Eötvös Lóránd közzéteszi a súlyos és tehetetlen tömeg arányosságára vonatkozó vizsgálati eredményeit

„Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségeknek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek."

A tudományos eredmények sorában ritkaság, ha egy mérés, tehát nem elmélet vagy egy probléma megoldása még több mint egy évszázad távlatából nézve is jelentős eseménynek bizonyul. A szóban forgó mérés erre példa.

a híres Eötvös-féle torziós inga

1890. január 20-án a Tudományos Akadémián Eötvös Loránd olyan mérést mutatott be, amely elvi kérdést érintett ugyan, de elvi újdonságot nem hozott. Csupán az addig ismerteket erősítette meg. Eötvös nevezetes találmányával, a torziós ingával megmérhetők a nehézségi erő változásai. Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem, azaz a gravitáló és tehetetlen tömeg egymással egyenlő, illetőleg arányos. Ez a newtoni mechanika egyik alaptétele volt és igaz, hogy Newton és Bessel is igazolták már kísérleteikkel, de a tudomány fejlődése során célszerű az általánosan elfogadott tételeket is ellenőrizni új technika segítségével, pontosabb eszközökkel. Eötvös méréseinek jelentősége éppen addig elérhetetlennek vélt pontosságában volt. Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa - Pekár Dezső és Fekete Jenő - segítségével, és így egy göttingeni pályázat nyertesei lettek - 1/200 000 000-os mérési pontosságot produkálva!

Néhány év múlva kiderült, hogy a mérés nemcsak a klasszikus fizikában fontos, hanem a modern fizika egyik sarkalatos elmélete, az általános relativitáselmélet szempontjából is. A tudománytörténetben ellentmondásos adatok találhatók arra nézve, vajon Einstein ismerte-e a mérést híres elmélete megalkotása előtt. A kérdés máig is eldöntetlen. Bizonyos viszont, hogy az Eötvös-Pekár-Fekete-féle mérési módszert a nyolcvanas években magfizikai kutatások során amerikai tudósok is alkalmazták.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu

Kapcsolódó cikkünk: Eötvös Lóránd akadémiai előadása a gravitációról