Ybl Miklós

Pollák Zsigmond: Ybl Miklós portréja (részmetszet)
Pollák Zsigmond: Ybl Miklós portréja (részmetszet)

„Ha műveidet nézem elmerülve, Előttem a testté vált eszme, gondolat… Mi a költő dala? - Szó, mit tett nem követ, Te nem beszélsz, Te megszólatod a - követ!" (Vasárnapi Újság 1914.évi 15. szám)



Lovag Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. - Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Jómódú városi polgár családból származik. Édesapja Ybl Miklós kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja. Édesanyja Eiman Anna. Tanulmányait a Ciszterci Rend iskolájában kezdte. 1825-től, mindössze 11 éves korától már a bécsi politechnikumba járt, ahol kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait.

Ebben az időben Magyarországon céhes keretek között zajlott a mesterképzés, így Bécsből hazatérve, 1830-ben Ybl Pollack Mihályhoz szegődött, ahol még abban az évben legénnyé emelték, így a Nemzeti Múzeum és a Ludoviceum tervein már rajzolóként dolgozhatott.

1836-ról id. H. Koch bécsi irodájában dolgozott. Mestere a magyar arisztokráciának sokat tervezett, később többen közülük Ybl megrendelőivé váltak. Az építész képességei és szorgalma már ifjú korában megmutatkozott, mesterei kiváló bizonyítvánnyal és jószívű ajánlással engedték útjára.

Dörre Tivadar: Az Operaház Pesten, 1893
Dörre Tivadar: Az Operaház Pesten, 1893

Az építőmesterségen kívül a művészi megközelítés iránt is érdeklődést mutat. 1840-ben a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. Eközben Pollack Mihály megbízta a Magyar Nemzeti Múzeum nagyterem freskóinak és a pesti Német Színház átalakításának tervezésével.

Az építőmesterré válás következő szakasza hagyományosan a vándorút volt, így 1841-ben két hónapos tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Itt közelebbről is megismerkedhetett Verona, Genova, Padova és Firenze építészeti emlékeivel és az ottani építési kultúrával. Hazatérve polgári építési jogot kért a pesti építőcéhtől, de elutasították, ahhoz azonban, hogy mégis tervezhessen, Pollack Ágostonnal - aki már rendelkezett a céhmesteri címmel - közösen megalapították az Építészeti Intézetet. Néhány évig dolgoztak csak együtt, közös munkájuk többek között a debreceni nagytemplom átépítésének terve és az ikervári Batthyány kastély átépítése volt.

A nagykárolyi és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. 1851-ig gróf Károlyi István építészeként Fóton élt és dolgozott. Károlyi fóti kastélyát szárnyakkal toldotta meg. 1845-1855 között építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. Első pesti alkotása, a Múzeum krt. 7. sz. alatti Unger-ház (1852) még szintén romantikus stílusú, akárcsak a Nemzeti Lovarda (1857-58, 1945-ben elpusztult) és a Széchenyiek nagycenki temploma (1860-64).

Egyik legszebb épülete: a szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Egyik legszebb épülete: a szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A hatvanas évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Első Takarékpénztár (Fő utca 2.) palotáját (a háborúban megsérült, lebontva 1949-ben) és a Kerepesi úti temetőben a Ganz-mauzóleumot építette. 1862-től Ybl tervezte a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Festetics- (1852-65) és a Károlyi-palotát (1859). E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben tervezte a Sándor utca 8. sz. alatti régi Képviselőházat, amely mindössze három hónap alatt épült fel (ma Olasz Intézet). A Nemzeti Múzeum közelében lévő Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874), valamint Budán a Lipthay-palota (1869) is az ő műve.

Bérházak, paloták, kastélyok (ókígyósi Wenckheim-kastély 1875-79, turai Schossberg-kastély 1883) mellett a Rác Fürdő gőzfürdőjét (1864-70) és a Pesti Hazai Takarékpénztár belvárosi irodaházát (1868) építette. 1866-79 között tervezte a Bakáts téri neoromán ferencvárosi plébániatemplomot, az 1860-as évek második felében a margitszigeti Margit-fürdőt, amelyet 1958-ban lebontottak. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77, ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a Várkert bazár (1872), Várkert kioszk (1874-79, ma kaszinó). Néhány budapesti emlékmű (Eötvös-szobor 1878, Petőfi-szobor 1882) talapzatát is Ybl tervezte. A gróf Károlyi család számára 1881-ben építette a parádsasvári kastélyt és a parádfürdői kastélyt (1870-es évek, 1885-ben bővítve), valamint a Cifra-istállót. 1874-84-ig Ybl tervei szerint építették át a Hatvani utcai Cziráky-palotát a Nemzeti Casino számára. 1867-ben vette át az elhunyt Hild József örökét, az addig klasszicista stílusú budapesti Szent István-bazilika építkezését, melyet teljesen neoreneszánsz stílusúvá formált át. (A templom belső terének kialakítása Kauser József nevéhez fűződik.)

A Stróbl Alajos alkotta síremléke a Kerepesi temetőben
A Stróbl Alajos alkotta síremléke a Kerepesi temetőben

Egyik legszebb épülete, a budapesti Operaház (1875-84) a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. 1887. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében a Bánk bánnal nyitotta meg kapuit. Az Andrássy út végébe tervezett Gloriett (1884) 1896-ban történt lebontása után, 1898-ban a Széchenyi-hegyre került kilátóként. A budavári Királyi palota krisztinavárosi szárnyán 1880-tól 1891. január 22-én bekövetkezett haláláig dolgozott.

1882-ben a Lipót-rend lovagkereszjét kapta meg, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Életműkiállítását 1991-ben rendezték meg.

Emlékezete

  • Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként adományozott építészeti Ybl Miklós-díjat.
  • Székesfehérváron egy felsővárosi lakótelepet és egy teret is neveztek el róla. Itt mellszobrot is állítottak a tiszteletére. 2014-ben a Zichy-ligetben egész alakos Ybl-szobrot avattak. Egykor egy fehérvári gimnázium is viselte a nevét.
  • Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló építészének, tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Ybl Miklós szobrát August Sommer készítette.
  • Róla nevezték el a 2002-ben a magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót.

Forrás: artportal.hu