Richter Gedeon, a modern magyarországi gyógyszeripar megteremtője

„A gyógyszereket nem bevenni, hanem eladni kell."

„Igaz ember volt, tudta mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával." (Hidvégi Jenő)

„A kitüntetéssel diplomázott, vállalkozó szellemű fiatalember az 1901-ben alapította gyárát haláláig irányította. Igen szerény, nagyon közvetlen, de rendkívül következetes egyéniség volt, aki egész életét a gyár fejlesztésének szentelte. Legfontosabb feladatának tekintette az élenjáró természettudományos felfedezések eredményes gyakorlati hasznosítását." (Pillich Lajos)


Richter Gedeon (Ecséd, 1872. szeptember 23. - Budapest, 1944. december 30.) magyar gyógyszerész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. A XX. század elején az elsők között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője.

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden, gazdag földbirtokos családban. Kereskedő ősei Csehországból vándoroltak a Podmaniczky-család magyarországi birtokaira. Szülei komoly földbirtokkal rendelkeztek. Atyja Adolf, édesanyja Engel Róza. Édesanyja - aki később Richter munkásságának inspirálója lett - belehalt a szülés szövődményeibe, apját pedig egy évvel később a kolerajárvány vitte el. Az árvaságra jutott gyermek testvérével gyermek- és ifjúkorában Gyöngyösön a nagyszülőknél és az anyai ágon rokon Engel családban nevelkedett. Itt gondos nevelést kapott és örökölt vagyonát is jól kezelték.

Ebben az időben Európa szerte alig működött gyógyszergyár. A gyógyszerészek maguk készítették a különböző tablettákat és szérumokat. Gyöngyös városa kiemelkedett a hazai viszonyok között. Itt működött hazánk első - a világban a lipcsei után a második - homeopata kórháza. Gyógyszertárai a kor követelményeinek megfelelő felszereltségűek voltak és biztosították a színvonalas gyógyszerészeti munkát. Ez a környezet határozta meg a gyermek Richter Gedeon tanulóéveit. Négy elemi iskolai osztály elvégzését követően 1882-ben a város híres ferencesrendi - úgynevezett „Nagygimnáziumában" - kezdte el a középiskolai tanulmányait. E gimnáziumból indult el sok későbbi híres ember, pL Bajza József, Bugát Pál, Török Ignác vagy Vachot Imre pályája. Richter életútját is megalapozta.

A Sas patika
A Sas patika

Érettségi után a kolozsvári egyetemen szerzett gyógyszerész-gyakornoki bizonyítványt. A gyöngyösi Mersits Nándor gyógyszertárában mint gyógyszerészgyakornok kezdte meg a gyógyszerészi pályát. Három évi gyakornokoskodást követően, a sikeres vizsga birtokában, további két évet dolgozott gyógyszertárban. Ezt követően az 1893-94-es tanévben iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti, azt követően pedig - az előírásoknak megfelelően - az Orvosi Karára. Az egyetemen kiváló tudósok oktatták, a lehető legjobb képzésben részesült. Oktatói közül kiemelkednek Than Károly, Margó Tivadar és Eötvös Loránd professzorok. Zárószigorlatát kitűnő végeredménnyel 1895 júniusában tette le. Gyógyszerészi oklevelét ez év június végén nyerte el. Mint okleveles gyógyszerész további két évig még budapesti gyógyszertárban dolgozott.

1897-ben külföldre utazott, és több nagy európai gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati módszereit. Azzal az eltökéltséggel folytatta tanulmányait, hogy minden ismeretet megszerezzen, amellyel a hazai helyzeten javítani lehet. Tanulmányútján megismerte a legújabb felfedezéseket, a legkorszerűbb gyógyszerfejlesztési segédeszközöket és eljárásokat, köztük az organoterápiát. A számára később oly sok sikert hozó organoterápia az a tudományág, amely a belső elválasztású állati mirigyek, illetve azok hatóanyagainak megfigyelésével foglalkozik.

Külföldi tanulmányútjáról 1901-ben tért haza. Atyai örökségéből Budapesten az akkor külvárosinak számító Üllői úton egy kis patikát vásárolt. A Sashoz címzett gyógyszerárudára a pincéjében található kis vegyészeti labor miatt esett a választása. A megfelelő anyagi bázissal is rendelkező, vállalkozó szellemű, nagy szervezőkészséggel, széleskörű szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező gyógyszerész 1902. január 12-én kapta meg az engedélyt; ezt a dátumot tekinthetjük a Richter Gyógyszergyár vagy akár a magyar gyógyszergyártás születésnapjának.

