Dr. Antall József

Antall József 1990-ben, az MDF Bem téri székházában
Antall József 1990-ben, az MDF Bem téri székházában

„Ha van értelme a demokráciának és az alkotmányosságnak, akkor kimondottan azért, mert keretek közé szorítja a politikai cselszövést."

„Ennek a 10 milliós országnak a miniszterelnöke, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni."

„Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője"

„Ostoba ember az, aki azt hiszi, hogy a múltba nézés a jelen elhanyagolása és a jövőbe tekintés elmulasztása”

„A magyarságkép megőrzésében van a hatalom és a társadalom igazi felelőssége. Ez a jövő záloga.”


Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. - Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.

Antall József ősi kisnemesi családban született id. Antall József és Szűcs Irén második gyermekeként. Apja, id. Antall József jogász, hivatalnok, több minisztérium dolgozója, nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Alapító tagja volt 1931-ben a Független Kisgazdapártnak. A II. világháború alatt menekültügyi kormánybiztos volt. Sokat tett a nácik elöl hazánkba menekült lengyelekért (Yad Vashem kitüntetést kapott). A német megszállást követően lemondott, majd a Gestapo letartóztatta. A háború után kormánybiztos, majd a Tildy-kormányban és részben a Nagy Ferenc-kormányban újjáépítési miniszter 1945-46-ban, ezután 1948-ig az FKGP pártigazgatója volt. Később a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja lett egy időre. 1949-ben, az első egypárti választáson a rendszerrel együttműködő kisgazda politikusok egyikeként ismét országgyűlési képviselővé választották, a ciklust kitöltve az is maradt 1953-ig. 1981-ben utcát neveztek el róla Varsóban, 1991-ben posztumusz Jad Vasem kitüntetést kapott. Anyai nagyapja, Szűcs Jenő Klebelsberg Kunó helyettes államtitkára volt.

'Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője' hirdeti a szarvasi emlék Antall gondolatát
'Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője' hirdeti a szarvasi emlék Antall gondolatát

Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Antall a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép - amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatója lett. Magyar-történelem szakos középiskolai tanári diploma mellé megszerezte a levéltáros, könyvtárosi és muzeológusi diplomát is.. Diplomamunkáját Eötvös József politikájából írta.

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. A forradalom aktív résztvevőjeként diákjaival együtt jelen volt a tüntetéseken, vezetésével zajlott le a Független Kisgazdapárt országos székházának visszafoglalása és fegyveres őrzésének megszervezése. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették, bár ekkor még továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban taníthatott tovább, ám 1959-ben a forradalomban történő részvétele miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.

A balatonfüredi történelemkönyv
A balatonfüredi történelemkönyv

Ezt követően 1959-1961 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Az 1963-as amnesztia után orvostörténészként kezdett el dolgozni. Kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár megszervezésében, nemzetközi elismertetésében. A Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát. Ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott.

Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.

Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre, ahol az egyik legaktívabb résztvevő volt, az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságban dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyertese az MDF lett, így május 23-án Antall József alakíthatott kormányt.

Síremléke a Fiumei úti sírkertben Melocco Miklós szobrász műve.
Síremléke a Fiumei úti sírkertben Melocco Miklós szobrász műve.

Antall - akinek ekkor már meg kellett küzdenie daganatos betegségével is - koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külhoni feltételeit. Az Antall-kormány hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket.

Az Antall-kormány programjában meghirdetett négy fő alapelve szerint a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat és az európaiság kormánya kívánt lenni. Gyökeres fordulatra volt szükség a külpolitikában, amely az euroatlantizmust, a határon túli magyarság szerepének átértelmezését és a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatok újrafogalmazását jelentette. Az Antall-kormány hivatali idején szűnt meg a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, és Magyarország társulási megállapodást kötött az Európai Unió jogelődjével, az Európai Közösséggel.

Betegsége - még a kormányzati ciklus lejárta előtt - legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt. (Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter lett.)