Földi János

Földi János (Nagyszalonta, 1755. december 21. - Hajdúhadház, 1801. április 6.) a felvilágosodás korának egyik legkülönb polihisztora, orvos, természettudós, nyelvtudós és költő. Pályája céltudatos élettervet sejtet. Szükségszerű sorrendben követik egymást a feladatok, amelyeket maga elé tűz és a történelmi helyzet lehetősége s a maga nem csillogó, de igen megbízható tehetsége szerint sorra megold.

Nemesi eredetű kézműves-polgár - szűrszabó mester - családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák a nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni református kollégiumban tanult. (Tanárai közt volt Hatvani István is.) Közben egy évig Bárándon tanított. Három évi kiskunhalasi rektorkodás után a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett (1784-1788), majd Szatmáron kapott gyatrán fizetett orvosi állást. Mindennapos orvosi tevékenysége mellett a nyelvtan, a verstan, a természetrajz és a természettudomány magyar terminológiájának kialakítása is érdekelte. Bár személyesen soha nem találkoztak, 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, s folyóiratainak állandó munkatársa, valamint a Magyar Múzeum korrektora lett. Verseket ír, fordít, verselmélettel foglalkozott. 1790-ben itt írta meg az első rendszeres magyar nyelvtankönyvet, mellyel pályázatot nyert, de nyomtatásban nem jelent meg ez a munkája. Ennek alapján készült később az a Magyar Grammatika (amit a tudománytörténet Debreceni Grammatika néven jegyez).

1791-től haláláig Hajdúhadháza és a hajdúkerület főorvosa. A hajdúvárosok mintegy 35 ezer fős lakosságát gyógyította, és emellett ellátta a közegészségügyi teendőket is.

Feleségül vette a nagytekintélyű debreceni orvos, Weszprémi István leányát, a szép Juliskát. Felesége cifrálkodása, csapodársága megmérgezte életét. "Soha meg ne házasodj, ha dolgozni akarsz" - írja Kazinczynak már egy évvel esküvője után. Három gyermekük született, az egyiket polgári érzületére jellemző módon mészárosinasnak adta.

Első természettudományos műve a Magyar Hírmondó bécsi kiadásában jelent meg 1793-ban, címe: Rövid Kritika és Rajzolat a Magyar Füvészettudományról,6 amelynek függeléke 289 magyar növénynevet sorol fel. E munkájáért a jénai természetvizsgáló társaság tagjai sorába fogadta.

Az állatok országa című művének címlapja
Az állatok országa című művének címlapja

Fazekas Mi­hállyal közösen nagy természettudományi munkát tervezett, amelynek csak az állattani része készült el. Vizsgálódásainak középpontjában a magyar nyelv és a természettudomány magyar terminológiájának kialakítása állt. Görög Demeter és Kerekes Sámuel, a Bécsben megjelenő Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői 1789-ben új magyar nyelvtan írására hirdettek pályázatot, amelyet ő nyert el 1792-ben. Dolgozatában úgy látta, hogy nyelvszokásunk tele van ellentmondásokkal. Látta, hogy logikus nyelvi rendszert lehetne felállítani, de elfogadtatni, használatba vétetni szinte lehetetlen.

Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (Bécs, 1793) című 60 oldalnyi értekezésében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Terminológiai normái nagyon szigorúak voltak. Úgy vélte, hogy az azonos nyelvi elemekből szerkesztett növénynevek olyan növények között is botanikai rokonságot sejtetnek, amelyek távol állnak egymástól. Linné Critica Botanicáját véve alapul, részletesen megbírálta az akkor ismert magyar neveket, behatóan tárgyalta e nevek eredetét, és javasolta sok - általa hibásnak, megtévesztőnek, vagy sértőnek vélt - név kicserélését vagy megjavítását, egyesek megrövidítését és újak alkotását. Egy teljes természetrajz megírásán is dolgozott. 1795 őszére elkészült ennek az első kötet kézirata: Természeti historia A’ Linné Systemája szerént. Első tsomó. Az állatok országa. Ebben a svéd tudós rendszerének sikeres alkalmazását adja magyarul. Ez a munka szolgált később alapul Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály első magyar nyelvű növényhatározója, a Magyar Füvész Könyv (Debrecen, 1807) elkészítésénél.

Síremléke
Síremléke

Mindezek mellett 1814 közmondást írt össze, melyeket részben maga gyűjtött, részben korábbi gyűjteményekből vett át, és tudományos igényű időjárási megfigyeléseket is végzett.

1791-ben az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, 1794-ben a jénai Természettudományi Társaság választotta tagjának.

1801 márciusának végén a 10 esztendős legidősebbik kisfia meghalt. A tüdőbajban szenvedő Földit a csapás nagyon lesújtotta s hamarosan követte gyermekét a sírba.

Földi doktor földi maradványainak pontos helye már nem ismeretes. Hajdúhadház temetőjében egy akácot ültettek a sírjára, ahogy sírversében kívánta, de a jelképes fa kiszáradt, s mire emlékkő került a helyére, a sírdombot már nem találták.

1801 őszén Pozsonyban megjelent könyve az első rendszeres magyar nyelvű állattan.