdonképpen egy levelekből felépített regény. Két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, a Konstantinápoly mellett lakó P.... E.... grófné. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról. A mű 207 levélből álló sorozat, az első levél 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt. E mellett számos francia művet fordított magyarra. Munkáját 1794-ben Szombathelyen adták ki először. A Törökországi levelekre Szerb Antal és mások is, mint a magyar irodalomtörténet egyik jelentős mérföldkövére hivatkoznak.

Idővel már csak Mikes élt a Rákóczival elindultak közül, de érkeztek új hontalanok is. Ekkor ő a magyar emigránsok hivatalos elöljárója. E végső években (1759-61) engedélyt kapott, hogy levelet válthasson a családtagjaival, Huszár József báróval, s könyveiből is küldött haza. 1761. október 2-án Rodostóban halt meg.

Több, mint 40 évi száműzetés után is megmaradt annak, akinek született: nyelvét, hitét, erkölcsét megtartó, jellemes székely-magyar embernek. „A szegény száműzöttnek értékes hagyatéka maradt, nem anyagi javakban, hanem szellemi kincsekben. Örökösévé a nemzetet tette, melytől oly rég elszakadt, s melyben akkor nevét is csak egy-két jó rokon tudta még. Kéziratos munkái, melyek hosszú száműzetése íródtak, hazakerültek, s nevét jobban ismeri a nemzet, mint életében ismerte.

Mikes Kelemen szobra Zágonban, a róla elnevezett emlékkertben
Mikes Kelemen szobra Zágonban, a róla elnevezett emlékkertben

Életében urát szolgálta példás hűséggel és önfeláldozással, holta után a nemzetét szolgálja, mint korának legjelesebb prózaírója, a magyar prózai stílus kiváló képviselője. S ez a szolgálat, melyet az író teljesít, még fontosabb, mint amit a főkamarás végzett.” írta Négyessy László.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban a bujdosásban kitartó Mikes Kelemen alakja politikai szimbólummá vált. Később, például az 56-os forradalom romjain, a bátrak fojtott hangú keserűségét is idézni lehetett általa: „Aki minket teremtett,… minket például tett az egész nemzetünknek, és boldogok azok,… kik füsthöz hasonló okból el nem hagyják nemzeteket és örökségeket. Adja Isten, hogy senki bennünket ne kövessen…” Aztán, persze, százezrek követték a rodostói hontalanokat.

Forrás: wikipedia.org; mikes-tbanya.sulinet.hu; papiruszportal.hu;