„A gyógyszertárral kapcsolatban programjába veszi az organoterápiának Magyarországon való kifejlesztését és ennek szolgálatában haladéktalanul laboratóriumot létesít. Egyedül kezdi meg az úttörőmunkát, amelynek csakhamar eredménye is mutatkozik, amennyiben már a következő évben forgalomba hozza az első magyar organoterápiás gyógyszerkészítményt, a Tonogent, amelyből rövidesen mindenütt ismert és megbecsült világmárkát teremtett. Az első készítmények sikerén felbátorodva rövidesen új világcikkeket kreál. A pajzsmirigy, petefészek, hasnyálmirigy készítmények után Richter a gyógyászat rendelkezésére bocsátja a nagyszerű glanduitrint, amely készítménye a szülészetben pótolhatatlan volt".

Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik, belső elválasztású hormont tartalmazó szert is előállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nevű készítményt. Richter nem véletlenül fordult az organotherápiás gyógyszerek gyártása felé. Zseniális megsejtése volt ez a sikerhez. Tapasztalatai, tudása ráépült a magyar mezőgazdaság kiemelkedő ágazatára, a húsiparra. Engedélyt kapott a marhavágóhídnál, a juhok pajzsmirigyének, a sertések petefészkének gyűjtéséhez.

1902-ben feleségül vette Winkler Annát, egy szegedi gazdag zsidó fűszerárugyáros és kereskedő lányát. 1903-ban született gyermekük, Richter László. Richter Gedeon házasságát egyetlen szóval tökéletesen lehet jellemezni: „Végsőkig”. Végsőkig kitartottak egymás mellett. Feleségének családja fontos szerepet játszott Richter életében. A család jelentős tőkével rendelkezett, így a két családi tőke egybeolvasztásával a fejlesztések tovább folytatódhattak. A kutatások vezetését Richter a legkiválóbb orvosokra bízta. Szakmai tájékoztatókat jelentetett meg, fontos volt számára, hogy a közvélemény tudjon a jelentős előrelépésekről. Egyik ilyen szakmai tájékoztatója „Pharmakotherapiai Értesítő” címmel jelent meg, amelyet díjmentesen orvosokhoz juttatott el. E kiadványon keresztül az orvosvilág megismerte az újabb készítmények terápiás hatásait.

Készítményei iránt annyira megnőtt az érdeklődés, hogy az igényeket a Sas-patika gyógyszervegyészeti üzeme már nem tudta kielégíteni. Ezért 1907-ben Kőbányán, a X. kerületi Cserkesz utca 63 szám alatt egy év alatt felépítette az első korszerű hazai gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. 1907 júliusában megkapta a gyógyszergyártási iparengedélyt. Ezzel megalapítja a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének - a hipofízisnek a kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítménye, a Glandutrin már az új gyárban készült.

Emléktábla a Sas patika oldalán
Emléktábla a Sas patika oldalán

Az irányításával működő gyár gyorsan fejlődött, termelési profilja egyre bővült. Richter számos növényi kivonat gyártási eljárását és az ahhoz szükséges berendezések leírását szerezte meg külföldi szakértők bevonásával, és kiterjedt fejlesztési együttműködéseket kötött.

A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin és a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta volt. A hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósított szilárd vegyület, a hamarosan Hyperol néven közismert, hatékony fertőtlenítő szer az első világháborúban kapott jelentős szerepet. A Bayer Gyógyszergyár híres, 1898-ban forgalomba hozott Aspirin tablettájának mellékhatásait kiküszöbölendő 1911-ben előállította az acetilsav legstabilabbnak tekinthető, vízoldékony sóját, a kálciumacetil-szalicilátot, amely Kalmopyrin néven máig az egyik legismertebb gyógyszer Magyarországon.

Az alapító vezetésével az első világháború, majd a Tanácsköztársaság okozta nehézségek közepette a gyár változatlan megbízhatósággal fejlődött. Az egyre bővülő termékeivel nagy üzemmé vált gyár 1923-tól - Richter jó gazdasági érzékének megfelelően - részvénytársasággá alakulva folytatja tevékenységét. Világmárkák megteremtésével elismerést szerez a Richter névnek.

Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszer szabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.

Richter a céget 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és saját külföldi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A Richter gyár termékei 1912-től megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában, 1910-ben már képviselete működött Törökországban. A gyárnak az I. világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a II. világháború elején öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. Ezekben az években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az egyik legjobban szervezett és elismert magyar külkereskedelmi vállalat volt, a harmincas évek végén az Egyesült Izzó mellett ez volt hazánk legnagyobb exportáló vállalata.

A Hormogland-Richter néven közismertté vált organoterápiás készítmények, a sztenderdizált növényi szerek (Adigan, Egam) és az első szintetikus termékek (Hyperol, Kalmopyrin) megalapozták a cég hírnevét, és a gyárat hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. A húszas években Richter Gedeon megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot. A nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben itt állították elő az első szintetikus ösztrogént (Stilbestrol).

