Kazinczy Ferenc

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot."

„Híven szeretni a jót,
Gyűlölni vesztig a gonoszt,
Eszköze lenni az isteni kéznek,
Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,
Férfiak! ez gyönyörű jutalom."

„Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja."

„Szól a szem, bár hallgat a száj,
És beszéli, belől mi fáj."

„A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk."

„A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával."

„A más szabadságát tiszteli, aki szabad akar lenni."

„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni."

„Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés."

„Kazinczy Ferenc épp olyan szükségszerűen jelentkezik a magyar irodalomban, mint Petőfi. Amit Kazinczy a magyar nyelvben elkezdett, azt Petőfi fejezi be. Kazinczy megújította a formát, Petőfi forradalmat csinált a tartalmat illetően. A forma megújításáért szervezkedni, kritizálni, az egyre eredetibb alkotásokkal előrukkoló művészeket összefogni és vezetni kell a nyelv idálja felé. Ez szellemi diktátor szerep. Ez Kazinczy. A tartalom megújításáért meg kell ismerni a nép lelkét, a nyelv géniuszát. Ez szellemi forradalmár szerep. Ez Petőfi. És tegyük hozzá: aki forradalmat csinál a tartalmat illetően, az mindig újít a formán is." (Fazekas István)


legismertebb verseiből

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. - Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Gazdag munkásságának nagyobbik része a felvilágosodás rövid emberöltője utánra esik, de nemcsak azért tartozik a világosság nemzedékéhez, mert akkor indul, és annak az egyik jellegzetes alakja, hanem azért is, mert éppen ő az, aki továbbviszi a felvilágosodás eszmevilágát és hevületét, hogy a sötétség évtizedeiben a legeslegfőbb ösztönző legyen, s megérve még a reformkor kezdetét is, összekötő kapocsként vehessük tudomásul a XVIII. század újító szelleme és a XIX. század romantikája között. Kazinczy még Bessenyeitől kapta az ösztönzést, és Kisfaludy Károlyon keresztül Vörösmarty nemzedékének is ösztönzője lett.

Művészetkedvelő tehetős középnemes családban született 1759. október 27-én Érsemjénben.

Korán megmutatkozott irodalmi tehetsége, 16 éves korára lefordította Bessenyei első, német nyelvű regényét magyarra. 1769-1779 között atyja ösztönzésére a Sárospataki Református Kollégiumban teológiát hallgatott. Apja halálát követően jogot tanult. Kassán, Eperjesen és Pesten volt gyakornok. Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal Kassán elindította a Magyar Museum folyóiratot. Majd Kazinczy és Batsányi közötti egyet nem értés következtében Kazinczy új folyóiratot alapított, az Orpheust. Shakespeare Hamletjét, Goethe regényét ültette át magyar nyelvre, anyjának ajánlott fordítását kinyomatta. Bessenyei Bécsből küldött dicsérő levelet számára. Egyre nagyobb súlyt helyezett a választékos stílusra, a magyar nyelv folyamatos megújítását, csiszolását tekinti élethivatásának. Kora egyik legjelentősebb epigramma költője volt. 1784-ben Abaúj megye jegyzője. Ekkor egy pesti utazása során megismerkedett Ráday Gedeonnal, aki megismertette az akkori nyugat-európai versformákkal, melyeket Kazinczy népszerűsített. A jogtudomány és jogászi gyakorlat nem kötötte le, a közművelődés jobban érdekelte. 1786-ban az elemi iskolák felügyelője volt a kassai tankerületben.

A szépen induló életpálya azonban szomorú fordulatot vett. 1794. december 14-én éjjel Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Annak a szabadkőműves páholynak lett a tagja, mely a forradalmat kívánta előkészíteni. 1794. december 14-én Kazinczyt a jakobinus-mozgalomban való részvétel vádjával, a jakobinus-káté másolásáért és terjesztéséért letartóztatták, és halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később kegyelemből bizonytalan idejű várfogságra változtatták. 1794. december 14-től 1801. január 21-ig, több mint hat évig volt súlyos börtönben. Budán, Brünnben, Spielbergben, Obrovicban, Kufsteinben, Munkácson tartották fogva. A 2387 börtönben eltöltött napról a „Fogságom naplója" című művében számol be.

Kufstein vára Kazinczy rajzán
Kufstein vára Kazinczy rajzán

Negyvenkét éves korában, már ősz hajjal kerül ki a tömlöcből. Az élete megmaradt, szabadságát visszanyerte, de a közéleti pályafutásán beteljesedett a halálos ítélet: semmiféle hivatalra, sem közéleti szerepre, semmilyen téren nem számíthatott, ráadásul, amellett, hogy a börtön-évek anyagilag tönkre tették, a családját is megsarcolták. Ez némiképpen elidegenítette tőle szeretteit. Súlyos - halálosnak mondott - betegségbe esik, lemondanak róla, mélypontra kerül. Rokonai a művészlelkű Kazinczyt kiforgatták minden vagyonából. Megmaradt a Sárospatak melletti szerény birtok, ez lett létalapja. Ide építtette fel kúriáját. És a felgyógyuló, talpra álló Kazinczy Ferencben itt egy új embert ismerhetünk meg. Megpróbált - a családja elvárásának megfelelően - gazdálkodni a számára juttatott birtokrészeken.

