Fazekas Mihály

Fazekas Mihály Carl von Binzer olajfestményén 1870 körül
Fazekas Mihály Carl von Binzer olajfestményén 1870 körül

„- Én uram, a fizetést köszönöm: ha az isten erőt ád
S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak
Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"


Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. - Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

1766. január 6-án született jómódú debreceni kézműves polgárcsaládban. Apja jómódú „cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülővárosában kezdte; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. Ezután apja - aki tudományos pályára szánta - a híres debreceni kollégiumban taníttatta tovább fiát. Fazekas azonban tizenhat éves korában megelégelte a kollégiumi életet, s 1782. április 16-án beállt közhuszárnak. Az I. úgynevezett Császárhuszár-ezredben önkéntes közlegényként Galíciában kezdte a szolgálatot. Tizennégy esztendeig katonáskodott, részt vett II. József, majd Ferenc császár törökországi és moldvai hadjárataiban, 1789-ben lett hadnagy. 1793−96-ban részt vett a francia háborúban, s a napóleoni hadjáratok során eljutott Franciaországba, Dél-Németalföldre, Hollandiába, Németországba. 1796-ban ismét előléptették, ezúttal főhadnaggyá, de erről a tisztségről nem sokkal később lemondott. A franciák ellen folytatott háború kellős közepén megundorodott az igazságtalan vérontástól, s 1796 végén kilépett a hadseregből. Hazatért szülővárosába, s ettől fogva visszavonultan élt. Élete végéig a tudománynak és az irodalomnak élt, kertészkedett és gazdálkodott, verseket írt.

Emellett csillagászattal foglalkozott, részt vett a város közügyeiben, városi és kollégiumi pénztárnokként hivatalnokoskodott. A leégett Nagytemplom újjáépítésének egyik irányítója. Baráti körével élénk szellemi életet teremtett Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel is jó barátságban volt, leveleztek is. 1807-ben Diószegi Sámuellel közösen kiadta a magyar növénytani irodalom egyik legjelentősebb alkotását, a Magyar Füvészkönyvet, 1819-től pedig minden évben szerkesztett egy-egy kalendáriumot polgártársai okulására. Ezek voltak az első magyar naptárak, amelyekből kimaradtak a babonás jövendölések. Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt. Miután barátai sorra elhaltak mellőle, egyre visszavonultabban élt, s akár Csokonait, őt is a tüdőbaj vitte el, 62 éves korában.

Gazdag és értékes költői életművet hagyott maga után. Költészetében a felvilágosodás, a haladás nagy eszméit szólaltatta meg, közvetlen egyszerűséggel, a nép nyelvén és hangján. Mint lírikus is korának nagy költői közé tartozik, elbeszélő költeménye, a Ludas Matyi pedig örökre halhatatlanná teszi nevét. Nincs nyoma annak, hogy saját költői életművét összegyűjteni és kiadni szerette volna, ezért úgy halt meg, hogy kortársai közül csak kevesen ismerték költői rangját. Verseit Lovász Imre adta ki 1836-ban Fazekas Mihály versei címen.

Emléktáblája egykori lakóháza falán
Emléktáblája egykori lakóháza falán

Lúdas Matyi harca Döbrögi uraság ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete. Lúdas Matyi elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi pedig úgy megijed, hogy végül megjavul. Ne essünk tévedésbe: a Lúdas Matyi nem forradalmi mű, a forradalmi remények lehanyatlása után keletkezett. De olyan demokratikus mű, amely előlegezte a következő évtizedek éledő reménységeit. Fazekas is tisztában volt irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Végső formájában 1817-ben jelent meg. Tökéletes szerkesztésével, szemléletes jellemzéseivel, mulatságos cselekményvezetésével, gördülő verssoraival és jóízű nyelvével valóban elbeszélő költészetünk egyik múlhatatlan és mindig frissen maradó klasszikusa.

Sírja a debreceni Nagyerdei temetőben
Sírja a debreceni Nagyerdei temetőben

A Lúdas Matyi első kiadása 1815-ben Bécsben, a szerző tudta nélkül jelent meg. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Lúdas Matyit még 1804-ben írta ugyan, de miután az Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, és 2., javított kiadásként jelent meg 1817 júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon. A 3. kiadás 1831-ben Budán jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.

Ha Fazekas nem írja meg a Lúdas Matyit, minden bizonnyal többi művével akkor is összekötő, fontos láncszem lett volna a debreceni felvilágosodás és a reformkor romantikája között. Mégis a Lúdas Matyi jelentékenyebb, mint életművének többi része együttvéve, és egymagában is alkalmas rá, hogy költője nevét fenntartsa irodalmi halhatatlanjaink között.

Egykori lakóhelyén, a mai Piac utca 58. sz. alatti ház falán emléktábla őrzi emlékét. Az emléktáblát Tóth Árpád apja, Tóth András, a neves szobrászművész készítette. Az emléktáblán hat ovális domborművön 5 jelenet található a Ludas Matyiból, egy másik pedig Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben.

Forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu