November 27. - Véradók napja

„Aki önzetlenül vérét adja embertársainak, az mindent tud a szolidaritásról.
Aki vérét adja, az saját magát adja, teljesen, hálát és köszönetet nem várva.
Aki vért ad, az életet ad, mert ismeri az élet örömét és fonákját egyaránt."


A Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa (1987. XII. 5-6.) határozott úgy, hogy november 27-e legyen a véradók napja, és adjon ismétlődő lehetőséget a véradók társadalmi megbecsülésének intézményes kifejezésére. A nap meghatározása annak emlékére történt, hogy 1954. november 27-én adományozott először a legfelsőbb állami testület kitüntetéseket sokszoros véradóknak és kiváló véradó szervezőknek.

A Véradók Napja különleges ünnep. Az emberség, az emberi szolidaritás és a felebaráti szeretet ünnepe. A véradás nagyszerűsége az önzetlenségben és a szolidaritásban rejlik, abban, hogy erre a vérre bármikor bárkinek szüksége lehet, és ez egyben bármikor és bárkinek az életét jelentheti!

A Magyar Vöröskereszt jóvoltából ez az a nap az évben, amikor a társadalom minden felelős tagja legalább néhány percre, legalább egy gondolat erejéig köszönetét és tiszteletét fejezi ki a Véradóknak.

E kezdeményezés az elmúlt évek során követőkre is talált, például a római katolikusok is csatlakoztak hozzájuk, mivel elindították a „Jót tenni jó!" elnevezésű véradási akciójukat, amely pozitív fogadtatásra talált. A felhívás később a következőképp bővült: „Jót tenni jó! Vért adni jó!" Az ökumenikus véradási akció szlogenje pedig „A vér ajándék", illetve „Adj vért, és ments meg három életet!" elnevezés lett. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy aki vért ad, az egyszerre három életet is megmenthet, mivel a levett véregységet többféleképpen is fel lehet használni a későbbiekben - igényektől és szükséglettől függően. A vér segíthet például a vérzékenység okozta problémák vagy vérszegénység esetén, illetve akkor, ha véralvadáshoz szükséges fehérjét kívánnak nyerni.

A véradókat ezen a napon megsokszorozódott véradási helyekkel várják országszerte.

„Sok szép emberi tett van a világon.
Sok a módja, hogy segítsük az embert.
De, ha a véredet adod oda másnak,
Egyike ez a leges-legszebbeknek.”

(Részlet: Mosonyi György Véradás című verséből)

Ne felejtsük el holnap és holnapután se a véradók jelmondatát:

„Gyújts magadból éltető fényt, ha az életet valahol pislákolni, kihunyni látod..."