Fazekas Mihály

Fazekas Mihály Carl von Binzer olajfestményén 1870 körül
Fazekas Mihály Carl von Binzer olajfestményén 1870 körül

„- Én uram, a fizetést köszönöm: ha az isten erőt ád
S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak
Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"


Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. - Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

1766. január 6-án született jómódú debreceni kézműves polgárcsaládban. Apja jómódú „cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Magánéletéről kevés adat maradt fenn, a biográfiához sokszor csak verseinek önéletrajzi vonatkozású részei nyújtanak segítséget. Iskoláit szülővárosában kezdte; 1779-ben fejezte be a gimnázium 6. osztályát. Ezután apja - aki tudományos pályára szánta - a híres debreceni kollégiumban taníttatta tovább. Diákkorában került jó barátságba a nála tíz évvel idősebb Földi Jánossal, aki mind a költészetben, mind a természettudományban mesterévé vált.

Fazekas azonban tizenhat éves korában megelégelte a kollégiumi életet, s 1782. április 16-án beállt közhuszárnak. Az I. úgynevezett Császárhuszár-ezredben évekig szolgált önkéntes közlegényként Galíciában. Tizennégy esztendeig katonáskodott, részt vett II. József, majd Ferenc császár törökországi és moldvai hadjárataiban, 1789-ben lett hadnagy. Ez év augusztus elsején részt vett a foksányi csatában, ahol ellőtték a bal hüvelykujját. A csata és sebesülése történetét dolgozta fel első publikált műve, a „Feltette hatalmas császárunk magában…” kezdősorú vers, melyet a Hadi és Más Nevezetes Történetek című újság közölt.

1792-ben hosszabb szabadságát töltötte Debrecenben, valószínűleg ekkor ismerkedett meg Csokonai Vitéz Mihállyal. 1793−96-ban részt vett a francia háborúban, s a napóleoni hadjáratok során eljutott Franciaországba, Dél-Németalföldre, Hollandiába, Németországba. 1796-ban főhadnaggyá léptették elő, de erről a tisztségről nem sokkal később lemondott. A franciák ellen folytatott háború kellős közepén megundorodott az igazságtalan vérontástól, s 1796 végén kilépett a hadseregből.

Hazatért szülővárosába, s ettől fogva visszavonultan élt a szüleitől örökölt házban. Kertészkedett és gazdálkodott, verseket írt. Élete végéig a tudománynak és az irodalomnak élt, ez az időszak Fazekas költőileg legtermékenyebb korszaka. Emellett csillagászattal foglalkozott.

1806-tól közéleti szerepeket vállalt. Részt vett a város közügyeiben, városi és kollégiumi pénztárnokként hivatalnokoskodott, a városi tanács választott tagja lett. A leégett Nagytemplom újjáépítésének egyik irányítója. Baráti körével élénk szellemi életet teremtett Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel is jó barátságban volt, leveleztek is. 1807-ben Diószegi Sámuellel közösen kiadta a magyar növénytani irodalom egyik legjelentősebb alkotását, a Magyar Füvészkönyvet. Ez volt az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növényhatározó. 1819-től minden évben szerkesztett egy-egy kalendáriumot, melyek a babonáknak hódoló jövendőmondó könyv helyett a felvilágosult ismeretek forrásává váltak polgártársai okulására. Ezek voltak az első magyar naptárak, amelyekből kimaradtak a babonás jövendölések. Ugyanakkor helyet kaptak benne lírai alkotásai és csillagászatot népszerűsítő cikkei mellett kisebb elbeszélései is (például Az Ánténor álma, mely az első magyar tudományos-fantasztikus novella). Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt. Miután barátai sorra elhaltak mellőle, egyre visszavonultabban élt, s akár Csokonait, őt is a tüdőbaj vitte el, 62 éves korában.

Emléktáblája egykori lakóháza falán
Emléktáblája egykori lakóháza falán

Gazdag és értékes költői életművet hagyott maga után. Költészetében a felvilágosodás, a haladás nagy eszméit szólaltatta meg, közvetlen egyszerűséggel, a nép nyelvén és hangján. Mint lírikus is korának nagy költői közé tartozott. Az 1804-ben megírt fő műve, a Ludas Matyi - a magyar irodalom első népmese-feldolgozása, verses elbeszélés hexameteres formában - pedig örökre halhatatlanná tette nevét. Nincs nyoma annak, hogy saját költői életművét összegyűjteni és kiadni szerette volna, ezért úgy halt meg, hogy kortársai közül csak kevesen ismerték költői rangját. Verseit Lovász Imre adta ki 1836-ban Fazekas Mihály versei címen.

Lúdas Matyi harca Döbrögi uraság ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete. Lúdas Matyi elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi pedig úgy megijed, hogy végül megjavul. Ne essünk tévedésbe: a Lúdas Matyi nem forradalmi mű, a forradalmi remények lehanyatlása után keletkezett. De olyan demokratikus mű, amely előlegezte a következő évtizedek éledő reménységeit. Fazekas is tisztában volt irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mulatságos cselekményvezetésével, gördülő verssoraival és jóízű nyelvével valóban elbeszélő költészetünk egyik múlhatatlan és mindig frissen maradó klasszikusa.

Sírja a debreceni Nagyerdei temetőben
Sírja a debreceni Nagyerdei temetőben

Fazekas a Lúdas Matyi első változatát eljuttatta Kazinczy Ferenchez, aki jó tanácsok kíséretében küldte vissza neki, de Fazekas a művet csak 1814-ben dolgozta át és bővítette ki. A mű a két időpont között önálló életet élve kéziratos másolatokban terjedt. Így jutott el Kerekes Ferenc bécsi egyetemi hallgatóhoz, aki anélkül hogy ismerte volna írója kilétét, egy elöljáró beszéddel kiegészítve a szerző tudta nélkül 1815-ben kiadta. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Lúdas Matyit még 1804-ben írta ugyan, de miután az Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, Az első, már a szerző által jóváhagyott kiadás szintén Bécsben jelent meg 1817 júniusában, de név nélkül, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon. A 3. kiadás 1831-ben Budán jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.

Ha Fazekas nem írja meg a Lúdas Matyit, minden bizonnyal többi művével akkor is összekötő, fontos láncszem lett volna a debreceni felvilágosodás és a reformkor romantikája között. Mégis a Lúdas Matyi jelentékenyebb, mint életművének többi része együttvéve, és egymagában is alkalmas rá, hogy költője nevét fenntartsa irodalmi halhatatlanjaink között.

Egykori lakóhelyén, a mai Piac utca 58. sz. alatti ház falán emléktábla őrzi emlékét. Az emléktáblát Tóth Árpád apja, Tóth András, a neves szobrászművész készítette. Az emléktáblán hat ovális domborművön 5 jelenet található a Ludas Matyiból, egy másik pedig Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben.

Forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu