Schulek Frigyes

Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. - Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Vilmos szemészorvos bátyja, Schulek János építész apja.

Schulek Frigyes Budapesten született 1841. november 19-én. Felvidéki, szepességi családból származott. Édesanyja Zsigmondy Auguszta, édesapja Schulek Ágoston kereskedő, akkori értelemben véve közgazdász. Kossuth Lajos pénzügyminisztersége idején a minisztérium osztálytitkára is volt. Az 1848-49-es szabadság harc idején Schulek Ágoston a kormánnyal együtt Debrecenbe tette át hivatali székhelyét. A szabadságharc leverése után Kossuthtal együtt Orsováig menekült. A család több tagja részt vett a szabadságharcban, Schulek Ágoston két testvére, Jenő és Lipót, mint honvédtisztek vesztették életüket. A szabadságharc bukását követően nem kívánatos személlyé nyilvánították, és családjával együtt újból Debrecenbe költözött.

A Halászbástya
A Halászbástya

Schulek Frigyes Orsován az újgörög iskolába járt, ahol elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851-ben és 1852-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gimnázium öt osztályát már itt végezte. 1857-től a pesti főreál iskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőműves-segédként helyezkedett el, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét. 1860-ban sikerrel zárta reáliskolai tanulmányait, s egy hónappal később a pesti kőműves és kőfaragó céhtől a kőműves segédlevelet is megkapta. Kőműves gyakorlati felkészültségéről 1861-ben bizonyítványt is kapott a budai József Polytechnikumban.

Kőművessegédként ment Bécsbe, ahol az opera tervezőinél, majd egy mesteriskolában tanult, részt vett a regensburgi és az ulmi dóm befejezési munkáiban. Társaival megalakította a “Wiener Bauhütte” önképző egyletet, tagjai között Schulcz Ferenccel és Steindl Imrével. Az önképzőkör tagjai minden tanév végén, néha év közben is kirándulásokat tettek az osztrák-magyar monarchia különböző vidékeire műemlékek tanulmányozására, felmérésére és dokumentálására. A tagok kötelesek voltak munkáikról előadásokat tartani, tudásukat közkinccsé tenni. Ez a fajta tevékenység felkeltette a szakma érdeklődését, s lassan a kormány által is támogatott diákkör Bécs rangos építészeti fóruma lett.

Bory Jenő: Schulek Frigyes mellszobra
Bory Jenő: Schulek Frigyes mellszobra

Korábbi franciaországi majd romániai utazásai után 1869-ben, a nagy mesterek és a művészetek hazájába Olaszországba is eljutott. A kiegyezést követő fellendülés hatására 1868-ban élményekkel gazdagon hazatért. Először Buzzi Bódog építőmesterrel, majd Benkó Károllyal dolgozott, több katolikus templom tervét készítette el. 1870 márciusától barátjával, Steindl Imrével dolgozott, aki ekkor már műegyetemi tanár volt. Ezután külföldön már nem vállalt munkát. Megpályázta és elnyerte az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző tanári állását. 25 évig dolgozott ebben a minőségben.

1862-ben megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága. A bizottság építésze maradt a kezdetektől egészen haláláig. Építészeti tevékenységének jelentős korszaka a magyar műemlékek helyreállítása. Ezek között legjelentősebb a Budavári koronázó templom, a Mátyás templom restaurálása, a jáki, zsámbéki, lébényi templomok, a kassai és pozsonyi dóm, az árvai, visegrádi, vajdahunyadi várak, majd a lőcsei városháza helyreállítási terve. Elkészítette a Mátyás templom környékének rendezési tervét, a főútra levezető lépcsőrendszerrel együtt.

A szegedi református templom
A szegedi református templom

A szegedi Kálvin téri református templom Schulek Frigyes egyik legszebb alkotása. Megépítése a Nagyárvíz utáni újjáépítést jellemző összefogás szép példája. Helyét Tisza Lajos királyi biztos közbenjárása alapján jelölték ki, a város ingyenesen adta át az egyháznak. A kis alapterületű, neogótikus stílusú templom háromszög alakú telekre épült 1884-ben. Alaprajza háromlevelű lóherére emlékeztet. A templom három hajója nem párhuzamosan fut, hanem 120 fokos szöget bezárva kapcsolódnak egymáshoz. Az összekapcsolódási pontban emelkedik a templom hatszög alapú huszártornya. A torony a furcsa szögek ellenére szép összhangban van a hajók tetőszerkezetével. A templom egyik nevezetessége a torony tetején található kakas.

A tervező egy szép jegenyefát is tervezett a templom mellé, ami oda is került a helyére. Amikor pedig ez a fa már akkora volt, mint a templom tornya, a fát kivágták. A legenda szerint amikor Schulek Frigyes megtudta ezt, megsiratta a gyönyörű fát.

A Mátyás-templom egy korábban sosem volt, ideális gótikát jelenít meg, a hatást az építész azzal is fokozta, hogy a szomszéd épületek helyére megépítette a neoromán Halászbástyát. Ez Schulek szerint "a magyar eszmevilágnak emel maradandó várat", széles lépcsője megnyitja a város felé az együttest.

A koronázási templom
A koronázási templom

A Mátyás-templom átépítése 1873-ban kezdődtek, a munkálatok az 1896-os millenniumi ünnepségekre fejeződtek be. Schulek a templomot először a kölni dóm mintájára kéttornyosra akarta átalakítani, de végül meg kellett elégednie az egytornyos változattal. Az épületnek majd minden kövét kicserélték vagy átfaragták, kiirtva a barokk utolsó nyomait is. Ahol nem volt támpont, ott Schulek tervezett új részleteket, mint a déli homlokzat elemeit, az előcsarnokot vagy a díszes, áttört toronysisakot. Az eredeti alaprajzon is módosított, helyreállítva a Gara-kápolnát (ma Szent István-kápolna). Az épület belsejét színes üvegablakokkal, gazdag, geometrikus falfestéssel és faliképekkel díszítette - utóbbiak Székely Bertalan alkotásai.

Ismert neoromán alkotásai még a szegedi evangélikus templom, a János-hegyi Erzsébet-kilátó (Klunzinger Pállal), a pécsi Zsolnay-emlékmű és a szegedi fogadalmi templom terve - ezt módosítva Foerk Ernő fejezte be 1930-ban. Schulek számos középkori műemlék helyreállítását végezte el, a kor elveinek megfelelően nem megőrzésre, hanem neogót vagy neoromán stílusú átépítésre törekedve, a nemzeti romantika eszméjének jegyében. Ő restaurálta egyebek között a lőcsei városháza második emeletét és pártázatát, az eperjesi Szt. Miklós-, a nagybányai Szt. István-tornyot, a kisszebeni, az ákosi és karcsai templomokat. A visegrádi vár maradványait is ő konzerválta, s rekonstruálta a Salamon-tornyot.

Sírja a visegrádi köztemetőben
Sírja a visegrádi köztemetőben

1903-ban Steindl Imre utódjaként Schulek Frigyest bízták meg a Műegyetem építészmérnöki kara középkori építészeti tanszékének vezetésével. 1910-ben adták át a tervei alapján felépült jánoshegyi Erzsébet kilátót. 1914-es nyugdíjba vonulásáig több terven is dolgozott, sőt, még azután is. Az osztrák-magyar monarchiában 1887-ben a tudományos és irodalmi működés elismerésére alapított “Pro litteris et artibus” rendjellel tüntetik ki 1917-ben. A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1895-től. A Magyar Mérnök és Építész Egylet a 70. születésnapját betöltő nagy építészt tiszteletbeli taggá választotta.

1889-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagja. 1919. szeptember 5-én halt meg Balatonlellén. Fia, Schulek János építészmérnökként apja tevékenységét folytatva restaurálta a Mátyás-templomot és feltárta a visegrádi Mátyás-palotát.

Fiával közös sírban, a visegrádi temetőben nyugszik.