A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért

2001. óta ünnepeljük világszerte a Tudomány Világnapját november 10-én.

Magyar kezdeményezésre hirdették meg, megünnepléséről 2001 októberében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) párizsi közgyűlése döntött, majd 2002-ben tartották először.

E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között. A világnap azt is jelzi, hogy a XXI. századdal új korszak köszöntött be, a tudás társadalma, amelyre elsősorban a szellemi tőke felértékelődése jellemző.

Magyarország - amely kiváló tudósok egész sorát adta a világnak - 2003. november 8. és 10. között Tudás és társadalom címmel első alkalommal rendezte meg a tudományos világfórumot. A tanácskozáson Nobel-díjas tudósok, nemzeti akadémiák vezetői, kormányfők, állam- és parlamenti elnökök, az Európai Unió és az UNESCO vezető tisztségviselői, valamint a világ legtekintélyesebb tudományos folyóiratainak munkatársai cseréltek eszmét a tudás és a társadalom kapcsolatáról. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hatalmas politikai, tudománypolitikai sikernek nevezte, hogy a Tudomány Világfóruma polgárjogot nyert az egész világon, elfogadták, hogy Magyarország - a davosi világgazdasági fórumhoz hasonlóan - egy sorozatot vallhat magáénak.

Magyarországon 1997 óta november 3-án tartják a Magyar tudomány napját, mert Széchenyi István gróf 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a mai Tudományos Akadémia megalapítására.