Hild József

H. Weinem metszete. (Vasárnapi Ujság, 1861. április 21.)
H. Weinem metszete. (Vasárnapi Ujság, 1861. április 21.)

Hild József (Pest, 1789. december 8. - Pest, 1867. március 6.) magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Hild János építész fia, Hild Viktor újságíró nagyapja.

Hild János építész második gyermekeként Pesten született 1789. december 8-án. Apja a híres, hírhedt pesti Újépület építésvezetője volt. Ő készítette Pest első városrendezési tervét. Az ifjú Hild tőle szerezte meg a legfontosabb ismereteket. Már kisgyermekkorában ismerte az építészet alapfogalmait, s szívesen tervezgetett.

1799 és 1804 között a piaristák gimnáziumában tanult, kitűnő tanuló volt. Tanulmányait a Bécsi Művészeti Akadémián folytatta. Az akadémia elvégzése után előbb apja, később Ch. Moreau, az Esterházyak építésze mellett dolgozott Kismartonban és Bécsben. A gyakorlati ismereteket apja építkezésein sajátította el. Már 1809-ben hivatalosan is szerepelt apja vállalkozásaiban.

Apja 1811-ben bekövetkezett halála után - félbeszakítva tanulmányait - az özvegy édesanyjára szállt mesterjogot ő gyakorolta. Hiába folyamodott azonban építőmesteri engedélyért, a Helytartótanács építőipari gyakorlatának hiánya miatt az engedélyt nem adta meg. A céhes hagyománynak megfelelően az özvegy édesanyja jogán Hild nyugodtan tervezhetett és építhetett. Mindenesetre az ifjú felismerte, hogy a céhes rendszer megfelelő képzés nyújt ugyan, de korszerű építészeti műveltséget nem. Ezért 1816-ban Itáliába ment tanulmányútra. Mintegy három éves milánói, firenzei, nápolyi és római tartózkodása alatt kiegészítő tanulmányokat végzett. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével.

Hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építőmester lett. Tehetségének, szorgalmának és nagyfokú munkabírásának köszönhetően az 1820-30-as évekre Pest egyik legkeresettebb építészévé vált.

Nákó-ház
Nákó-ház

Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. 1844-ben kapott mester címet, 1845-ben Pest város építésze lett. A magyar klasszicizmus legnagyobb alakjaként nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt. Csak Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott. Ő teremtette meg azt a bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit.

1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia Pollack Mihállyal együtt rendes tagjainak sorába felvette. Pest - bár legszebb városrészének arculatát tevékenysége határozta meg - csak hat évvel később, 1842-ben ismerte el érdemeit azzal, hogy díszpolgárrá választotta. Sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett sosem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse. A mesteri címet - mestermunka nélkül - csak 1844-ben kapta meg. 1854-ben kinevezték „Pest város architektor-építészévé”.

A sok siker ellenére igen szerényen élt. Megszámlálhatatlanul sok palotát épített, saját háza mégsem volt. A Budakeszi úton egy szerény méretű villát tervezett a családja számára. Ő maga élete végén egy Arany János utcai bérlakásban élt.

Nagyszabású életműve ellenére utolsó évei magányban és visszavonultságban teltek. Idős korára életét több sorscsapás nehezítette. Meghalt a felesége, magára maradt, munkái elfogytak, új megrendelést nem kapott. 1861-ben 1000 forintos fizetését - amelyet 1854-óta mint Pest város építésze kapott - megvonták. A hetvenen felüli Hild, aki sohasem kereste a megbízásokat, már csak elvétve kapott olyan munkát, amely megélhetéséhez nyugodt anyagi alapot biztosított volna. Ebben az időszakban egyetlen jelentősebb alkotása született, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete, a későbbi Gerbaud-ház a mai Vörösmarty téren.

„Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. Meghalt 1867. március 6-án tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14. sz. házban lévő lakásán. 1867. március 8-án parentálja el a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel: »Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt«.”

Temetésére 1867. március 8-án került sor. A Kerepesi úti temető XXV. parcellájában, a 7. sor 10. számú sírjába a legnagyobb egyszerűséggel helyezték örök nyugalomra földi maradványait.

Munkássága

A volt Takarékpénztár épülete Esztergomban
A volt Takarékpénztár épülete Esztergomban

A magyar klasszicizmus legnagyobb alakjának legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. Ő teremtette meg a város belső kerületeit ma is jellemző belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust. A Kirakodó (később Roosevelt, ma Széchenyi) téren körben az ő épületei sorakoztak: A Diana fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann-palota és a Wieser-ház, a későbbi Európa szálló (ma már egyikük sem áll). Ő tervezte a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat. Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le. A mai belváros klasszicista arculatát meghatározó épületei közül sok már 1849-ben elpusztult Pest lövetésekor. Sokat később bontottak le, mint például a Nákó-palotát, hogy helyén felépíthessék a Gresham Palotát. Ő tervezte a régi pesti Városházát is. Az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le.

Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira volt jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek.

Ma is látható a belvárosban a Szép utcai Cziráky-palota (a későbbi Nemzeti Kaszinó), a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, mely két udvarával a belváros legnagyobb lakóháza, a Honvéd téri Valero-gyár épülete (ma a Honvédelmi Minisztérium).

Budai nyaralói, a Hild-villa, a Csendilla, a Libaschinszky-villa nemes ízlésű, művészi alkotások. Ő tervezte a Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát.

Az egri székesegyház főhomlokzata
Az egri székesegyház főhomlokzata

Építészetében fontos szerepet kaptak a szakrális épültek. Ezek között legjelentősebb a Páckh János által félbehagyott esztergomi főszékesegyház áttervezése és megépítése 1840-től. Legegyénibb az egri székesegyház lett. Mindkét bazilika ma is látható arculatát, kupoláját ő alakította ki. A református egyház a ceglédi és az „Alföld katedrálisának” nevezett kunhegyesi templom építésével bízta meg. Pesten a Hermina-kápolna megépítése után ő alkotta meg a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát. Maga az épület Pollack Mihály tervei alapján készült, de az 1849-ben megsérült épület dór pilaszterekkel tagolt, az antik építészetet idéző timpanonos homlokzatát Hild József építette meg 1856-ban.

A főváros legnagyobb templomának, a lipótvárosi plébániatemplomnak a megépítésével (ma Szent István-bazilika) is őt bízták meg. 1845-ben klasszicista stílusú épületet tervezett, amit 1851-ben kezdtek el építeni. A munkálatokat az építész egészen a haláláig irányította és vezette. 1868. január 22-én azonban a már felfalazott kupoladob és a rajta levő kupola beomlott. Emiatt ma már Hild Józsefet úgy emlegetjük, mint akinek a nevéhez a leomlott épületrész fűződik, holott nem a tervének hibája, sokkal inkább a nem megfelelő építőanyagoknak és a kivitelezésnek tudható be a szerencsétlenség. A szerencsétlen eset után Ybl Miklós áttervezte az épületet, a klasszicista stílusú épületet neoreneszánsz formavilágúra alakította és hangsúlyosabbá tette az apszis külső megjelenését.

Vidéki kastélyai közül említendő a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni. Jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden, Lovasberényben.

Nevét Budapesten egy tér és egy általános iskola, Dunaújvárosban és Győrben szakközépiskola őrzi.