'Hitte, hogy őneki nem eshet bántódása, mert egész életében a közösséget szolgálta. Az emberi gonoszság sajnos rácáfolt jóhiszeműségére, és 1944 decemberében nyilas terroristák oltották ki nemes életét.'
'Hitte, hogy őneki nem eshet bántódása, mert egész életében a közösséget szolgálta. Az emberi gonoszság sajnos rácáfolt jóhiszeműségére, és 1944 decemberében nyilas terroristák oltották ki nemes életét.'

A külföldön is nagyszerű csengésű Richter név lehetővé tette, hogy néhány év leforgása alatt nemcsak Európa, hanem a messze kelet és nyugat fontosabb gócpontjaiban leányvállalatokat és képviseleteket létesítsenek. Idehaza újabb nagyszerű készítmények kerültek forgalomba: Bismosalvan, Carbo-készümények, Adigan, Insulin, Inarsunin, Perhepar, Glanduovin, Glandubolin, G/anduatin stb. bizonyítékául annak, hogy a gyár az orvostudomány fejlődésével lépést tart és mindig biztosítja a szükséges gyógyszereket.

Az Európába irányuló export növelését különböző gyógyszer-behozatali korlátozások, államközi szerződések fékezték, ezért Richter főként a tengerentúli piacok meghódítását tűzte ki célul. 1927-ben például utazó ügynökök járták be Indiát, Ausztráliát, Kínát, Japánt. 1924-1932 között több mint 50 Richter-képviselet létesült, az 1930-as években pedig az importellenes intézkedések kivédése érdekében a gyár számos leányvállalatot alapított, többek között Angliában, Mexikóban, Lengyelországban, Egyiptomban, Brazíliában.

A háború alatt még inkább elengedhetetlenné vált a nyersanyagok hazai előállítása. A Richter folytatta innovációs tevékenységét, 1939-1944 között 30 új készítménye került forgalomba. A háborús körülmények teremtette lakossági igények kielégítésére a Richter és a Dreher Sörgyár Paracelsus Rt. néven vegyes vállalatot hozott létre, amely a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörélesztőt tápszerként hasznosította a Sertamin nevű készítményben.

A gyógyszeripari forgalom 1943-ig dinamikusan nőtt, ettől kezdve azonban alapanyaghiány vagy egyes exportpiacok elvesztése miatt a termelés fokozatosan csökkent. A gyárban egészen 1944-ig folyt termelés, ekkor azonban a hadiesemények ellehetetlenítették a munkát, és 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult.

Haladó, szociális gondoskodását tükrözte a rászorult dolgozók iránt tanúsított közismert segítőkészsége. Puritán szerénységével számos olyan zseniális adottság párosult, melynek meghatározó szerepe volt a vállalat fejlődésében. Alapvetően optimista, humanista szemlélet, nagyfokú jóhiszeműség jellemezte. Rendületlenül hitt a beteg emberek szenvedéseinek enyhítésére törekvő életcélja sikerében és bízott munkássága eredményeinek elismerésében. Elhivatottságára mi sem jellemzőbb, hogy akkor sem hagyta el a hazáját - jóllehet módja lett volna rá -, amikor már életveszély fenyegette. Hitte, hogy Őneki nem eshet bántódása, mert egész életében a közösséget szolgálta. Az emberi gonoszság sajnos rácáfolt jóhiszeműségére.

1942-ben Richtert a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 augusztusában érdemeire való tekintettel mentesítették Richtert a zsidótörvények alól, de ezt a nyilas hatalomátvétel érvénytelenítette. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni hazáját, vállalatát. Erkölcsi kötelességének tartotta, hogy a vészterhes időkben is kitartson mindvégig szeretett vállalata, élete értelme mellett. Feleségét és őt magát Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt. Életét a nyilasterror oltotta ki Budapesten, másokkal együtt 1944. december 30-án a Dunába lőtték.

Másokért élt, munkássága az emberiség javait szolgálta és szolgálja ma is. Emberhez méltatlanul halt meg, a kor antiszemita szellemétől megfertőzött világban. Halála mindannyiunk vesztesége.

Richter Gedeon életműve azonban túlélve az alapítót, tovább él és igazolja a gyáralapító terveinek, kezdeményezésének életrevalóságát. 1945 után az újjáépült Richter gyár hatalmas vállalattá fejlődött, és Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. Öt kontinens 80 országába exportál gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, takarmánykiegészítőket, ipari enzimeket, növényvédő szereket és bioaktív kozmetikumokat. 1972-ben Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és az Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.

Szülői háza ma iskolaként üzemel, ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola néven. Érdekesség, hogy Gedeon abban a szobában született, amely ma tornateremként működik.