45 éves volt, amikor 1804 nyarán családot alapított, feleségül vette Török Sophie írónőt, az egykori kassai felettesének a nála két évtizeddel fiatalabb leányát. Az agglegény lépése mindenkit meglepett. Környezetében már lemondtak róla, hogy valaha is megnősül. 26 évet éltek együtt, nyolc gyermekük született. Kapcsolatuk nem emlékeztet a kétszáz évvel ezelőtti nemesi házasságokra. Sophie nem alárendelt felesége, hanem egyenrangú partnere volt férjének. Kazinczy élete végéig a sors ajándékának tekintette házasságukat. Állandó anyagi gondjaik voltak, de mindvégig harmonikus házasságban éltek.

1804-ben költözött Széphalomra. Maga a Széphalom név Kazinczy alkotása. 1886-tól került be a helységnévtárba. Korábban Kisbányácskának nevezték, mert ide telepítették le a szomszédos Rudabányán dolgozó, nem magyar anyanyelvű aranybányászokat. A legendárium szerint a kis Ferenc a sárospataki kollégiumba szekerezve gyakran megcsodálta azt a szelíd emelkedésű kis dombocskát, azt a szép halmot (innen a név: Széphalom), melyen most az emlékcsarnok áll. Az iskolás Kazinczy már ekkor eldöntötte, hogy egyszer majd házat épít e halmon. A vágy 1790-ben vált kiérlelt gondolattá, sőt cselekvéssé. 1791. május 16-án lerakták az alapkövet, majd 1794-ben Kazinczy az országút mellé kiírta egy táblára: Abaúj Vármegye. Praedium Széphalom. 1794. Kazinczy egészen haláláig, 1831-ig itt élt, olykor igen komoly anyagi nehézségek között, már-már nyomorúságban. Legidősebb lánya, Eugénia azt írta egyik levelében, hogy édesapja utolsó éveiben gyakran 2-3 napig nem volt kenyér a háznál, de mégis nagy boldogságban éltek. A Kazinczy házaspár hét gyermeket nevelt. Az első szülött leány még gyerekként meghalt. Lajos, a legkisebb az, aki majd az aradi vértanúkat követte a mártíromságukban. És közben a férj írt, fordított, hosszú ideig úgy dolgozott az újhelyi levéltárban, hogy gyalog járt be a városba. Sokszor éjjel is dolgozott gyertyafény mellett. Széphalmot az ország irodalmi központjává tette. Innen vívta meg a nyelvújítási harc csatáit, miközben irányította, összefogta a magyar irodalmi életet. Bebizonyította, hogy az ember teszi a helyet, és a kicsiny halom hosszú időre a magyar irodalmi és szellemi élet központja lett.

A széphalmi kúria.<br/>Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik.
A széphalmi kúria.
Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik.

Kazinczy egyik nagy érdeme, hogy felismerte: a különállóan, olykor elszigetelten (mint Berzsenyi) ténykedő írók munkája még nem irodalom. Csak akkor beszélhetünk magyar irodalmi életről, ha az alkotók érintkeznek egymással, ha van egy hely és van egy személy, mely összefogja a szálakat. Széphalom volt ez a hely és Kazinczy a személy. Kazinczy Ferenc a magyar nyelvterület valamennyi jelentős személyiségével, gondolkodójával kiterjedt levelezésben állt, a kor szellemi vezére lett. Irodalomszervező levelezésének 80%-a a fogság után született. Főbb lírai és prózai munkái az 1810-es, 1820-as évek termékei. Ezen évek derekán tekintették országosan irodalmi vezérüknek barátai és az eszmeiségével egyetértők, mint Báróczy Sándor, Berzsenyi Dániel, Dayka Gábor, Fáy András, Kis János, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Virág Benedek és még sokan mások, főként az ifjabb nemzedék neológusai. Kosztolányi szavaival élve Széphalom lett a „magyar Weimar”, s máig a magyar nyelv és a hazaszeretet jelképe. Amikor a hely szelleméről beszélünk, akkor elsősorban a hazaszeretetre gondolunk, a magyar nyelv és irodalom iránti mély és őszinte elkötelezettségre. Ebből fakadt a magyar nyelv megújításának szándéka, a tenni akarásból, a hazáért, a magyar nemzet felemelkedésért végzett munkából. Kazinczy tevékenysége jelentős szerepet játszott abban, hogy megindult egy folyamat: melynek eredménye volt a magyar nemzet csodálatos időszaka, a reformkor, melynek eredménye volt, 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv, és melynek eredménye volt az 1848/49-es magyar szabadságharc. És ezért, a hazaszerető Kazinczy előtti tisztelgésből zarándokolt el Petőfi (és más reformkori ifjak is) a „szent öreg” széphalmi sírjához. Ezért írta Petőfi Úti leveleiben, 1847-ben: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni…”

