Június 21. - A Szent Jobb Budára érkezett

A Szent Jobb az 1862-ben Lippert József tervei alapján készített neogótikus ereklyetartóban
A Szent Jobb az 1862-ben Lippert József tervei alapján készített neogótikus ereklyetartóban

1771. június 21-én Budára érkezett Szent István királyunk épségben megmaradt jobb keze. Az ereklyeként számon tartott Szent Jobb Mária Teréziának köszönhetően ekkor került Raguzából először Bécsbe, majd onnan Budára. A Szent Jobb hosszú évek óta a budapesti Szent István Bazilikában található.

Az 1038-ban elhunyt Szent Istvánt végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilika közepén álló márványszarkofágban helyezték végső nyugalomra. A fehérvári káptalan a későbbi zűrzavaros időkben azonban tartott a bebalzsamozott holttest megszentségtelenítésétől, ezért a testet a székesegyház kriptájában helyezte biztonságba. István király mumifikált jobb kezét - mivel csodás erőt tulajdonítottak neki - a kiemelés közben leválasztottak a testről, és a sírkamra helyett a kincstárban helyezték el.

A mumifikálódásról Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megvizsgálhatta a Szent Jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van.

A Szent Jobb története aztán úgy folytatódott, hogy egy bizonyos Merkúr nevezetű kincstárőr a kincstárból ellopta István király jobbját és elrejtette bihari birtokán. A szentté avatás idejére Szent László király szerezte vissza. Első királyunk tiszteletére a Szent Jobb megtalálásának helyén - a szent ereklye méltó elhelyezésére - László király megalapította a szentjobbi apátságot. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob) Ezt követően az ereklyét évszázadokig itt, a lovagkirály által alapított apátságban őrizték.

Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható.

A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd 1771. június 21-én nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban a Szent Jobb az úgynevezett 'aranyvonaton' országjárásra indult, s ez a körút jelentős mértékben hozzájárult Szent István király emlékezetének ébren tartásához.

Szent István napi körmenet a Millenium évében
Szent István napi körmenet a Millenium évében

A Szent Jobb, amely a második világháború alatt egy rövid időre ismét eltűnt, a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az 1945-ös ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmenetben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, amelynek építését a néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el az ereklyét, mely azóta is látogatható.

Forrás: Szent István király jobbja, Formatív Kiadó, Budapest, 1991