Diószegi Sámuel

Diószegi Sámuel
Diószegi Sámuel

Diószegi Sámuel (Diószeghi Sámuel) (Debrecen, 1761. december 29. - Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, botanikus.

Diószegi F. Pál leányiskolai tanító és Szappanos Erzsébet gyermeküket január 5-én keresztelték. Iskoláit szülővárosában járta, 1775. április 27-én lépett a felső osztályba (subscribált).

Miután elvégezte Debrecenben a teológiát, 1784-ben Hajdúböszörményben tanító lett. Félévi kecskeméti kisegítő tanárkodás után 1787-ben a göttingeni egyetemen természettudományi tanulmányokat is folytatott. 1789-ben Hajdúnánáson, 1793-ban Hajdúböszörményben, 1803-tól pedig Debrecenben volt református lelkész. 1809-től a debreceni református egyházmegye espereseként és a tiszántúli református egyházkerület főjegyzőjeként tevékenykedett. Teológiai műveket írt, és részt vett a református énekeskönyv megreformálásában.

Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szobra a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében
Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szobra a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében

Hitéleti kötelezettségei mellett idejének nagy részét a botanika, a füvészkedés tudományának szentelte. Munkálkodásra több tényező ösztökélte: egyrészt a botanika, azaz a növénytan a kor népszerű tudománya volt. Sógorával, Fazekas Mihállyal (akinek nővére, Mária Diószegi neje) megírta a Magyar Füvész Könyvet. A füvészkönyv a Linné rendszere alapján készített első magyar növényhatározó, melyben Linné rendszerét magyar nyelven közismertté tette és megteremtette a leíró növénytan és az alaktan magyar szaknyelvét. A Magyar füvészkönyv gyakorlati részét, az 1813-ban megjelent Orvosi füvész könyvet önállóan írta. Munkájában a magyar orvosi nyelv fejlesztésére törekedett. E könyv függeléke az első magyar szinonimaszótár, 1400-nál több népi magyar növénynevet tartalmaz.

A nyelvújítás lázában elnevezéseikkel néha túllőttek a célon, de több mint 300 növénynevük ma is használatos. Az erőltetett (és persze meg sem honosult) újításra példa a szirmanyúlt, a magiszák és a türempikk elnevezések, a sikeresre a ma is használatos szirom, hímpor, bibe és porzó szakszavak.

A magyar füvésztudomány terén úgyszólván minden kezdemény az ő nevével van kapcsolatban. Már 1807-ben megpendítette egy növénytani szaklap vagy folyóirat megindításának eszméjét, de ezt csak évtizedekkel később kivitelezték.

Forrás: wikipdia.org, kfki.hu, mtva.hu