Kapisztrán Szent János

Kapisztrán János életének jeleneteit ábrázoló oltárkép
Kapisztrán János életének jeleneteit ábrázoló oltárkép

Példája:

„Tanulj keményen, és rendíthetetlenül harcolj a hitedért!"

Jelmondata:

„CApio,
PIScor,
TRAho
Nosco"

- fogok, halászom, viszek, ismerek.
(A kezdőbetűk a Capistran szót adják ki.)

„Akár szereplők vagyunk az élet színpadán, akár a névtelen tömeg tagjai: nekünk, akik hiszünk, az élet értelmére kell rámutatnunk."

„A papot arra rendelték, hogy másokat gondozzon, de saját élete példájával kell megmutatnia az embereknek, hogy miként éljenek az Úr Egyházában."

Élete

Kapisztrán Szent János (olaszul Giovanni da Capestrano 1386. június 24. - 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, inkvizitor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje.

Dél-Itáliában egy kisvárosban, Capestranoban született. Atyja föltehetően német származású volt. Gyermekkorának egyik meghatározó élménye, hogy a szeme láttára égették föl apja várát.

Szent Kapisztrán János<br/>a csíksomlyói kegytemplomban
Szent Kapisztrán János
a csíksomlyói kegytemplomban

Rendkívül tehetséges ifjú, fiatalon Perugiában tanult kora leghíresebb jogi karán. Tanulmányai befejezése után Nápolyban a legfőbb bíróság elnökévé nevezték ki, majd Peruggia bírája, aztán kormányzója lett. Gyors karrierje és ragyogó állása birtokában eljegyzett magának egy nápolyi grófi családból való leányt. De vezetését az önállóságát nemrég elvesztett terület lakói ellenszenvvel fogadták. Fellázadtak ellene, fogságba is ejtették. Alattvalóinak erőszakoskodásai miatt lemondott, csaknem megkötött házasságát is érvényteleníttette.

Teljesen szakított a világgal, 1415-ben ferences szerzetes lett. Szigorú feltételekkel vették csak fel a rendbe. Sienai Szent Bernardinnál végezte el hittudományi tanulmányait, és 1420-ban pappá szentelték. Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend megújításának szentelte. Az általa képviselt obszerváns mozgalom volt az, amely a hívők körében feléledő vallásos érdeklődést újra az Egyház hatáskörébe tudta vonni. Ő alkotta meg a ferencesek megreformált, obszerváns irányzatának szabályzatát, amit IV. Jenő pápa fogadott el. Ahol csak megfordult, megreformálta a kolostorokat vagy új közösségeket alapított, amelyek aztán az obszerváns szellemben éltek.

Európát bejárva óriási feladatokat látott el: apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen, vitázott velük, dolgozott rendje megújulásán, fáradozott a keleti egyházszakadás megszüntetésén, gyakran eljárt pápai megbízatásokban, kereszteseket toborzott.

Kapisztrán Szent János által újra életre kelt a vándorprédikátorság intézménye. Itáliában feltűntek a kolduló és prédikáló barátok, és Kapisztrán János vitte ezt az életformát az Alpokon túlra. Az igehirdetésnek ebben a formájában szinte a semmiből, elölről kellett kezdeni mindent: a kereszténységet csak az ismerheti, aki maga hiteles formájában éli (ezért volt olyan fontos az obszervancia, a ferences ősi regula); enélkül minden teljesen hiábavaló, még a legszebb prédikáció is. Ez a felismerés és misszió volt a Kapisztrán-féle obszerváns reform lényege.

Kapisztrán János Újlak ferencrendi templomának oltárképén
Kapisztrán János Újlak ferencrendi templomának oltárképén

Negyven éven át prédikált, naponta legalább egyszer, s néha három óra hosszat. Városok és fejedelmek hívták meg. A hit tisztaságáért harcolt, vitatkozott és prédikált, állandóan keresték mint szentéletű tanácsadót is.

1442-ben IV. Jenő megbízásából Burgundiába és Flandriába, 1451-ben Európa középső területeire ment, s mindig tizenkét testvér kísérte, akik részben tolmácsai voltak, hiszen János mindig latinul beszélt, részben az írnok szerepét töltötték be. Olykor röplapokat is készített a husziták ellen Csehországban. Bejárta az akkori Európát, és mint főinkvizítor föllépett az eretnekek és a korszellemnek megfelelően a kereszténység ellenségének tartott zsidók ellen. Magyarországon is tevékenykedett, de itt mint inkvizítor nem ért el sikereket. (Ne felejtsük el, hogy a magyar közvéleményben ott volt a vallási türelem eszméje, amit az is bizonyít, hogy a világon elsőként Tordán iktatták törvénybe a vallási türelmet, a szabad vallásgyakorlatot 1568) S miközben inkvizítorként a hit tisztaságáért harcolt, vitatkozott és prédikált, állandóan keresték, mint szentéletű tanácsadót is. Mindemellett összeszedett imádságos életet élt, amely alapot adott roppant széles körű tevékenységéhez. Prédikációi egy része írásban ránk maradt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Meglepő, hogy vándorprédikátor élete során honnan volt ideje az íráshoz. Egy 17. században összeállított római kéziratgyűjteményben írásai tizenkilenc kötetet töltenek meg!

János nagyon keményen harcolt az uzsorakamat ellen, ami megbénította korának gazdasági életét.

A nép nemcsak prédikációit hallgatta, hanem csodálatos gyógyító erejét is felfedezte. Nincs olyan szent, akinek még az életében oly sok csodájáról készült volna jegyzőkönyvszerű feljegyzés, mint Kapisztrán Szent János esetében. Szeretetszövetséget és több kórházat is alapított.

