Eötvös Lóránd akadémiai előadása a gravitációról - 1888

Eötvös Loránd, vásárosnaményi báró, (Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós-inga (amelyet elötte már John Michell, Charles Augustin de Coulomb és Henry Cavendish felfedezett). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, hegymászó.

Eötvös Loránd 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Atyja, Báró Eötvös József, elszegényedett arisztokrata család sarja, aki mint író és nagytekintélyû politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt.

A kor szelleme úgy kívánta, hogy egy arisztokrata származású ifjú, ha tanulni kíván, akkor jogász legyen. Eötvöst azonban nem kötik le jogi tanulmányai és ezért mindig szakít idõt magának, hogy természettudományi elõadásokra is eljárjon. A végső döntésre csak a második egyetemi év után, 1867-ben került sor, amikor a kiegyezés után apja újból elvállalja az 1848-as első felelős magyar kormányban már betöltött vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát. Ekkor Loránd beiratkozott a heidelbergi egyetemre, ahol akkoriban a természettudományok három világhírűvé vált tudósa, Kirchhoff, Helmholtz és Bunsen egyidőben tanított. 1870-ben summa cum laude doktorált.

a híres Eötvös-féle torziós inga
a híres Eötvös-féle torziós inga

Az 1870-es évek elejétől két évtizeden át a kapillaritás jelenségével foglalkozott. A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést, ami az Eötvös-féle törvényként lett ismeretes. A gravitáció felé az 1880-as években fordult az érdeklődése. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.

A műszer elve igen egyszerű, ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik. A megcsavart szál rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő kitérítő erő és rugalmas visszatérítő erő forgatónyomatéka egymással egyenlő.

1888. november 12-én felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának ülésén a Vizsgálatok a gravitáció jelenségeinek körében című értekezését. Ez volt első közlése a földi nehézségi (gravitációs) erőtér megismerésére, felderítésére vonatkozó kutatásairól. Ezzel a bejelentéssel indította el élete végéig tartó, korszakos jelentőségű kísérleteinek és tanulmányainak sorát.