A Sátoraljaújhelyi Református Egyházközség főgondnoka volt 1814-1818 között, 1815-től haláláig Zemplén vármegye levéltárosa volt. A híres levéltár gondozását, rendezését látta el nagy ügybuzgalommal. A ma műemléki védelem alatt álló berendezést jelentős hányada Kazinczy Ferenc tervezése, íróasztala is látható még. A hálás utókor Kazinczy Ferenc emlékére szobrot állított a levéltár mellett. Fiatal költők szárnypróbálgatásait kísérte figyelemmel, felfedezettjei Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, Szemere Pál, majd Kisfaludy Károly. Csokonai Vitéz Mihály tehetségét elismerte, bár idegenként szemlélte munkásságát. A feltörekvő fiatal nemzedék Kazinczy Ferencet mesterének tartotta, bár Kazinczy a poézis területén kevésbé alkotott jelentőset. Költészeténél sokkal jelentősebb és maradandóbb prózai munkássága. Kazinczy Ferenc máig ható munkássága sokkal inkább irodalomszervező, iskolateremtő munkálkodásán, a magyar nyelv korszerű nyelvvé formálásában alapul.

A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban rendes tagjává választotta. 1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett. Kívánságára a széphalmi családi sírkertben temették el. Valamikori kúriáját Ybl Miklós tervei alapján alakították át emlékét hirdető mauzóleummá. Kazinczy Ferenc még életében tanúja lehetett annak, hogy szellemi tevékenysége nem múlt el nyom nélkül. Halála időpontjában a reformkor soha nem volt szellemi energiái révén régen szunnyadó erők aktivizálódtak. A magyar nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának egyik legfontosabb időszakában távozott az élők sorából.

Kazinczy Ferenc, valamint kortársai életművének a magyar nyelv, a magyar szellemi élet fejlődésére gyakorolt hatását jól világítja meg Dr. Rácz Lajos nyugalmazott református teológiai akadémiai tanár, Sárospatak A protestantizmus hatása tudományos életünkre című dolgozatából vett idézet, mely a nyelvtudomány fejlődését mutatja be.

„A nyelvújítás mozgalma csak kisebb részben tartozik a tudományos irodalom körébe, hisz azt részben hírlapi cikkekkel, részben szépirodalmi munkákkal vívták." Tevékenysége jelentős eseménye volt irodalmi életünknek. A nyelvújítás megindítója Barczafalvi Szabó Dávid 1792-tõl 1805-ig pataki tanár volt a Magyar Hírmondóban (1786) közzétett cikkeivel. Eljárása teljesen jóhiszemű; értekezése a nyelvújítás elveinek, céljainak, módjainak és eszközeinek legelső, a maga irányának és korának színvonalán álló tudományos kifejtése.

A nyelvújítás megindulását a "Tövisek és virágok" (1811) megjelenésétől szokás számítani. Ezeket az újításokat pellengérezi ki a "Mondolat" (1813), melyre méltó választ Szemere Pál és Kölcsey írt "Felelet a Mondolatra" (1815) címmel. Nagy hatással utasították vissza az ósdiak durvaságait és élezték ki hibáikat. A nyelvújítás diadalát innen már nem tartóztathatta fel semmi.

Kölcsey így méltatta Emlékbeszédében: "A közelebb múlt ötven s egynéhány év alatt ki volt íróink közül, kivel e férfiú kisebb vagy nagyobb érintkezésben ne állott volna? ki ne kereste volna ismeretségét a Jelesnek...Kazinczy ... minden írásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntötte be, s ezáltal az írósereg figyelmét magához ragadóan, literaturánkban új korszak alapítója lett."

Kazinczy Ferenc mauzóleuma
Kazinczy Ferenc mauzóleuma

Kazinczy kultusza az 1848-asszabadságharc leverését követően, az elnyomatás korszaka után, születésének centenáriumi ünnepén Erdélyi János pataki tanár - filozófus, néprajzi gyűjtő, költő, könyvtárnok - tevékenységével kezdődött. Munkásságának köszönhetően 1859-ben nemcsak Széphalomban, hanem az egész a Kárpát-medencében sokfelé megemlékezéseket tartottak, emlékhelyeket létesítettek, szobrokat emeltek tiszteletére.

A kultusz részeként a pataki Kollégiumban 1862-ben megalakult a Kazinczy Társulat, 1898-ban a Felvidék fővárosában a Kassai Kazinczy Kör, 1902-ben a Zemplén Megyei Kazinczy Kör, 1917-től a Kassai Kazinczy Társaság, 1984-től a Kazinczy Ferenc Társaság kezdte meg tevékenységét - hogy pusztán a jelentősebbeket említsük.

Széphalmi családi temetkezési helyét emlékkerttel vették körül. 1873-ban ugyanitt, az egykori kúria helyén, Kazinczy- relikviákat bemutató Mauzóleum épült, mellette 2008-tól immár a Magyar Nyelv Múzeuma várja kiállításaival a látogatókat.

Kazinczy tiszteletére a 2009. évet a Magyar Nyelv Évének nyilvánították.

Forrás: lutheran.hu