Magyarországon

Élete utolsó szakasza Magyarországhoz kapcsolja. A magyar rendek először 1452-ben hívták Kapisztránt Magyarországra Isten igéjének hirdetésére. A frankfurti birodalmi gyűlésen Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy a török veszedelem miatt Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője. Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat. Ő maga pedig elindult, hogy személyes jelenlétével lelkesítse a magyarokat a harcra.

A nándorfehérvári diadal. Ismeretlen 19. századi festő munkája.
A nándorfehérvári diadal. Ismeretlen 19. századi festő munkája.

1455 tavaszán Magyarországon is fáradozott az országgyűlésen a pártoskodás megszüntetése és a török elleni hadjárat megindítása érdekében. Július elején részt vett Győrben az országgyűlésre. Itt kapta kézhez az új pápa, III. Callixtus levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse Magyarországon a török elleni hadjáratot. A spanyol származású pápa trónra lépésekor megesküdött arra, hogy kiűzi a törököt Európából, s ehhez Kapisztrán Jánosban és Hunyadi Jánosban megfelelő társakat talált. Július végén Kapisztrán János már egy szövetséges hadsereg tervét küldte el a pápának, amelyet Hunyadi javasolt. Ez sajnos csak terv maradt, de Kapisztrán János tovább fáradozott a minél szélesebb összefogás érdekében. Részt vett a budai országgyűlésen, majd augusztus végén Székesfehérvárra ment, innen Szegedre indult, hogy Hunyadival találkozhasson. Hunyadi azonban nem várta meg, mert ügyei Erdélybe szólították, ezért a hetven éves Kapisztrán utánament, s az esztendő hátralévő részét ő is Erdélyben tölti, ahol az ortodoxok térítésén fáradozik.

1456 február 15-én a budai vár templomában a pápai követ átadta neki a pápától küldött keresztet és a megbízást. Keresztes háborút kellett hirdetnie a törökök ellen, amit sikeresen meg is tett.

Márciusban összehívták az országgyűlést, de a rendek csak azután mozdultak meg, amikor híre jött, hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik. Az ország főurai csak nehezen értették az idők szavát. Csak Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán fogta fel a helyzet súlyosságát.

Kapisztrán országszerte hirdette, szervezte a keresztes hadat. Július másodikán már huszonkétezer fős sereg gyűlt össze, majd tíz nap leforgása alatt a száma hatvanezerre nőtt. Valamennyien János gyújtó szava és hite hatására indultak hadba. A kíséretében lévő Giovanni da Tagliacozzo megállapította: „Valóban ő volt az összes keresztesek igazgatója, vezére, bírája, kapitánya és parancsnoka”.

Szobra a budai várban
Szobra a budai várban

Nemcsak a sereg összegyűjtésében volt fáradhatatlan, hanem a harcban is. Közreműködése nagyban hozzájárult a nándorfehérvári diadal kivívásához; a török hajóhad tönkretételéhez, Nándorfehérvár felszabadításához és a szárazföldi török seregek legyőzéséhez.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, három héttel később meghalt. A táborban kitört pestis járvány következtében megbetegedett Kapisztrán Jánost Újlakra vitték. Itt halt meg és itt is temették el. Testét itt őrizték mindaddig, míg a török hódoltság idején ismeretlen körülmények között nyoma nem veszett. A bátor egyházfi Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi. A maradványokat a harcos lelkületű szentnek tulajdonítják.

1690-ben avatták szentté. A magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ra. Mivel ez a nap legtöbbször nagyböjtbe esik, 1969-ben az ünnepet áthelyezték halála napjára, október 23-ra.

A pápai udvarba augusztus 6-án jutott el a nándorfehérvári győzelem híre. III. Callixtus pápa néhány nappal korábban, 1456. június 29-én isteni csodában bízva rendelte el, hogy a hívek imádkozzanak a kereszténység megmeneküléséért, és kondítsák meg a harangokat. A pápa az ima erejének tulajdonította, hogy a Kapisztrán Szent János gyújtó hatású beszédeinek hatására összegyűlt keresztes seregek Hunyadi János vezetésével 1456-ban megvédték a kereszténység védőbástyáját, Nándorfehérvárt. Később a pápa korrigálta rendeletét, és a kiszabott imádságokat már nem könyörgésként, hanem hálaadásként mondatta el a katolikus egyház híveivel.Többek között ennek emlékére 1457. augusztus 6-án rendelte el a pápa az Urunk színeváltozása ünnepét. A déli harangszót azonban VI. Sándor pápa az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bullában rendelte el szintén a növekvő török veszély miatt. Így kapcsolódott össze a déli harangszó és a nándorfehérvári diadal, így alakult ki, hogy a déli harangszó mégis a magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmére emlékezteti a keresztény világot.

Szent János így buzdít:

Újlak, a Kapisztrán kápolnában az oltár előtti új sírja
Újlak, a Kapisztrán kápolnában az oltár előtti új sírja

„Fel tehát, harcosaim és testvéreim! Akár a hitetlenek földjén buzgólkodtok, akár a katolikusok országaiban szolgáltok az Úrnak, megvetvén a világ gyönyöreit,szent vággyal vágyódjatok az örök dicsőség babérjai után! Krisztus keresztjét átkarolva feszítsétek meg magatokat a világnak és a világot magatoknak. Vessetek le minden terhet és körülöttünk álló bűnt, az apostollal rohanjunk át az elénk állított harcon, szemünket csak hitünk szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra szegezvén!"

A budai várban a helyőrségi templom előtt felállított szobor Damkó József szobrász és Zadravecz István építész munkáját dicséri. Országos gyűjtés eredményeképpen összegyűlt pénzből készült szobor öntését a MÁV Gépgyára ingyen végezte. 1922. november 19-én avatták fel.

Kapisztrán Szent János a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentje.