Weöres Sándor


„Dicsőségedet és halhatatlanságodat ne embertársaidtól reméld, mert benned van, vagy benned nincsen."

„Aki még nem kíváncsi: tudatlan,
Aki már nem kíváncsi: bölcs."

„Mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk."

„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted."

„A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát."

„A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan."

„Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod."

„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra."

„A szeretet fő-ellensége nem a gyűlölet, hanem az érzelgős jóságoskodás; a hazafiságé nem a haza megtagadása, hanem a méltóságteljes piócaság és handabandázó honmentés; a szerelmi erkölcsé nem a szerelmi erkölcstelenség, hanem a társadalmi tisztesség, mely míg a leplezetlen bujaságot üldözi, százféle korcs bujaságpótlékot kínál."


Weöres Sándor(Szombathely, 1913. június 22. - Budapest, 1989. január 22.) költő, műfordító, író, a modern magyar irodalom egyik legnagyobb, világirodalmi rangú alkotója, Baumgarten- (1936) és Kossuth-díjas (1970).

Édesapja id. Weöres Sándor hivatásos huszártiszt volt. 1921-ben őrnagyi rangban nyugdíjazták, ezután a kemenesaljai faluban, Csöngén gazdálkodott. Édesanyja Blaskovich Mária, művelt nagyszebeni szerb polgárcsaládból származott. A szülők egyetlen gyermekeként Szombathelyen született 1913 június 22-én.

A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. 1919-ben szüleinek el kellett hagynia Pápát, ezért 1923-ig a csöngei evangélikus elemi iskolában tanult. Itt rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az első négy osztályt így végezte el. Csöngén nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. Kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt.

Az elemi elvégzése után, 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Reálgimnáziumba. Itt a nyelvész, tanár, költő, néprajztudós Pável Ágoston kosztos diákja volt. Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1929-ben - félve a bukástól - a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt. Átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt. A következő évben már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett.

Munkássága

Szobra szülővárosában
Szobra szülővárosában

1928 júliusában jelent meg első novellája (Egyszer régen …) a szombathelyi Hír című folyóiratban. Ősszel négy verse jelent meg Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. 1929-ben a Napkelet is felfigyelt verseire. Első sikerein felbuzdulva elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket.

Felkereste Kosztolányi Dezsőt, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak. Hatására a Nyugat 15-16. számában jelent meg verse először a folyóiratban. Ezt télen két újabb vers (Jajgatás, Kicsinyesek), majd 1941-ig, a folyóirat fennállásáig összesen további 64 követett.

Öregek című versét 1929-ben közölte a Pesti Hírlap a tizenöt éves költő diáksapkás képével. A zeneszerző már ekkor felfigyelt a versre, s 1933-ban - a költő által később jóváhagyott módosításokkal és rövidítéssel - vegyeskarra megkomponálta. „Weöres Sándor verseiben még mindig csörgedezik valami a magyar ritmusból, ő egyike annak a kevés magyar költőnek, aki sejti, hogy a magyar versnek nem szabad elszakítani a szálait, ami a magyar muzsikához köti. Még nem ismertem, mikor egy újságban, gondolom, a Pesti Hírlapban megjelent az Öregek, az ő arcképével, akkor még diák volt, diáksapkás képe volt ott. A vers mindjárt megkapott, mert ritkán hallani ilyen őszinte érzést, és főleg fiatal embertől, az öregek iránti szánalmat." - írta Kodály.

A galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsen beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül a filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát.

1934-ben megjelent első kötete Pécsett (Hideg van).

Bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába. Itt kötött barátságot Takáts Gyulával és Tatay Sándorral. 1935 nyarán észak-európai utazást tett. 1933 végén merült fel az első folyóiratalapítás ötlete. Az újság címe, Pécs jelképére utalva, Öttorony lett. A folyóirat szerkesztése közben ismerkedett, majd barátkozott össze Fülep Lajos professzorral. Bár levelezésük 1949 után megritkult, a barátság Fülep haláláig tartott.

Weöres Sándor második kötete, A kő és az ember 1935-ben jelent meg. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott. 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. Weöres nemcsak a dunántúli barátokkal, Takáts Gyulával és Csorba Győzővel ápolt szoros kapcsolatot, hanem a Budapesten élő Vas Istvánnal és Jékely Zoltánnal, valamint a debreceni Kiss Tamással is.

1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott. Megjelent A kő és az ember kötete. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott.

Pályájának korai szakaszát 1937 elején egy hosszú távol-keleti utazás zárta le. Az utazás költségeit a Baumgarten-díjból fedezte. A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghaiba is.

Domborműve az egykor általa irányított Szent István Király Múzeum falán. (Nagy Benedek alkotása)
Domborműve az egykor általa irányított Szent István Király Múzeum falán. (Nagy Benedek alkotása)

Az utazás után visszatért Pécsre, 1938 végén megjelent harmadik kötete, A teremtés dicsérete. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József felajánlotta, hogy doktoráljon nála filozófiából. A disszertáció témája a vers keletkezéséről értekező önvallomása, "A vers születése". Weöres Sándort 1939-ben avatták doktorrá, munkáját pedig még abban az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat.

Ezután állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Ehhez a munkához azonban sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szolgálta le. A szerkesztőségen belül azonban rövidesen ellentétek törtek ki, így előbb átmenetileg, majd 1942 júliusában végleg kivált és 1943 őszén Pécsről Budapestre költözött.

1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett.

Világszemlélete miatt támadások érték, 1948 és 1956 között a hivatalos irodalompolitika kirekesztette az irodalmi életből. Ebben az időben kizárólag műfordításai és gyerekversei jelenhettek meg. Összegyűjtött műfordításait A lélek idézése c. kötetben adta ki 1958-ban. Utána a Tűzkút megjelenéséig (1964) újabb versei ismét nem jelenhettek meg kötetbe összegyűjtve, csak gyerekversei. A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd utána itthon jelent meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974).

1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Ezután Kodály Zoltán támogatta, aki annak idején korán felismerte tehetségét és a 15 éves Weöres versét (Öregek) megzenésítette.

1964-től engedték visszatérni az irodalmi életbe. Ötvenéves születésnapjára 1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadta Weöres-számát. Az Irodalmi Színpadon Kardos Tibor bevezetőjével Weöres Sándor-estet rendeztek. A Körszínházban 1958. júl.-ban, a Thália Színházban 1958. okt.-ben összeállításában adták elő Dante Isteni Színjátékát.

Síremléke Farkasréten. Szobrász: Holdas György
Síremléke Farkasréten. Szobrász: Holdas György

Pályája legnagyobb közönségsikerét a Psyché című verses regényével aratta. A kitalált 19 sz.-i költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel, 19. századi nyelven írta meg. A mű 1972 után több kiadásban jelent meg, Csernus Mariann előadóestjén mutatta be, Bódy Gábor filmet készített belőle (1979), színpadra alkalmazva a Pécsi Nemzeti Színház Zsebszínháza mutatta be (1984).

1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla- díjat. 1974-ben Weöres Sándort Bécsben az osztrák állam európai költészeti díjával tüntették ki.

A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. 1989. január 22-én halt meg Budapesten, február 9-én temették el a Farkasréti temetőben.

A szombathelyi színházat róla nevezték el. Arnóton (Borsod megye) az általános iskola, Pécsett a Kodály Központ mögötti utca viseli a nevét.